Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-29 / 23. szám

mtikaöyawík^i'é Szeged, 1918. január 25. HÍREK oeoo Zsebtolvaj a villamoson, (Saját tudó silónktól.) A Villamosok zsebtolvajai Szeged i n is megjelentek. Szerencsénkre még nem mernek olyan erőteljesen működni, mint tennék azt, ha történetesen világváros lennénk,. Bár fejlődünk, fejlődünk, föltétlenül é$ bizonyosan, különösen bűnügyi téren. Hétfőn délben fél 2 órakor az egyik Felsőváros felé haladó villamoson találkoztunk tgy zsebtolvajjal. Bizalmat gerjesztő kékkötős, bátyus nénike volt: sajnos, csak később tudtuk meg róla, hogy polgári foglalkozása zsebtolvajlás. Amit könnyen megtehet, mert hiszen a viMamosok az utóbbi időben nem kevésbé teltek .Szegeden,. mint Budapesten. Különösen nagy a tumultus a fölszállásnál. Ez az eset is a fölszállásnál történt. Mikor a színház felé kanyarodott a villamos, az egyik szomszédunk felijedt: — Ellopták a pénztárcámat! A kocsi belsejében ideges feszengés, mozgolódás. Mindenki a zsebeit tapogatja és kellemetlenül érzi magát nagyon. Gyanúsan nézegetik egymást: itt valaki tolvaj. Végre valaki megkérdezi: — Mennyi pénz volt benne? A kérdezett sir. igy felel a kérdésre is. — Tizenöt korona. A feszültség enyhül. Hát az igazán nem sok pénz. Most megáll a villamos és kiszáll a bizalmat gerjesztő kék-kötös, bátyus nénike. Közben tárgyalják a történeteket. Hogy történhetett. A fölszállásnál kabátzsebben volt a pénz. És azf nem is bánja. De benne volt egy zálogeédula, aranyláncról, az uráé. És igy megindul a vilamos is. Akkor az egyik utas megmozdítja a lábát, valami tárgyban megakad. Lehajol, megnézi, a pénztárca. Fölveszi és megkérdi félénkön: — Nem ez volt az elveszett tárca. De igen, az volt. A megtaláló most ráeszmél, hogy a tárcát a szomszédja lökte le. Hallotta is, de akkor az izgalomban nem gondolt rá. És a károsult asszony nézi, nézi. Azután újra sírni kezd. — Tiz korona, meg a zálogeédula hiányzik, — mondja. Többen kinéznek az ablakon a leszállt utas után. Annak alakja éppen most tűnik el a sarkon Siet nagyon, néha visszanéz. Általános csend egy pillanatig, aztán jön a tanács: — Rögtön menjen a zálogházba, meg a rendőrségre, jelentse he az esetet. Az asszony igéri, hogy ügy lesz. A kalauznőt már bosszantja a vita, hát beleszól hirtelen, élesen: — Legalább most megtanulták, hogy nem szabad a pénzt kabátzsebben tartani. Az utasok összenéznek, bólintanak: ugy van. És elhallgatnak. És a villamos megyriovább, csak a károsult fiatalasszony sir csendesen. De most már hiába: nem sajnálják. Nem. szabad a pénzt zsebben tartani. — Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk: Gyenge megnyitás után megszilárdult az irányzat. A bécsi piac magatartása kö-. vetke'ztében az értéktőzsdén javult az árfolyam. A vezető értékek 6—8 koronával emelkedtek és nyugodtan zárultak. Magyar Hitel 1209, Osztrák Hitel 810, Fabank 768, Kereskedelmi Bank 5120, Salgótarjáni 960, Urikány 630, Rimamurányi 942, Államvasút 893, Adria 1630, Atlantika Íj35. — Vilmos császár és a bajor király táviratváltása. Berlinből jelentik: Lajos bajor király születésnapja alkalmából táviratilag üdvözölte Vilmos császárt. A császár válaszában többek között ezt irta: „Erősen bizom benne, hogy a mi népünk erős és bizakodó, Nyugodt és boldog jövő lesz a jutalma az Ínséges időkért." — Purjesz Zsigmond meghalt. Budapestről jelentik: Purjesz Zsigmond egyetemi "orvostanár, a kiváló