Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-25 / 20. szám

Ideged, 1918. január 25, madó célzatú megállapodások csak a háború folyamán, részben az orosz titkos akták leleplezése folytán láttak napvilágot. A második, harmadik és negyedik pontban, amelyek a tengerek szabadságát, a gazdasági háború elejtését és a fegyverkezés korlátozását tárgyalja, nincsen eltérés közte és Wilson közt. Az ötödik pontra nézve, mely az Összes gyarmati viszályok és igények elintézésére vonatkozik, az a megjegyzése, hogy elsősorban a legnagyobb gyarmati birodalomnak Angliának kellene megbarátkoznia Wilson javaslatával. Az orosz területek kiürítésére vonatkozó hatodik pontra nézve kijelenti, hogy miután az antant nem csatlakozott a tárgyalásokhoz, a központi hatalmak nevében el kell utasitania mindennemű utólagos beavatkozást. Itt olyan kérdések előtt állunk, amelyek egyedül Oroszországot és a szövetséges hatalmakat illetik. Újból reményét fejeid ki, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek. A 7. pontra nézve, a belga kérdés tekintetében megállapítja, hogy a háború folyamán Belgiumnak erőszakos hozzácsatolása a német birodalomhoz, soha sem volt a német politika programpontja. A 8. pontra nézve, amely a francia területek felszabadítására vonatkozik, kijelenti. liogy Franciaország megszállott területeit csak értékes kézi zálognak tekintik. Hangsúlyozza azonban hogy német birodalmi területről való lemondásról soha és egyáltalán nem lehet szó. Azt a területet, amelynek lakossága több mint 87 százalékban német anyanyelvet beszél, soha nem fogják az ellenségnek átengedni. A 9., 10., 11. pontokra vonatkozólag, a melyek ugy az olasz határ kérdéseket, valamint az osztrák-magyar monarchia jövőbeli fejlődésének kérdéseit érinti, a választ e pontokra első sorban a monarchia külügyminiszterének kívánja átengedni; A hii fegyverbarátságnak, amely ebben a háborúban olyan fényesen bevált, békében is kell, hogy hatását éreztesse. Mindent el kell követniük, a németeknek, hogy a monarchia oly békéhez jusson, amely számot vet jogos igényeivel. A Wilson beszédében a 12. pont alatt a Törökországra vonatkozó ügyekben nem akar elébe vágni a török államférfiak állásfoglalásának. De Törökország integritása és fővárosának biztonsága a német birodalomnak is fontos államérdeke. Törökország mindig számithat ebben az ügyben a leghathatósabb támogatásra Németország részéről. A Lengyelországra vonatko'zó 13. pontban Wilsonnak azt kell válaszolnia hogy Németország és a monarchia. szabadították fel Lengyelországot a cárizmus alól, Ilyenképpen engedtessék át nekik, hogy az ország jövőbeli helyzetére nézve megegyezzenek. A'z utolsó pont a népek szövetségével foglalkozik. Ami ezt a pontot illeti, Hertling rokonérzéssel fogad olyan gondolatot, mely a jövőre nézve kiküszöböli a háború lehetőségét .és elő akarja mozdítani a népek harmonikus együttdolgozását. Ha a Wilson által inspirált gondolat a mindenkihez való teljes igazságosság és elfogulatlanság szellemében született, akkor a német kormány hajlandó, hogyha az összes függő kérdéseket szabályozzák, a népek szövetségének ilyen alapját vizsgálat tárgyává tenni. Ezután kijelenti Hertling, hogy Lioyd George és Wilson bizonyos alapelvekben megegyeznek, amelyekhez mi is hozzájárulha-tunk és amelyek a tárgyalások kiinduló pontját alkothatják, azonban ahol konkrét kérdések kerülnek szóba, ott a békes'zándék kevésbé észrevehető. Ugy beszélnek, mini akik békekészségünk korábbi megnyilatkozásait a gyengeség jelének minősítették. Hogy ettől eltávolodjanak, a kancellár rámutat a helyzetre. Kijelenti, hogy katonai helyzetünk sohasem volt olyan fényes, mint most. Az egész hadseregben törhetetlen a harci kedv. Ha ellenségeink rá kényszerítenek bennünket a háború folytatására, viselniök kell a következményekért a felelősséget Ha valóban hajlandók a békére, ugy revideálják még egyszer programjukat és ha u] javaslatokkal fognak jönni, mi is komolyan meg fogjuk vizsgálni azokat. De a tartós, általános béke mindaddig nem lehetséges, amíg Németország integritása és méltósága nincs megóva. A kanlellár beszédét a főbizottság élénk helyesléssel fogadta. Trlmbórn centrumpárti volt az első, aki nagy elismeréssel nyilatkozott róla. Snheidemann kijelentette, hogy Hoffmann tábornok jó katona lehet, de Bresztlitovszkban nyomorúságosan kisiklott. Wilson 14. pontja lehetségessé teszi a megegyezést. Elzász német és a németeké kell, hogy maradjon. Itt az ideje, hogy megkezdődjenek Angliával