Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-25 / 20. szám

Ideged, 1918. január 25, madó célzatú megállapodások csak a háború folyamán, részben az orosz titkos akták le­leplezése folytán láttak napvilágot. A második, harmadik és negyedik pontban, amelyek a tengerek szabad­ságát, a gazdasági háború elejtését és a fegyverkezés korlátozását tárgyalja, nincsen eltérés közte és Wilson közt. Az ötödik pontra nézve, mely az Összes gyarmati viszályok és igények elintézésére vonatkozik, az a megjegyzése, hogy első­sorban a legnagyobb gyarmati birodalomnak Angliának kellene megbarátkoznia Wilson javaslatával. Az orosz területek kiürítésére vonatkozó hatodik pontra nézve kijelenti, hogy miután az antant nem csatlakozott a tárgyalásokhoz, a központi hatalmak nevé­ben el kell utasitania mindennemű utólagos beavatkozást. Itt olyan kérdések előtt ál­lunk, amelyek egyedül Oroszországot és a szövetséges hatalmakat illetik. Újból remé­nyét fejeid ki, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek. A 7. pontra nézve, a belga kérdés tekin­tetében megállapítja, hogy a háború folya­mán Belgiumnak erőszakos hozzácsatolása a német birodalomhoz, soha sem volt a né­met politika programpontja. A 8. pontra nézve, amely a francia te­rületek felszabadítására vonatkozik, kijelen­ti. liogy Franciaország megszállott területeit csak értékes kézi zálognak tekintik. Hang­súlyozza azonban hogy német birodalmi területről való le­mondásról soha és egyáltalán nem le­het szó. Azt a területet, amelynek la­kossága több mint 87 százalékban német anyanyelvet beszél, soha nem fogják az ellenségnek átengedni. A 9., 10., 11. pontokra vonatkozólag, a melyek ugy az olasz határ kérdéseket, va­lamint az osztrák-magyar monarchia jövő­beli fejlődésének kérdéseit érinti, a választ e pontokra első sorban a monarchia külügy­miniszterének kívánja átengedni; A hii fegyverbarátságnak, amely eb­ben a háborúban olyan fényesen be­vált, békében is kell, hogy hatását éreztesse. Mindent el kell követniük, a németeknek, hogy a monarchia oly békéhez jusson, amely számot vet jo­gos igényeivel. A Wilson beszédében a 12. pont alatt a Törökországra vonatkozó ügyekben nem akar elébe vágni a török államférfiak állás­foglalásának. De Törökország integritása és fővárosának biztonsága a német biroda­lomnak is fontos államérdeke. Törökország mindig számithat ebben az ügyben a leghat­hatósabb támogatásra Németország részéről. A Lengyelországra vonatko'zó 13. pont­ban Wilsonnak azt kell válaszolnia hogy Németország és a monarchia. szabadították fel Lengyelországot a cárizmus alól, Ilyen­képpen engedtessék át nekik, hogy az or­szág jövőbeli helyzetére nézve megegyez­zenek. A'z utolsó pont a népek szövetségével foglalkozik. Ami ezt a pontot illeti, Hertling rokonérzéssel fogad olyan gondolatot, mely a jövőre nézve kiküszöböli a háború lehető­ségét .és elő akarja mozdítani a népek har­monikus együttdolgozását. Ha a Wilson ál­tal inspirált gondolat a mindenkihez való teljes igazságosság és elfogulatlanság szel­lemében született, akkor a német kormány hajlandó, hogyha az összes függő kérdéseket szabályoz­zák, a népek szövetségének ilyen alapját vizsgálat tárgyává tenni. Ezután kijelenti Hertling, hogy Lioyd Geor­ge és Wilson bizonyos alapelvekben meg­egyeznek, amelyekhez mi is hozzájárulha-­tunk és amelyek a tárgyalások kiinduló pont­ját alkothatják, azonban ahol konkrét kér­dések kerülnek szóba, ott a békes'zándék kevésbé észrevehető. Ugy beszélnek, mini akik békekészségünk korábbi megnyilatko­zásait a gyengeség jelének minősítették. Hogy ettől eltávolodjanak, a kancellár rá­mutat a helyzetre. Kijelenti, hogy katonai helyzetünk sohasem volt olyan fényes, mint most. Az egész hadseregben törhetetlen a harci kedv. Ha ellenségeink rá kényszeríte­nek bennünket a háború folytatására, visel­niök kell a következményekért a felelősséget Ha valóban hajlandók a békére, ugy revideálják még egyszer programju­kat és ha u] javaslatokkal fognak jön­ni, mi is komolyan meg fogjuk vizs­gálni azokat. De a tartós, általános béke mindaddig nem lehetséges, amíg Németország integritása és méltósága nincs megóva. A kanlellár beszédét a főbizottság élénk he­lyesléssel fogadta. Trlmbórn centrumpárti volt az első, aki nagy elismeréssel nyilatko­zott róla. Snheidemann kijelentette, hogy Hoffmann tábornok jó katona lehet, de Bresztlitovszkban nyomorúságosan kisiklott. Wilson 14. pontja lehetségessé teszi a meg­egyezést. Elzász német és a németeké kell, hogy maradjon. Itt az ideje, hogy megkez­dődjenek Angliával és