Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-27 / 22. szám

i )elm a (4 y arorszao Szeged, 1918. január 37. nával az 1913. évi 2303 koronás eredményről, mig a esolnak átkelési dij 132 koronával kevesebb. A tápéi rév-vámdij 1130, a zálogolási költség utáni százalék jövedelme 461, a rendbontási dij jövedelme 1954 ós a szemledíj jövedelme 115 koronával kedvezőtlenebb, mint az 1913-ik évi eredmények. Vízhasználati díjban 1913-ban 146.000 korona folyt be. 1917-ben a fölemelt illetékek ellenére csak 127.470 korona volt a bevét-el, vagyis 18.529 koronával kevesebb. A gőzfürdő 1364 koronával jövedelmezett kevesebbet a sok szünetelés következtéMert a dijak bizony megbáromszörosódtak azóta. Végeredményben az 1917. év jövedelmezőége 325.5000 koronával volt kedvezőtlenebb a legutolsó békeév jövedelmezőségénél. A mult->év utolsó negyedévének jövedelmezősége az egyes jövedelmi ágak szerint — ugyancsak az 1913-ik évi eredményhez viszonyítva —i igy alakul: Az állami bor és husfogyasztási adóban befolyt 1913. utolsó évnegyedében 155.420 korona, 1917-ben csak 107.423 korona, az eredmény tehát 47.9% koronával kedvezőtlenebb. A városi fogyasztási adópótlók 44.767 koronát jövedelmezett 1913. utolsó évnegyedében, 1917ben már csak 25.146 koronát, 19.620 koronával kevesebbet. A kövezetvámdij ,1913-iki utolsó évnegyede 80.028 koronát hozott a városnak, 1817-ben ez az eredmény 49.520 koronával kedvezőtlenebb. lA helypénzdij utolsó évnegyedbei i eredménye volt 1913-ban 39.0S1 korona. 1917. utolsó évnegyedében ez az eredmény .24.162 korona, 14.898 koronával kövesebb az előbbinél. A közvágöhidi dij 1917. évi utolsó évnegyedbeli eredménye 12.313 kroona emelkedést mutat, a vízhasználati dij jövedelme is emelkedett 9.989 koronával az ,1913. évi utolsó évnegyedének eredményéhez képest. A végeredmény azonban itt is az, hogy az 1917-ik óv utolsó évnegyedének pénzügyi eredménye a városra nézve 119.526 koronával kedvezőtlenebb, mint volt a legutolsó békeév utolsó évnegyedének pénzügyi eredménye. A javadalmi bizottság a jelentéseket tu domásul vette. zongoraművész hangversenye 1918. Január 29-én este 8 órakor a „Tisza" .\v. nagytermében .v.\ MŰSOR: 1. BEETHOVEN.- Sonate pathétique (op. 13.) 2. SCHUBERT: Wanderer fantázia (op. 15.) 3. CHOPIN : a) Polonaise (as-dur.); b) Cerceuse; c) Scherzo (C-moll.) 4. LISZT: a) Liebestraum ; XIV. rapszódia. Hely árak 10, 8,6, 4, és 2 kor. Páholy 30 kor. Jegyek előre válthalók Várnay L. könyvkereskedésében, a „Délmagyarország" kiadóhivatalában, vásárol, elad és megelőlegez M/tV R- miKS4 bank- és válíóüiletel l"»r» • Széchenyi-tér,a városházával szemben. : m Beszélgessünk. A fahmvéd: iSugva ejtem a szót, magam is ott voltam a Winterri előadásán. Mennyi ember volt jelen, mind a két este. Persze, mindenkit érdekelt a gondolatolvasás. Én: Pedig de sok ember jutott, volna zavarba, ha csak egy kis gondolatot is akart volna valaki kipréselni belőlük. A fahonvéd: iEr.re talán még az az ördöngös nézésű Wiinterri se lett volna képes. Én: Gondolkozni, jól tudjuk, mindenki szokott, de gondolata nem minden embernek akad. A fahc{nvéd: Kár, hogy orvosokkal szemben űzte a gondolatolvasást az a Winterri. Ha más irányban választja meg a médiumokat, nevető estély lehetett volna a bűvész estélyből. Én: Teszem azt, ha egy mészáros lett volna a médium, biztos, hogy áremelésre gondolt volna, de erre a gondolatra még Winterri is megtapogatta volna a szive tájékát. A fahonvéd: Nem ok nélkül, mert a szándék megint megvan bennük. A taglót már ismét elővették. Én: Azt hiszem, lesz, aki kiveszi a taglót a kezükből. Különben pedig minden lehetséges, még az is, hogy a városi fürdő megnyílik, vagy hogy ítéletet hoznak olyan ügyben, amit ma-holnap el is felejtünk. A fahonvéd: Ha elfelejthető, akkor minek az ítélet! Régi szegedi szólás-mondás: iSose volt jó az a nagy sietség. Én: A Ihuza-vona se. IMlindent módjával és egyforma mértékkel. A fahmvéd: Igen ám, csakhogy némelyek rőffel is, meg méterrel ds mérnek. Én: A mérésben lehet a hiba. Az egyiket könnyűnek, a másikat súlyosnak találják. A fahpnvéd: Súlyosak nem igen találkoznak ezen a tájon és aki kerül, azt se becsülik meg érdeme, szerint, az egész vonalon. Én: Félszer elemmel találkozunk most lépten-nyomon. És ha mutatunk valamelyes érzést, az se egész, hanem néha csak fertály. A f4h\fnvéd: Ennek pedig az azVoka, hogy sok a fertályember, aki jó szemmel nem tudja nézni, ha egész emberek megérdemelt sikerhez jutnak. Én: ;Sőt a sikert kisebbíteni törekszenek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor mesterségesen gátat, emelnek a siker keletkezhetése elé. A