Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-24 / 19. szám

izégeá, im. lafiiiár 2.4. LEGÚJABB. BERLIN: A WoIfMigyaökség jelenti: Tengeralattjáróink ujabb 27.000 tonna ellenséges hajóteret süllyesztettek el. ZÜRICH: A moszkvai ipari kerületben 36 gyár és 224 mechanikai műhely beszüntette üzemét. Ezekben a gyárakban közel félmillió munkás dolgozott. A munkásokat, akik mostaH munka nélkül maradtak, besorozták a forradalmi hadseregbe. BERLIN: A birodalmi gyűlés nagybizottsága valamennyi párt hozzájárulásával határozatot fogadott el, amelyben felszólítják a birodalmi kancellárt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Berliner Tagéblatt megjelenését három napra eltiltó rendelet visszavonásának ügyében. BERLIN: A Berliner Tageblatt szerdán délelőtt ismét megjelenhetett. POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk telefoaíeteotáse. —• (A kabinet rekonstrukciója.) A kabinet rekonstrukciójának kérdésében jó! informált politikai körök ugy tudják, hogy Windischgraetz herceg közélelmezési miniszterré való kinevezése a napokban fog megtörténni. Államtitkárja egy neves, magasrangu katona lesz. A belügyi tárcát Wekerle Bécsből való visszatérése után Tóth János kultuszminiszteri államtitkárnak ajánlotta fel, de Tóth hivatkozva Apponyíhoz való barátságára, valamint arra, hogy Apponyit betegsége és lábadozása alatt helyettesíteni óhajtja, viszszautasitotta a meghívást. Wekerle ezután Palugyai Móricnak ajánlotta fel a belügyminiszteri tárcát, de éz ellen az alkotmánypárt tiltakozott. Végül a közélelmezési minisztérium éléről távozó Hadikot hivta meg a miniszterelnök a belügyi tárcára, de kombinációban van Jekelfalussy Zoltán fiumei kormányzó is. Döntés egyébként még nem történt. A földművelési tárcát Serényi Béla gróf veszi át, kereskedelmi miniszter Szterényi József lesz. A választójogi javaslat tárgyalására csak a kabinet rekonstrukciója után kerülhet a sor. Tekintettel arra, hogy Tiszának és a munkaipártnak álláspontjában jelentékeny enyhülés bizonyosnak látszik, remélhető, hogy a választójog igen gyorsan tető alá kerül. (Minisztertanács.) A Magyar Tudósító jelenti: Délután négy órakor a miniszterelnöki palotában Wekerle elnöklésével minisztertanács volt, amelyen a kabinet valamennyi tagja ré&t vett. Gróf Apponyi Albertet, akit nemrég sikeresen megoperáltak, a kormány valamennyi tagja melegen üdvözölte. Gróf Hadik János helyett a közélelmezési ügyek tárgyalásánál dr. Nagy Ferenc államtitkár volt jelen. A minisztertanács folyó ügyeket intézett el és este 8 órakor véget ért. (Wekerle bécsi tanácskozásai.) Politikai körökben Wekerle bécsi tanácskozásainak nagy jelentőséget tulajdonítanak. Azt hiszik, kegy a béketárgyalások olyan stádiumba jutottak, amely sok tekintetben a mértékadó tényezők döntését teszi szükségessé. A megbeszéléseken az Összes aktuális kérdéseket elővették 'és fontos döntések történtek. (Wekerle látogatása Apponylnál.) A Magyar Tudósitó jelenti: Wekerle Sándor miniszterelnök bécsi útjáról hazátérve látogatást tett gróf Apponyi Albertnél. A miniszterelnök hosszabb megbeszélést folytatott a kultuszminiszterrel. (Jankovich Béla kihallgatása a királynál.) Bécsből jelentik: A király ma meghallgatta a szokásos előterjesztéseket. A délelőtt folyamán külön kihallgatáson fogadta Jankovich Béla volt minisztert és gróf Tisza István volt miniszterelnököt. (Wekerle nem tanácskozott Tiszával.) A Magyar Tudósitó jelenti: Több lap szerdai számában részletesen beszámol arról, hogy dr. Wékejie Sándor miniszterelnök kedden gróf Tisza Istvánnal együtt érkezett Bécsbe, hogy a miniszterelnök Bécsben hosszabb taj nácskozást folytatott gróf Tiszával és hogy a miniszterelnök és Tisza István kihallgatáson jelentek meg a királynál gróf Czet\ihr •közös külügyminiszterrel és Seidlan lovagi osztrák miniszterelnökkel együtt. Mint a Magyar Tudósitó illetékes helyről értesül, ezek a hirek .nem felelnek meg a valóságnak.. Wekerle Sándor miniszterelnök Bécsben egyáltalában nem is találkozott gróf Tisza Istvánnal és igy sem megbeszélést nem folytatót? •vele, sem kihallgatáson nem jelent meg vele együtt a királynál. ««ihinannnnniiiinhmhiieii»nitnuhsigfiebmasi -wmsbbsbbimmisjtsbsaajiekbaisslboas cxxc2ssss9 Hz országos vasutas szövetség demokratikus átalakulása, — A szegedi vasutasok az uj küzdelemben. — (Saját tudósítónktól) Szerdai számunkban rövid hírben közöltük, budapesti tudósítás nyomán, hogy a Magyar Szent Korona Országai Vasutas Szövetségét, amelynek ezidőszerint 30.000 tagja van és igv a vasutas egyesületek között a legnagvobb. demokratikus alapokon átszervezik. Ez a vasutas szövetség a nagv vasutas sztráik után alakult 1905-ben. Az alapítók már akkor is a demokratikus alapot tartották szem előtt. ugv. hogv a szövetségben jelenlegi formációiában is a munkásoktól kezdve az elnökigazgatóig helvt talál mindenki a sa.iát állásának, beosztásának megfelelő kategóriában. Azonban, mint