Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-25 / 20. szám

fislflíagfa&öíárfííafl ' sát megnyerni az orosz küldöttség által for­mulázott elvekhez. Németországban azonban a vita -kérdésekben alá kell vetnie magát a világ Ítéletének, különösen az elzászi kér­désben, amely nem területi kérdés., hanem á jog helyreállításának ügye, amely nélkül az orosz formula értéktelen. Elzász-Lotha­ringia dejannexiójának rneg kell előznie a népszavazást. JRarosay Macdoiiald, aki szintén rés&t­vett a gyűlésen, kijelentette, hogy az a béke, mely nem biztosítja Belgium függetlenségét, nem béke és csak a további háborúk mag® vát rejti magában. izefféá, 1SÍ8. január 25. Megalakul az egységes kormánypárt. — A király hozzájárult az uj párt programjához. — ( Budapestit tudósUónk feiefovjeléntése.) A belpolitikai válság megoldása küszöbön van. A szerdai minisztertanácson dr. Wpkerle Sán­dor iminiezterelnök bejelentette, hogy a király hozzájárult az uj párt programjához A kor­mány rekonstrukciója már az uj párt pro­.,: ramja alapján fog megtörténni. Azonban az g ez idő szerint nem tisztázott kérdés, hogy a kisebbségi pártok minden fenntartás nélkül •csatlakoznak-e az nj párthoz. Az uj párt progwmja szerint a gazdasági kérdések rendezését, főképp az Ausztriával alj vám- és kereskedelmi szerződés megköté­sét az uj képviselőháznak tartják fen. A ka­tonai kérdések tekintetében pedig # kormány biztosítani igyekszik a magyar hadsereg ma­gyar vezényleti, szolgálati nyelvét és belszer­vezetét, amely a háború után valósittatnék meg, addig pedig a kérdés előkészítése tekin­tetében a magyar kormány tárgyalásokat foly­tatna a hadügymiii.szterrel. Az uj párt programja alapján Wekerle tár­gyalásokat folytatott az egyés pártokkal. A tár&;, .atosok eredményéből arra lehet következ­te - hogy a kabinet névsora a: következő Jesz. Miniszter Wekerle Sándor. Belügyminiszter; Tóth János vagy gróf Hadik János. Pénzügyminiszter: Popovics Sándor. Közoktatásügyi miniszter: gróf Apponyi Albert. Államtitkár: Szalay László. Igazságügy-miniszter: Gyeosák Károly. Honvédelmi miniszter: báró Sznrmay Sán­dor. | i í | i • i | | I. : Kereskedelemügyi miniszter: Ssterényi Jó-­zsef. Föíldmivelesügyi miniszter: — —< Ő felsége személye körüli miniszter: g.róí Zichy Aladár, # Választójogi miniszter: Vázsomy) Vjlmas. Átmeneti miniszter: Földes Béla. Népjóléti miniszter: gróf Batthyány Tiva­dar. Közélelmezési miniszter: herceg Windisch­pratz Lajos. , A földmivel és ügyi tárca betöltésére nézve még folynak a tárgyalások. Az uj alakulásban hir szerint a néppárt nem vesz részt, a Károlyi­párt magatartásáról még nem döntött. A párt áll$s foglalásától függ. hogy gróf Batthány bentmarad-e a kabinetbon. Az alkotmány-párt az uj alakulásban elveszti eddigi tulsrulyát és emiatt elégedetlen. Budapestről telefonálja tudósítónk: Az Ap­.ponybpártban csütörtökön este élénk élet ural­kodott. A pártkörben ngy tudják, hogy a jövő .héten Össze fogják hívni a képviselőházat, a melynek ülésén Wekerle már az nj kabinettel fog bemutatkozni és elő fogja terjeszteni a programját ^j Bki a királytól kér igazságot peres ügyeiben, — A kisteleki barlanglakok tesfvérharca. — (Salát íudmíóiiMól) Nagvon furcsa, szomorít magvar tragédia összekuszált szá­lait rendezgetik most a szegedi hatóságok — őfelségének, a királynak rendelkezésére. A fölös hosszú bevezetés