belgyógyász vasárnap meghalt. Pariesi hosszú ideig a kolozsvári egyetem tanára volt. A tudományos irodalomnak eiismert munkása volt. — Az aradi románok és a himnusz. Aradról jelentik: A görögkeietk-k vízkereszt ünnepe a'kaímából az itteni templomukban nagv és fényes istentiszteletet rendeztek, a melyen Pap J. János görögkeleti püspök is megjelent. A katonai zenekar a háború alatt polgárjogot, evert magvar ; himnuszt kellett volna, hogy iátsza az osztrák néphimnusz utá í. Azonban más történt. A katonai zenekarvezetőhöz odalépett a lelkészek köziil a rangban legelső és ezt a kérdést intézte hozzá: — Mit játszanak önök a királyért elmondanó ima után? — Parancsom ugv szól. hogv az osztrák néphimnuszt és utána a magvar himnuszt. — felelte a zenekarvezető. -- A magvar himnuszt rte jútszák! Ekkor közbeszólt a katonai lelkész: -- A zenekarnak parancsa van és ez ellen semmit sem lehet tenni. — Hát akkor egyik .himnuszt se játszák, csak az imát intonálják, — adta ki a rendelkezést a lelkész. Igv történt, hogv a királyért elmondott ima után 1918, vízkereszt napján az aradi román templomban sem az osztrák, sem a magyar himnuszt nem játszották. — Barabás Béla kilép a Károlyi-pártból. Aradról jelentik: Dr. Barabás Béla főispán valószínűen nem mond le állásáról. Újságírók érdeklődésére ugv nyilatkozott, hogy mielőtt elhatározásáról döntene — tájékozódni fog az u.i párt programiáról és a Károlvlpart álláspontjáról. Ha az ui párt programja a választójog nrtlöbbi megvalósítását és a nemzeti hadsereget biztosítja, megmarad főispánnak. Ez esetben természetesen Barabás Béla kiiép a Károlyi-pártból és csatlakozik az egységes kormánypárthoz. — Előléptetés. Bokor Emilt, a Fonciere biztosító társulat, szegedi vezérügynökségének titkárát, igazgatósága vezértitkárnak nevezte ki. — Czern'n beszéde az asszonyküldöttséghez. Bécsből jelentik: Gróf Czernin külügyminiszter elutazása előtt fogadba az osztrákháziasszonyok országos szervezetének küldöttségét. A küldöttség vezetőjének üdvözlésére Czernin a következőket mondotta: — Ha elkövetkezik a béke. a bécsi asszonyoknak a város legszebb helyén emlékmüvet kell emelni, mert amit kitartásban és áldozatkészségben tanúsítottak, az valóban megörökítésre méltó. A külügyminiszter kérte Bécs asszonyainak bizalmát az ő politikája iránt és ismét kijelentette, hogy csak egy célja van: a mielőbbi tisztességes béke. — Herczeg Ferenc nyeri meg a Vojnichdijat. Budapestről jelentik: A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn teljes ülést tartott. A biráló-bizottság a Vojniöh-dijra Berezeg Ferenc „Árva László" cimü darabját ajánlja. A birálat szerint a darabban a költői szépségeken kivül különösen erős nemzeti érzés is van. — A szegény ember és a drága orvosi tudomány. Igen tisztelt Szerkesztő Ur, a Délnt)mmAorszá(j vasárnapi számában megjelent „A szegény ember és a drága orvosi tudomány" cimü cikkére vonatkozólag szabad "legyen megemlíteni a következőket: Tekintettel arra, hogy a cikkben foglalt konkrét eset nagyon élénk példája az életben lépten-nyomon fölvetődő emberi nyomorúságoknak, önként fölmerül az a kérdés, lehet-e jogilag, s emberileg is kötelességévé tenni az orvosnak azt, hogy a neki is nagyon költséges Specifikus gyógykezelésben részesítsen embereket" teljesén ingyen, a humanitás nevében. Azt hiszem, erre minden józan gondolkozású ember határozottan nemmel fog felelni, hiszen az orvos is munkájából él, mint akárki