minden nagv tömeget felölelő életpályán, a vasutasok körében is a különböző szakcsoportok, mint pld. a mozdonyvezetők, a vonatkísérők, irodakezelők stb. jónak látták a saját ügvük boldogulását külön szervezkedéssel előmozdítani és külön egyesületeket alakítottak. Az országos vasutas szövetség tehát, a széthúzó törekvések révén, nem egyesíthette, illetve ölelhette fel a magyarországi mintegy 160.000 vasutast. A külön egyesületek természetesen több-kevesebb szerencsével küzdöttek és küzdenek elsősorban anyagi helyzetük iavitására. erkölcsi és társadalmi nivójuk emelésére, azonban ami az államnak, mint munkaadónak szempontjából rendkívül fontos, hogv egyik vasutas kategóriát nem helyezheti a másik elé. az anyagi és szociális baiok orvoslását csakis egységesen intézheti el. Kivételt és kivételes orvoslásokat küzdöttek már ki a vasutasok a legutolsó 1907 évi fizetésrendezés óta is. azonban a már akkor is gvönge javadalmazás megjavításáért folytatott eddigi küzdelmük meddő maradt. Az állam a vasutasok javadalmazását, amelv 1917 évre esett volna revízió alá. csupán háborús pótlékokká! és kisebb-nagvobb segélyekkel pótolta, de törvényes alapon nem rendezte. Igv a lakbárfelemelés is csak igéret maradi A vasutasok tehát, a háború alatt, a fixfizetésü alkalmazottak ama táborához tartoztak, akik sokat, talán legtöbbet nyomorogtak, tekintve az ő különleges, úgyszólván éjjel-nappali szolgálatukat. Hogv a helyzetükkel nincsenek megelégedve, annak több izben hangot adtak a kormány előtt is. És az országos vasutas szövetség legutóbb, a mult év október havában. gróf Serénvi Béla kereskedelemügyi miniszter előtt küldöttségileg kérte a személyzet részére a 100 percentes fizetésrendezést. Serénvi minden jót megígért és a személyzet megkapta az általános, progresszív. 100—50 percentes háborús pótlékot. Wekerle kormánvelnök a szövetség elnökségének kijelentette. hogv elment az utolsó határig. A vasutasok átérezve és megértve a háborús viszonyok rendkívüli súlyos voltát, hazafias érzésük, kötelességük hü teljesítésével tovább tűrtek és szenvedtek. Közben azonban megtörtént, hogv a vasutas munkásság nagv része a szocialisták táborába sodortatott. Ezek a munkások a most lezajlott országos munka szünetelésben másodszor vettek aktiv részt. A vasutas szövetségek iózan és higgadt vezetői a háború alatt megóvták az országot minden különleges megrázkódástól. A most lefolyt országos tüntetés alatt is fényesen helytálltak a vasutasok és helvt fognak állani. mert minden egves józan vasutas át van hatva attól a komolv. nagv céltól, hogv ezt a háborút a vasutas hadseregnek együtt keli megharcolni véreinkkel. Azonban az országos vasutas szövetség nem állhat meg a saját táborával akkor, amikor a demokratikus átalakulás erjedésében forr az egész világ. A szövetség belép a harcolók táborába, hogv a magvar vasutasságot olyan hatalmi tényezővé fejlessze, amelv a demokratikus alapon felépült szervezeteit imponáló erejét az egyének erkölcsi és anvagi érdekeinek előmozdítása céljából minden esetben és minden körülmények között kellő súlyra tudja juttatni. E célból a szövetség az egész országra kiterjedő szervezett mozgalmat-indított az összes helyiérdekű és magánvasutak személyzetének bevonásával és helyzetük javításának céljából, a most megjelent felhívásban követelik: 1. Olyan fizetést és nyugdijat, mely független és emberhez méltó megélhetést biztosit. 2. Szolgálati jogviszonyainak olyan szabályozását, melyben az alkalmazott és munkaadó vasút egyenjogúak. 3. Teljes polgári szabadságot, szabad társadalmi és gazdasági szervezkedést) 4. A jóléti intézmények korszerű és a . jogos igénveknek megfelelő szervezését, illetve reformját. A szövetség programja ennek megvalósítására a következő: Af kell szervezni a szövetséget olvan alapokon, hogv annak keretében a vasutasság minden kategóriája, sőt ezen belül a speciális szolgálatok külön is érdekeiknek teljesen megfelelő elhelyezkedést nyerjenek. Minden szaknak meg kell találnia a céljai érvényesítésére leginkább alkalmasnak mutatkozó szervezetet, hogv ilyen módon sérelmeit, kívánságait arra legilletékesebb szakelőadója utján az összes vasúti kategóriákat magában egvesitő nagv szövetségnek tudomására adhassa. Ha ez a cél megvalósul és ideális kialakulása létrehozza ázt a hatalmas, testvéri egyesületet, mely kivétel nélkül egyetlen szervezkedésben egyesíti a magyar szent korona országainak öszszes vasutasait, akkor megoldást nver a vasutasok erkölcsi és anvagi helyzetének ezidőszerint olyannyira rendezetlen kérdése. Tehát a cél: az eddig külön működő vasutas-egyesületeknek egv országos egyesülésbe való tömöritése. A szövetség a vasutas munkásokat is a szövetségbe való tömörülésre szólítja fel. mert a vasúti munkásság — bármiiven dicséretet érdemlő, összetartó szervezettsége van is — a kinevezettek öszszetartása nélkül tökéletes szervezettségre nem tehet szert,