Amerikával a tárgya, lások, de hogy Wilson feltételeit látatlanban elfogadjuk, az Németországban senkinek se jut eszébe, Fisch-Beck haladó néppárti azt fejtegette, hogv a német nép nem azonosít­ja magát az aüdeutscheknek a békedeíegál­tak elleni tizeimével. Czernin külügyminiszter nyilatkozata a békdárgya­fásokról és Wilson üzenetéről. Kedvezőek ez általános béke kilátásai. békeajénfaf. — Wilson üzenete Bécs, január 24. Az osztrák delegáció külügvi bizottságának ma délelőtti ülésén gróf Czértmii külügyniini.szter előre .jelzett íölszó­lalásában a következőket mondotta: — Tisztelt Bizottság! Kötelességem, hoev az urak előtt hűséges .kénét vázoljam a béketárgvalásoknak. hogv az eddigi eredmé­nyek különböző fázisait megállapítsam és azokból levonjam azokat a konklúziókat, a -melyek igazak, logikusak, és jogosak. Minde­nekelőtt iigv tűnik fel nekem, hogv mindazok, akik a tárgyalások lefolyását nvilván lassú­nak találják, .megközelítően sem tudnak fo­galmat álkotni maguknak azokról a nehéz­ségekről. amelyekkel természetszerűen lépés­ről-lépésre kell találkoznunk. — Legyen szabad nekem e nehézségeket a következőkben vázolnom/ Teljesen ki van zárva, hogv olv tárgyalások, amelvek terje­delem és mélvség tekintetében hasonlóak a mostaniakhoz, az első pillanattól kezdve si­mán és a legcsekélyebb akadály nélkül foly­hattak volna le. Mi nyomban teljesítettük az orosz kormánynak azt a kívánságát, hogv a tárgyalások részleteit közzétegyük, mert előzékenveknek akartunk mutatkozni, mert nincs elrejteni valónk és mert hamis benyo­mást keltett volna, ha mi ragaszkodtunk vol­na ahhoz az eddig fenállott eljáráshoz, hogy a tárgyalások részleteit egyelőre titokban tartsuk. Kedvoüek a béke kiláfásai. — A játszmát hidegvérrel kell végig­játszani és az jól fog végződni, ha a monar­chia népei támogatni fogják a békekonferen­cián való felelős képviselőiket. Mindenek­előtt ki kell jelentenem, hogy az az alap, amelyen Ausztria-Magyarország a különbö­ző újonnan alakult orosz birodalmakkal tár­gyal: a „kártérítések nélkül, annexiók nél­kül"-i progr-ani. — Én itt ismételten kijelentem, hogy egyetlén négyszögmétert és egy krajcárt sem követelek Oroszországtól és ha Orosz ország, amint látszik, ugyanerre az állás­pontra helyezkedik, ugy a békének létre­kell jönnie. Azonban sohasem adnám ma­gamat arra, hogy oly békét kössek, amely túlmegy a vázolt kereten. Ismételten hang­súlyozom, hogy nincs alapja annak az utóbbi pesszimisztikus feltevésnek, hogy a béke meg fog híusulni. Minthogy a tár­gyaló bizottságok az annexiók és kártérí­tések nélkül való alapon megegyeztek és csak a különböző orosz kormányok uj uta­sításai volnának képesek félretolni ezt ít bázist, áttértek arra a két legnagyobb ne­hézségre, amelyek okai annak, hogy a tárgyalások nem oly gyorsan folynak le, mint azt mindnyájan óhajtanánk. Az első nehézség az. hoev nem egy orosz szerződő féllel, hanem különböző ui orosz birodalmakkal ke'l tárgyalnunk, amelvek egy­más között illetékességi szféráikat még nem •tisztázták. Itt tekintetbe kell vennünk a Pé­tervárról iránvitott Oroszországot, másod­szor a tulajdonkénem ui szomszédállamun­kat. a nagv Ukrajnát, harmadszor Finnor­szágot és negvedszer a Kaukázust. Az első két állammal közvetlenül tárgyalunk, vavvis szemtől szembe.' a másik kettővel egyelőre többé vagv kevésbé ' közvetlen uton. mert ezek ezidőszerint nem küldöttek megbízotta­kat Bresztlitovszkba. Az ukrán és a lengyel kérdés a békefárgyalásokon, Ami bennünket első sorban érdekel, az az újonnan létesült nagv állam, amelv a lövő­ben határos lesz velünk: Ukrajna. Az ukrán delegációval való tárgyalásokban már igen messzire haladtunk előre. Megegyeztünk az annexió és hadikárpótlás nélküli alapban és nagv vonásokban arra nézve- is. hogv az uj köztársasággal miképen induljon meg ismét a kereskedelmi viszonv. Az orosz delegáció azon az állásponton áll. hogv az ukrán köz­társaság határait definitive még nem jelölték meg és hogv ennek következtében, jogosítva van részt venni a köztünk és az ukrán dele­gáció közötti tárgyalásokon, amelv {elfogás­hoz az ukrán delegáció tagjai nem akarnak hozzájárulni. Ami Lengyelországot illeti, amelynek ha­tárait egyébként mág nem állapítottuk meg pontosan, ettől az ui államtól nem akarunk semmit. Lengyelország népe szabadon és be­folyásolás nélkül határozzon a sorsa felől. A magam részéről semmi sulvt nem helyezek az erre vonatkozó népszavazás formájára. A léngve! kérdésnek egv nappal sem szabad késleltetni a békekötést. Ha Lengyelország a

Next

/
Thumbnails
Contents