Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-24 / 19. szám

aassa Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 38.— K. negyedévre 9. felévre . . 18.— K. egy hónapra 3.Egyes axátn Ars, I4 fllléi-i k. k, Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. ^zeped. 1918 VII. évfolyam. 19. szám. Csütörtök január 24. Orosz-román háboru. A világháborúnak u.iabb szenzációja van: az orosz és román csapatok között megtörtént az első összeütközés. Oroszország Bresztlitovszkban tárgyalásokat folvtat a békéről, a csapatok fegyverszünetben állanak a keleti fronton. Moldvában pedig ujabb háboru csóvája lobog- vadul és fenyegetően, mintha a háboru összes furiái utolsó erőfeszítéssel és gyülöletlánggal akarnák elhamvasztani a békének azt a gyönge kis szikráját, a melv Bresztlitovszkban már kezdett nőni és fénvesedni. Az orosz-román háboru kitörésének előz. ménvei ismeretesek. Románia netm csatlakozott a béketárevalásotahoz és a román kormány ellenséges magatartást tanusitott Oroszországgal szemben. Románia, mint az antantnak alázatos hűbérese, nemcsak ellene szegült a béketörekvéseknek, de román csapatok egy orosz hadosztályt lefegyvereztek, i egy orosz ezred katonai bizottságát letartóz. tatták és azokat a magyar és osztrák tiszteket. okik látogatóba mentek áz orosz lövészárkokba. fogságba vetették. Mindezek mellett a román kormánv a makszimalista román katonákat tüzzel-vassal irtotta. Oroszország önérzetét és becsületét megalázni igyekezett. A bolseviki-kormánv ezekre az alávalósárokra azzal válaszol, hogv a 'pétervári román követet letartóztatta és Romániának ultimátumot küldött, amelyben elégtételt követel a sérelmekért. Románia a huszonnégy órára szabott ultimátumra nem- felelt, a határidő lejárt, mire Oroszország és Románia között megkezdődött az ellenségeskedés. Teljesen bizonyos, hogv Románia az antant uszítására provokálta Oroszországot, a melynek védelme alá helyezte magát akkor, amidőn vakmerő aspirációit meg akarta valósítani és rablómódra betört Erdélybe. Abban az emlékezetes időben Oroszország támadása tette lehetővé Romániának a könnyű, de gyászos végű győzelmet. Románia akkor bennünket hitt erőtlennek, ellentállásra gyöngének, azért mert nagybátran hadat izenni abban a pillanatban, amikor a kockázat legkisebbnek és az eredmény legnagyobbnak látszott. Amilverujrutul és becstelenül támadt reánk Románia, ugyanolyan alávaló módon száll most szembe Oroszországgal, amelynek hatalma és támogatása nélkül gondolni sem mert volna hazug vágyainak teljesedésére. A gyáva Románia ez ujabb gaztettében is nyilván arra számit, hogv Oroszország mostani zavaros és a polgárháborúk rémségeiben sínylődő helyzetében nem tudja megtorolni becstelenséget. Az antantnak akart tehát veszélytelennek ígérkező szolgálatokat termi azzal, hogv a bolseviki-kormánv uralmát aláaknázni és a béketárgyalások sikeret meghiúsítani igyekszik. Romániának ez a kalózpolitikáia már az őrültséggel határos. Mostani eljárása pedig talán minden eddigi bűnös tévedését is fölül fogja múlni következményeiben. Hogvan akar főnmaradni a kis Románia hatalmas ellenségektől körülvéve, amikor hihetetlenül vakmerő fellépésével sorsa iránt nem enged sem megbocsátást, sem részvétet? Bizonyos, hogv az orosz-román háboru véres és szomorít feeks fesz ismét Románia számára. m jVtegkezdoDött az orosz-román háboru. - /üoldovában ütköztek össze a maksiimafista csapatok a román