helyett hadd követ­kezzék mindjárt maga a tragédia, amelynek annyi rejtélye, homályos része van, hogy nagyon bosszú időt fog még igénybe venni, amíg tel,les világosságot deríthetnek az egész ügyre. Az esed előzményei 10-—15 évre a múlt­ba nyúlnak vissza. Azóta járásbíróság, tör­vényszék. telekkönyvi hivatal állandóan fog­lalkozik Harmat József és Hármat Lajos pe­res ügyeivel, ugv a polgári, mint a bünügyi részen. Egész vagonokat féltenének meg Harmaték peres írásai. ítéletei, felebbezései. ujabb és ujabb keresetei és Isten tudja, még micsoda irásai. Kezdődött pedig maga az egész ügy egy parázs kis csatával, amit a Harmat-fivérek kezdtek meg egymás között mintegy 15 esztendővel ezelőtt. A csatában résztvett a Harmat-familia minden tagja, férfi férfi ellen, asszony asszonv ellen, gyer­mek gyermek ellen. Kistelek, ahol a harcias család lakik, még nem látott olvan harci he­vülést. amilyen ezen a délutánon volt a Har­mat-familia régi portáján. Sulvos természetű is lehetett ez a verekedés nagyon, mert a sze­gedi királyi törvényszék nem sokkal az eset után egv évi fogházbüntetéssel jutalmazta Harmat József nagv harci készségét. Ezt az egy évet még csak kibírta volna Harmat Jó­zsef. de a büntetés nem állott egyedül. Voltak még „velejárók" és ezek a velejárók nagyon súlyosaknak bizonyultak. Amig ugyanis a fogházbüntetés kezdete előtt 70 lánc földje volt közösben a két Harmatnak, az egv év letelte után ez az egész 70 lánc egyedül Har­mat Lajos tulajdonává vált. Ugy esett a do­iog. hogy a rabtartási és bünügyi költségek horribilisán felszaporodtak. Harmat Józseí pedig nem tudott fizetni, tehát árverés ará került a Harmat-vagvon reá eső^észe. Ezek voltak azok a „velejárók", amiket nem bírt el a József testvér. Merf az árverésen Harmat Laios vette meg Harmat. József birtokát, aki a fogházból hazatérve téliesen minden nél­kül maradt. *** És Hármat Józsefnek ki. kellett költöz­ködnie tanyájából. Mert Laios testvére nem bizonyult valami irgalmas szivünek. nem bo­csátotta meg neki a verekedést. Azt mondta erre Harmat József ősi bölcsességgel: — A födémről lemék ért testvér, ffisf. j muszáj, hanem abba sönki sem parancsol, I hogy. a íődembe élve belé ne bújhassak, ɧ a szdfiő* melletti partoldalon egv va­lóságos barlanglakást vájt magának, ahova beköltözködött ötödmagával. Azóta itt él a családjával és azóta íolvik az áldatlan test­vérháború a két Harmat között és percé ira­taikkal féltik, egvrc töltik a bíróságok irat­tárait és egyre foglalkoztatják a legkülönbö­zőbb bíróságokat. Mert téved, aki azt hiszi, hogy a 35 év előtti véres harc megszűnt a két Harmat között. Ha Lajos közeledik a Jó­zsef barlangportája elé. vagy József merész­kedik a Lajos uri háza közelébe, előkerülnek az ásók. kapák, dorongok. — az asszonyok oltögetík egymásra nyelveiket s a gyermekek belevájnak körmeikkel egymás testébe. A vi­szály igv sohasem ül el. a békesség sohasem költözhet be erre a földre, amelynek még a inélvéu is emberek élnek. És innen van az, hogv a családnak minden tag.ia állott már a bíróság előtt mint panaszos, vádlott, tanú, sőt m;nt szakértő is. Természetes, hogv az ügyeikben hozott itéleteiKkei sohasem volt megelégedve egyik sem és igy végigjárták már a bíróságok min­den fokozatát uira, meg uira. De a legmaga­saob fórum sem tudott még oivan Ítéletet hoz­ni, amely nyugalommal töltötte volna