Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1918-01-16 / 13. szám
IfilS. limitár lé. vkiiuAQY^mmiü az általános és feltétlenül megtartandó rendeletről. Azokat a munkaadókat, akik értesülés hiányában, vagy szándékosan nem adják meg a szabadnapot, az illetékes katonai hatóságok pótszahadnap adására fogják kötelezni, — Kolozsvári kereskedők árukat szállítanak Oroszországba. Kolozsvárról jelentik: A' Magyar Áruforgalmi Iroda, amely az oroszországi csereforgalom szervezését intézi, megkeresést intézett a kolozsvári kereskedelmi- és iparkamarához, hogy a kolozsvári kereskedők és iparosok ipari cikkeket szállítsanak élelmiszerekért és nyersterményekéft. Főkénen szükséges volna Oroszországnak zseb- ée karkötő óra, óralánc, zsebkés, borotva és borotváló készülék, borotváló szappan, kölnivíz, borotváló ecset, kefe, fésű, zseb tükör, cigarettadoboz, pénztárca, tüzszerszám, cigarettahüvely, eigarettatöltő, cigarettapapír, pipa, játékkártya, levélpapír, notes. eeruza, tintatartó, töltőtoll, varró-, gombos- és biztonsági tii, gomb, pantentkapocs, gyüszü, gyürü, képeslap, száj- és huzóharmonika. okarina., bajvágógép, villamos zseblámpa, hozzá elem és egyéb díszműáru ós szükségleti cikk. Ezek ellenében Oroszország élelmicikkeket és nyers terményeket adna cserébe a hadsereg és a polgári lakosság részére. A kamara a megkeresés alapján értekezletre hivta egybe a kereskedőket és iparosokat. Az értekezleten megállapodtak abban, hogy a kereskedők és iparosok fölösleges árucikkeiket a kamaránál bejelentik és az oroszországi osereforgalom számára fölajánlják. — Az uj telefontarifa Szegeden. Közöltük már, hogy január 16-tól kezdve a telefontarifa megváltozik és pedig nemcsak a helyi, hanem a távolsági iforgalómban is. Az uj díjszabást kivonatosan itt közöljük: A helyi forgatómban az előfizetési díjhoz háborús pótlékot csapnak hozzá, evvel együtt a fizetendő évi összeg Szegeden igy alakul: 1. Ha a központi fővezeték közvetlenül a telefonkészülékre van kapcsolva (ahol nincs mellékállomás) rendes főállomás után 210. nyilvános jellegű helyiségben felszán oló főállomás után 360, kedvezményes diju főállomás irtán 120 korona. 2. Ha a központi fővezeték nem a telefonkészülékre, hanem mellékállomás befogadására szolgáló váltóra van kapcsolva (ahol mellékállomás is van C. B. kapcsolva) rendes főállomás után 300, nyilvános jellegű helyiségben felszámoló főállomás után 420. kedvezményes diju főállomás után 180 korona. 0. Minden egyes mellékállomás után 72 korona. Az itt közölt magasabb dijaknak január végéig járó különbözetét minden előfizető köteles megfizetni, de aki tovább fizetni nem hajlandó, annak jogában áll felmondását legkésőbb 1918. év jf(mtár hó 31-ikéig a postahivatalnál irásb^n bejelenteni. Ha a felmondás január 31-ig a postahivatalhoz nem érkezik be, a fizetési kötelezettség továbbra is fenmarad. A Mi[okégi foVgalombw a vármegye területén eddig szokásban volt 24 koronás kapcsolási dij és igy az átalányért folytatott beszélgetés megszűnik, minden távolsági beszélgetés diját meg kell fizetni. A 3 percig tartó távolsági beszélgetés dija 25 kilométer körzeten belül 05 fillér, 25-460 kilométer körzeten belül 50 fillér, 50-400 kilométer körzeten belül I korona, 100-4200 kilométer körzeten be lül 2 korona, 2C0 kilométeren tul 3 korona. Sürgős beszélgetésre az itt közölt dijak háromszorosa fizetendő. A beszélgetésre való meghívás dija 1 korona. Minden más változásra nézvrjf (belépési-, átruházási-, áthelyezési-, jelzőcsengő-, éjjeli kikapcsoló-, második hallgatószerelési-dij stb.) a postahivatal a hozzáfordulóknak szívesen ad felvilágosítást. — Karbid asztali és függő lámpákból gazdag választék, lemezujdonságok óriási választékban Szántó József gépáruházában, városi bérház. ' pn •thi.lti — A szegedi vanaton kifosztottak egy földbirtokost. Dr. Montágh István földbirtokos hétfőn este Budapestről Szegedre utazott. A vonat zsúfoltsága miatt csak a III. osztályban kapott helyet. Csomagjait a folyosón helyezte el. A csomagok őrizetével két isme. retlen katonát bízott meg, mert időköziién helyet kapott a II. osztályban. Szegeden a földbirtokos átment a III. osztályba, hogy a csomagokat átvigye, de megdöbbenve vette észre, hogy csomagjai a katonákkal együtt eltűntek. A földbirtokos egyik bőröndjében százét&r Ugmpa ér\tékü ékszer volt. A rendőrség a nyomozást megindította, — Karbidlámpa, karbid állandóan kapható Szántó Sándornál, Kiss-u. Diss_D.