katonákkal, Ferdinánd királyt erőszakkal akarták emondatni. BERLIN, január 23. Az orosz határról jelentik: Moldovában megtörténtek az első összeütközések az orosz és román csapatok között. Az oroszok helyzete kedvezőtlennek látszik, mert az a veszély fenyegeti őket, hogy csapataikat sikerül bekeríteni és minden összeköttetéstől elvágai. Pétervárra érkezett hirek szerint Jassy körül harcok folynak orosz és román csapatok között. Mindkét fél erősítéseket kapott. Kisenevből egy orosz gyalogos dandár és egy tüzérezred útban van Jassy felé. Krilenko átvette a Moldovában küzdő makszimalista csapatok feletti közvetlen főparancsnokságot. A román fronton levő bolsevik: csapatok nagy tömegekben hagyják el állásaik it és Oroszország felé Igyekeznek, miközben véres harcokra került a sor román biztosító csapatokkal. STOCKHOLM, január 23. Péterváron keresztül az a hir érkezett Ide, hogy Jassyban román makszimalisták behatoltak Ferdinánd király lakásába és erővel egy lemondó okmány aláírására akarták kényszeríteni. A király vonakodott a követelést teljesíteni. A hangos vita figyelmessé tette közben az őrség katonáit, akik behatoltak és harcba bocsátkoztak a makszlmatlstákkal. A zavarban a királynak sikerült megszökni. A Djen megjegyzi, hogy az eset következtében a király súlyos tdegrázkódást kapott. Az Ukrajnával folytatott béketárgyalások meghiúsulása. BERLIN, január 23. Az Ukrajnával folytatott béketárgyalások, amelyeket már szín. te befejezetteknek hittek, ugy látszik a meghiúsuláshoz állanak közel. Mint ujabban értesülünk, Ukrajnának két kormánya vaui ez a karkovi munkástanács, valamint a központi rada kieví főtitkársága. Tárgyalásainkat eddig a klevl rada megbizottalval folytattuk. Most azonban a karkovi kormány is jogos Igényt tart ahhoz, hogy az ukrán népet képviselje. Jotíe, az orosz békedelegáció elnöke, átiratban tudtunkra adja, hogy a karkovi munkástanács kormánya dezavuálja Ukrajna kievi kiküldötteit, at orosz delegáció pedig a karkovi kormány két kiküldöttjét felvette kebelébe. Ez idő szerint tehát Bresztlitovszkban két ukrán delegátus csoporttal kellene tárgyalni, amelyek egymást nem Ismerik el. Most nem marad más hátra, mint megvárni mit szól a dolgokhoz a klevi kormány. Értesülésünk szerint a kievi központi rada még mindig nagyobb hatalom felett rendelkezik Ukrajnában. Valószínű, hogy a már megkezdett polgárháború tiszta helyzetet fog teremteni és megmutatja, hogy melyik fél jogos az ország képviseletére. Oroszország megszakította a diplomáciai viszonyt Romániával* — A román hadsereg STOCKHOLM, január 23. Lapok jelentik, hogy a román kormánynak az orosz kormány ultimátumára adott válaszát nem tekintik kielégítőnek Pétervárott. \z orosz kormány ezért utasította jasií követót, szakítsa meg az összeköttetést a román kormánnyal és térjen vissza Pétervárra. Take Jdnépcu, mint román külügyminiszter ezekkel az eseményekkel egyidejűleg anteoi országokban akkríiiitáfe fömátt nem köt különbékét. — követekhez jegyzéket intézett, amelyben felszólította a követeket, tudassák azzal a kormánnyal, amelynél működnek, hogy a román kormány és a román hadsereg törhetetlenül el van Szánva arra, hogy hü marad az antant szövetségéhez. Románia hü marad az antanthoz, még ha Oroszország békét köt is és az egész hadsereg a_ kormánnyal együtt inkább száműzetésbe megy Szibériába, semhogy kapituláljon, vagy letegye a fegyvert, vagy küíoiibé&í küböii,