fahonvéd: Innen van aztán, hogy az a kevés „magánénekes", aki egyedül dalol, kedvet vesztve, beszünteti a dalolást, mint fészekrakáskor a fülemile. Én: De a fertály tehetségek mindig kurjongatnak és elől vannak, a Jobogóhordozók, akik azt se igen tudják, hogy mi van a lobogóra irva. A fahonvéd: És a hiúság hántja az embereket, mint téli időn a mezei egerek a földet. Én: És nem tudnak idejében visszavonulni a szerepléstől, mint a vénhedésnek induló, idült primadonnák. A fahmvéd: Igy történik, liogy sok gixer kerül, amit az, aki adja, nem igen hallja. Én: Az ifjúság az ajtókon kopogtat és ezt a kopogtatást nemcsak illene, de célirányos is volna meghallani. A fahonvéd: Az öregek privilégiuma a nagyothallás. én: Az a baj, hogy ezzel a privilégiummal nemcsak élni szoktak, hanem visszaélni is. A fakttyivéd: Uj kor küszöbén, állunk. Talán megváltoznak intézmények és vezetők egyaránt. én: Sőt. talán a nyáj is. A faMnvéd: De csak ugy, ha nem kolomposok, de ésszel élők, gerincesek vezetik és soha sem félrevezetik... ! i . t i Az asszony-parlamentből. — Pesti levél. — Budapest. 1918 január 23. Nagyon kedves és értékes honoráriumot hozott ma számomra a nosta egv igénytelen Írásomért, melv a fent olvasható cimmel ezen a helyen pillantotta meg a napvilágot a Várnay-nyomda szedőszekrénvein keresztül. — kedvesebbet és értékesebbet minden eddigi irásom honoráriumánál: Szeged lelkes feministáinak elismerését. S amikor én ezt itt a nagv nyilvánosság előtt hálásan nyugtázni készülök: feltétlenül előre kell bocsátanom valamelyes szerénykedő mentegetőzésfélét a szóban forgó s érdemem felett való elismerés írásos dokumentumának közzétételéért. Mert lelkemre mondom, nem tudom megállani, hogv hálás érzések közt közzé ne tegyem a szegedi feministák nemes szivü elnöknőjének azt az alább következendő írását, hogv hadd olvassák azt mások is. minél többen olvassák; ugv vagvok vele. mint a gyermek, aki valami csillogó játékot kap: szeretné az örömét kikálfani az egész világnak... Bizonyos fokú szerénytelenséggel jár ugvan a részemről ez a kis indiszkréció, dehát — ugyebár — nem fogják ezt felróni hibámul a nyájas és nváj-nélküli olvasók, hiszen olvan szép és meleg nangu ez a fél-hivatalos üdvözlés, hogv az ember az ilvet nagvon szívesen teszi ki a saját becses ablakába. Tehát: hadd dicsekedjem el egv kicsit a Szegedi Feministák Egyesületének nevében itt következő' levéllel: Tisztelt Uram! A Délmagyararszik hasábjain ma megjelent. a feministák választójogi nagygyűlését tárgyilagosan, elfogulatlanul bíráló és ismertető cikkéért, valamint a benne küldött szívélyes, meleg üdvözletéért fogadja a szegedi feministák hálás, lelkes köszönetének kifejezését. Mindig éreztük és tudtuk, hogv önben ügyünk egv megértő és résztvevő barátot bir és midőn a cikkében nviltan és bátran, nyilvánosan is állást foglal meggyőződése mellett. — csak ujabb tanújelét adja állandó rokonszenvének, amellvel a feministák törekvéseit és a szegedi egyesület működését kisérte. Cikkével a feministák mozgalmának, de különösen a szegedi feministáknak kitűnő és hasznos szolgálatot tett. Szép városunkban még túlsúlyban van a konzervatív elem és hogv arra hathassunk, azt ébresztgessük, megismerésre és belátásra bírjuk, nem tudunk elégséges hathatós, agitációt kifejteni. Az ilven értékes, komolv és számottevő helyről megnyilvánult állásfoglalás, megbecsül hetetlen szolgálatot tesz propaganda munkánknál* és kérnünk kell. használjon fel a jövőben ís minden rendelkezésre álló alkalmat, hogv segíthessen eszméinket diadalra vinni. A Feministák Szegedi Egyesülete nevében kitűnő tisztelettel Dr. Turcsányi Imréné ügyvezető. Mikor én azt a régi országházbeü aszszonvpariamentről szóló igénytelen ismertetésemet papírra vetettem, bizonv a legtávolabbról sem gondoltam arra. hogv annak ily lekötelezően kedves lesz a honoráriuma. Egvgvel több ok arra. hogv még jobban melléjük álljak a nőmozgalom szegedi harcosainak, mert ott. hol az oly kicsi szolgálatot is. aminőt ama cikkem közzététele jelentett, ennyire meg tudják becsülni: bőséges mértékben megvan az a hatalmas erkölcsi erő. melv a zászlójukra irt eszméiket minden akadályon keresztül is diadalra tudja vezetni. S amint lélekben velük voltam az uttörés nehéz napjaiban, mellettük leszek amaz eljövendő boldogabb időben is. mikoron a küzdelmek háborgó napjai múlván, teljesen elül az emberek ajkán a kicsinylő mosolv. melv sok helvt még ma is a nőmozgalom egvre kevésbé bizonytalan s neki-neki bátorodó lépéseir kiséri. S a nemesen teljesített munka felemelő tudata lesz ennek az együttérzésnek a legmaradandóbb jutalma. Zsoldos Benő.