más nem tőkepénzes, tehát a dolgozó társadalom tagjai közül. A Közkórház súlyos hibájául kell betudni azt, hogy mindezideig nem szerzeit be kvarclámpákat, amilyennel, az aradi közkórház például már nagyon régen, kettővel is föl van. szerelve. A közkórházra kell ugyanis hárulni annak a feladatnak, hogy azokon, akik specifikus gyógykezelés költségeit megfizetni nem tudják, segítsen. Ebben a kongrét esetben tehát felelősség nem terhelhet senki mást, mint a közkórházat, amely nagyon messze elmaradt a mai kor követelményeitől. Tisztelettel: Egy olvasó. — Leégett gőzmalom. Debrecenből jelentik: "Péntekre virradó éjszaka ismeretlen okból kigyulladt a kabai állomás közelében levő nagy gőzmalom. Rövid idő alatt az egész épület lángba borult és teljesen porrá égett. A kár nagy összegre rug, mert a felhalmozott készleteket nem lehetett megmenteni. — Kinevezik a ruházati kormánybiztost. A „Magyar Kereskedők Lapja" irja: A népruházati bizottság a napokban körlevelet intéz a vidéki kereskedelmi ós iparkamarákhoz, a melyben felszólítja őket, hogy ajánljanak neki olyan megbizható cégeket, akik körzetükben a szétosztásra kerülő ruhanemüek eladásával megbizandók volnának. A bizottság a kamarákat egyúttal arra is felszólítja, hogy a körzetükben levő szabóiparosokat szervezzék olyanformán csoportokba, hogy azokkal a szükséges népruházati cikkeket konfekcionáltaim lehessen, mert a bizottság azt tervezi, hogy az áruk egy részének elkészítésével a vidéki kisebb és nagyobb iparosokat is foglalkoztatja majd. Az eladással megbízott kereskedők a szövetek után 5 százalék jutalékot élveznek, mig a konfekcionálok részére a Népruházati bizottság 8 százalék hasznot állapított meg, amiből az illetők minden költségüket fedezni tartoznak. A ruházati kérdések egyöntetű és lehetőleg gyors intézése céljából a kormány elhatározta, hogy ruházati kormánybiztost, nevez ki, akinek hatáskörébe fognak tartozni, mindazok a központok, amel/^k ruházati cikkekkel foglalkoznak, tehát a Népruházati bizottság, Bőr-, .Cipő-, Gyapjú-, Pamut-, Len-, Kenderközpont és a Textilhulladék-bizottság. A kormánybiztos valószi nüleg dr. Maly Ferenc lesz, akinek kinevezése előreláthatóan már a legközelebbi napokban megjelenik a hivataloslapban. Bécsben lefoly tátott tárgyalásai alkalmával dr. Hantos Elemér államtitkár a hadügyminisztériummal abban állapodott meg, hogy a Magyarországban a katonaság céljaira rekvirált textil áruk egy jelentékeny hányadát visszaboesátj:; a polgári fogyasztás rendelkezésére. Egyelőn főleg a munkások ruházatára alkalmas anya gokról van szó. A polgári lakosság ruházat1 ügyeivel kapcsolatos üzleti és financiális fel adatok megoldására a Népruházati rt. előre láthatólag a jövő hét folyamán meg fog alakulni. Alaptőkéje 2 millió korona lesz. amelye egészen a kormány fog jegyezni és ehhez ki pest a részvénytársaság igazgatóságát a Né; ruházati bizottság előterjesztésére a keresk delmi miniszter nevezi ki. — A lakbéremelés. Kaptuk a követke; sorokat: A háziurak nem szégyenlösök, 1. emelni kell, mert egyesek azt híresztelik, hoc nekik a béremelést az illetékes hatóságok me> engedték. Több esetből folyólag a szoeiáhi mokraták vezetősége kérdést tett az illetéke hatóságnál, ahol azt a felvilágosítás kap;, hogy a lakásrendeiet alól kiválel nincsen, sc a lakáshivatal, sem a lakbérbizottság előzet tárgyalás és az érdekeltek meghallgatása n;' kül a lakbéremelésre engedélyt nem ad, m