el egyik felet fs. igy történt, hogy egv napon nagy uoiogra hatarozta ei magát a Harmat József­família, Jretsegfoivamouvanyt intéztei* Ma­gyarország királyához, hogy ő maga tegyen igazsagot Köztujt és .Lajos- testvérül* Kozott, afa „ráfeküdt az egész örökségre" és bitorol­ja a körülbelül 7(J láncnyi oroxsegei. a tter­vénv szerint királyi beavatkozasra azért vOi­na szükség ez ügyben, mert ugy ia.tsziK, hogy a szegedi ügyvédek és bírósagot* mar beieuntak az ő peres ügyeinek intézésébe, A kabinetiroda ezt a zavaros és alig ért­hető kérelmet most leküldte a szegedi nafé­sagokhoz. hogv tegyenek jelentést a Harmat­féle iigv ezidőszerinti állásáról. Ami pedig nagyon nehéz munka, mert ők már maguk sem tudjak, hogyan is áll az ügyük tutajoon­képen, Így föl kell kutatni majd a különféle bünügyi és polgári bíróságok irattárait, a rtielyekből aztán talán mégis csak sikerülni fog megallapitani az igazsagot. iDe hogy a kabinetirodának lesz-e türelme majd az egész tényállást végigolvasni, nagyon kétsé­Botlások a szegedi rekvirálások körül — Szcmmérfékre dolgoznak a bizottságok, — Rekvirálnak. A tortúra oem.uj és isv a szegedi közönség a „gyakorlat a múltból" alapján több nyugalommal fogadia, mint az előző rekvirálásokat. Am keserűségek, ellen­kezések és elééedeilenségek a végrehaitó és szenvedő alawok között lépten-nvomon fel­merülnek. Ez érthető, ' A rekviráló közegek aszerint, amint a város komoly, hivatalos uraitól a „kitanitást" nyerték, eljárnak. A közönség pedig aszerint, amint kitanult, szin­tén eljár. És igv megtörténik az érdekössze­ütközés. A hatósági rekvirálók érdeke eleget tenni a legfelsőbb parancsnak, összeírni min­den fölösleget,, mivel az élelmezésügyi minisz­ter leirata alapján igen fontos érdekek fűződ­nek a rekvirálás eredményéhez. A közönség a mult őszi. kecsegtetően ki­rótt fejkvóta szerint rendezkedett be. már amennyire a buzabevásárlás drótsövényein keresztülvergődhetett és búzaszükségletét fe­dezhette.' A készletét megőröltette és féltve őrizte, nem sütött, nem főzött a kívánt mó­don, mert hiszen takarékoskodni kellett, ne­hogy a zsiros ló búzaliszt, amelv 82 percent­re lett kiőrölve, hamarabb elfogyjon, mint szabad, Most jött a rekvirálás, leszállított fej­adagok mellett. A család — minden szegedi csatád, akinek nincs földbirtokos rokona, só­gora. komája, tartalék buzaelrejtö.ie — szo­rongva gondolt arra és álmatlan éjszakátcon át töprengett afölött élete hü párjával, hogv; istenem, mi lesz a megtakarított Kis fölösleg­gel? Mit fognak enm a gyerekek, mikor se bab, se köles,.se árpakása, se riázskása,„ se„. és százszor se. nincsen. Mit tegyünk a liszt­fölösleggel? Uram, tanácsolj, És az Ur, az 1918 évben azt tanácsolta a jó. a becsületes szegedi családoknak, hogv legjobb az egvenes ut és nem rejtettel* él semmit. Es jöttek a rekvirálók, akik szolid, ala­pos munkára voltak kioktatva. Sok hely­re betértek. Minden házba, minden lakóihoz, minden padlásra, minden pincébe és ha a szi­mat ugv diktálta, minden disznóólba. Ez a kötelességgel jár, Igv tértek be a Bfüsszeli­körut lü. számú házba is: h. gy. tisztviselő­höz. A tisztviselő bevásárlási engedély alap­ján se többet, se kevesebbet nem vásárolt, mint amennyi törvény szerint neki Járt. Az őrlési engedély alap.ián leőrölt lisztmennyisé, gen felül tehát készlete nem volt, A rekvirá*

Next

/
Thumbnails
Contents