-nalot a. — Ékszereit iavittassa és alakíttassa a „Royal"=kávé!iázzal szemben fevo „Temesvári" aranyművesnél. <ifiiiiiin»aHHnHHHMnninM«Miiwi SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MÜSOB: Szerda: Képzelt beteg. Vígjáték. Páratlan képharmad. Csütörtök : Pillangókisasszony. Repríz. A címszerepben Hilbert Jankával. Páros háromharmad. Péntek: A szerető. Romantikus szinmü. Páratlan egyharmad. Szombat: Pillangókisasszony. Opera. Páros kétharmad. Vasárnap d. u.: Névtelen asszony (Madame X.) dráma. Este: bérletszünetben János'vitéz. Daljáték. Herezeg Ferenc éi a vidéki színházak. Érdekes színházi hir pattant ki vasárnapra. Arról szól az érdekes hir, hogy Berezeg Ferene azt az utasítást adta a darabjainak adminisztrálásával megbízott ügynökségnek, hogy Jri^t Lápzló király történeti drámájának előadására vidéki szerződéseket ne kössön. E hírrel kapcsolatban megjelent egy másik hir is. hogy a vidéki színigazgatók bojkottal készülnek felelni (Hérozeg Ferenc intézkedésére. Megtorlás! — kiált, fel a kultúra lovagjainak serege, megtorlás! — harsogja a „szentélyek", a „templomok" kinevezett papjainak tömege. Egyhangúan és -h visszavonhatóan. U H A N I A Telefon: 872. Szerdán és csütörtökön Január 16-án és 17-én. A világirodalom egyik legnagyobb remeke filmen Dránta 4 felvonásban. Irta: Ifj. Dumas Sándor. Főszereplők: Pierre Clemenceau Iza Dornbronowska . Ludwig Hartau a Berliner Theater tagja. Marta Orlanda a kopenhágai udvari színház tagja. Előadások d. u. 5, 7, 9 árakor. Jegyek előreválthatok d. a. fél 4 óráiéi kezdve. Jaj, szegény iró árva fejériek, százszoros jaj uem feneketlen zsebének! Fölöttébb jellemző az iró intenciójával szemben tanusiott magatartása a vidéki színigazgatóknak, akik érzik, hogy az iró intézkedésében 'valami kritikaféle foglaltatik, az ő szokvány-gráizlei kedésiikkel szemben. Tiszt let a kivételeknek, .nem is. lennének grájzlerek, ha az iróval szemben nem szándékoznának megtorlással élni, ha nem kívánnák fitogtatni, hogy ők is valakik, hatalmas vevők, akik nélkül a „portéka" csak egy nagyon szük területre terjedő áru lehet. Jó szerencse, hogy Herczeg Ferenc csak iró és nem színházi iparos, aki lia ir, magasztos célok vezérlik és nem üzleti törekvések, a pénzszerzésnek minden áron való hajszolása. Ir, mert Istentől megáldott iró, akinek gyönyörűség, lelki szükség az irás és aki azt kívánja, hogy az, amit leirt, a maga szépségé- ' •ben kerüljön a közönség elé. Ez a nézet vezérelte abban az intézkedésében, hogy nem engedi meg Árva László ttiéály drámájának vidékre szóló joginegszerzósét. Ugy látszik, az irónak tudomása lehet arról, hogy mik történnek mostanában a vidéki kulturezentélyek berkeiben, milyen garasoskodások mutatkoznak a társulatok szervezésében, a darabok kiállításában és szinrehozatalában. Hogy a kulturszentélyek Calahasai ugyancsak élni tudnak a háborús konjunktúrával és hogy sem íróra, sem közönségre nincsenek tekintettel, csupán a bőséges aratásra. És arról is lehet tudomása, hogy könnyebb az ocsu közt egy tiszta szemet találni, mint stílust, formát, szint, hangulatot, komoly törekvést és buzgóságot a inai előadásokban. Nem kívánunk foglalkozni más városok előadásaival, noha tudjuk, hogy hol. mit ée hogyan csinálnak, egyszerűen a szegedi színház teljesítményeit véve alapul, kérdjük: mit vérhatna az iró darabjának itteni előadásától? Várhatná-e azt, hogy az igazgató, aki csak kérni tud, de adni nem, a darab tartalmának megfelelően, korszerűen állítaná ki a történeti drámát ós olyan előadásban szólaltatná meg a darabot, amelyben a közönség ha már nem is gyönyörűséget, de kielégülést találhatna? Nem kell-e tisztelni az iró intencióját, aki veszni hagyja a várható jövedelmet, de nem engedi meg, hogy kifinomult lelkének, agyának szülöttjét egy-két bérletszám lepergetésére használják fel azok. akik mindentől a hasznot várják ós mindenben csak a hasznot keresik. Jó tudni, hogy- vannak ilyen irók is, akik előtt az anyagiak kérdése csak másodrendű szempont, akik értékelni tudják a munkájukat, akik pusztán üzleti célokra nem engedik felhasználni szellemi terméküket és akik magasasabb szempontoknak hódolva, le tudnak mondani a problematikus értékű dicsőségről és nem kivannak részesei lenni egy előrelátható fertálysikernek. Hihetőleg Herceg Ferenc elviseli majd a bejelentett bojkottot is és nem tart attól, hogy kenyeret kell kérnie a vidéki direktoroktól, akik az ő darabjai révén annyi finom és jó kalácshoz jutottak... sasa®®®®®®®®®® ftélmagyarország előfizetési ara Szegeden: egy évte . » . . 36.— kor félévre . . , 18.— * negyedévre . . 9.— a egybőnrpfs . .' 3— « Vidéken: egy évre . . . 36,— kor. félévre . . 18 - . negyedévre . . 9 — „ siíiifii®®®®® ®®riir* í® r» hm fííiü