és Amerikával a tárgya, lások, de hogy Wilson feltételeit látatlanban elfogadjuk, az Németországban senkinek se jut eszébe, Fisch-Beck haladó néppárti azt fejtegette, hogv a német nép nem azonosítja magát az aüdeutscheknek a békedeíegáltak elleni tizeimével. Czernin külügyminiszter nyilatkozata a békdárgyafásokról és Wilson üzenetéről. Kedvezőek ez általános béke kilátásai. békeajénfaf. — Wilson üzenete Bécs, január 24. Az osztrák delegáció külügvi bizottságának ma délelőtti ülésén gróf Czértmii külügyniini.szter előre .jelzett íölszólalásában a következőket mondotta: — Tisztelt Bizottság! Kötelességem, hoev az urak előtt hűséges .kénét vázoljam a béketárgvalásoknak. hogv az eddigi eredmények különböző fázisait megállapítsam és azokból levonjam azokat a konklúziókat, a -melyek igazak, logikusak, és jogosak. Mindenekelőtt iigv tűnik fel nekem, hogv mindazok, akik a tárgyalások lefolyását nvilván lassúnak találják, .megközelítően sem tudnak fogalmat álkotni maguknak azokról a nehézségekről. amelyekkel természetszerűen lépésről-lépésre kell találkoznunk. — Legyen szabad nekem e nehézségeket a következőkben vázolnom/ Teljesen ki van zárva, hogv olv tárgyalások, amelvek terjedelem és mélvség tekintetében hasonlóak a mostaniakhoz, az első pillanattól kezdve simán és a legcsekélyebb akadály nélkül folyhattak volna le. Mi nyomban teljesítettük az orosz kormánynak azt a kívánságát, hogv a tárgyalások részleteit közzétegyük, mert előzékenveknek akartunk mutatkozni, mert nincs elrejteni valónk és mert hamis benyomást keltett volna, ha mi ragaszkodtunk volna ahhoz az eddig fenállott eljáráshoz, hogy a tárgyalások részleteit egyelőre titokban tartsuk. Kedvoüek a béke kiláfásai. — A játszmát hidegvérrel kell végigjátszani és az jól fog végződni, ha a monarchia népei támogatni fogják a békekonferencián való felelős képviselőiket. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy az az alap, amelyen Ausztria-Magyarország a különböző újonnan alakult orosz birodalmakkal tárgyal: a „kártérítések nélkül, annexiók nélkül"-i progr-ani. — Én itt ismételten kijelentem, hogy egyetlén négyszögmétert és egy krajcárt sem követelek Oroszországtól és ha Orosz ország, amint látszik, ugyanerre az álláspontra helyezkedik, ugy a békének létrekell jönnie. Azonban sohasem adnám magamat arra, hogy oly békét kössek, amely túlmegy a vázolt kereten. Ismételten hangsúlyozom, hogy nincs alapja annak az utóbbi pesszimisztikus feltevésnek, hogy a béke meg fog híusulni. Minthogy a tárgyaló bizottságok az annexiók és kártérítések nélkül való alapon megegyeztek és csak a különböző orosz kormányok uj utasításai volnának képesek félretolni ezt ít bázist, áttértek arra a két legnagyobb nehézségre, amelyek okai annak, hogy a tárgyalások nem oly gyorsan folynak le, mint azt mindnyájan óhajtanánk. Az első nehézség az. hoev nem egy orosz szerződő féllel, hanem különböző ui orosz birodalmakkal ke'l tárgyalnunk, amelvek egymás között illetékességi szféráikat még nem •tisztázták. Itt tekintetbe kell vennünk a Pétervárról iránvitott Oroszországot, másodszor a tulajdonkénem ui szomszédállamunkat. a nagv Ukrajnát, harmadszor Finnországot és negvedszer a Kaukázust. Az első két állammal közvetlenül tárgyalunk, vavvis szemtől szembe.' a másik kettővel egyelőre többé vagv kevésbé ' közvetlen uton. mert ezek ezidőszerint nem küldöttek megbízottakat Bresztlitovszkba. Az ukrán és a lengyel kérdés a békefárgyalásokon, Ami bennünket első sorban érdekel, az az újonnan létesült nagv állam, amelv a lövőben határos lesz velünk: Ukrajna. Az ukrán delegációval való tárgyalásokban már igen messzire haladtunk előre. Megegyeztünk az annexió és hadikárpótlás nélküli alapban és nagv vonásokban arra nézve- is. hogv az uj köztársasággal miképen induljon meg ismét a kereskedelmi viszonv. Az orosz delegáció azon az állásponton áll. hogv az ukrán köztársaság határait definitive még nem jelölték meg és hogv ennek következtében, jogosítva van részt venni a köztünk és az ukrán delegáció közötti tárgyalásokon, amelv {elfogáshoz az ukrán delegáció tagjai nem akarnak hozzájárulni. Ami Lengyelországot illeti, amelynek határait egyébként mág nem állapítottuk meg pontosan, ettől az ui államtól nem akarunk semmit. Lengyelország népe szabadon és befolyásolás nélkül határozzon a sorsa felől. A magam részéről semmi sulvt nem helyezek az erre vonatkozó népszavazás formájára. A léngve! kérdésnek egv nappal sem szabad késleltetni a békekötést. Ha Lengyelország a