Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-13 / 11. szám

•Szeged, 1018. január l8. ; ' ' í>ÉLMi,GY Februárban falögáznap lesz Szegeően* — Mozgalom a csongrádmegyei és szomszédos földgázforrások felkutatására. — {Saját iudásitájikiólj A Déhndgyaifpr. szág karácsonyi számában cikket irt Somlyódy István táblabíró, amelyben uj és agilisabb várospolitika sürgetése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szeged környékén esedeg található föld gázforrások felkutatásával és a földgáznak az iparfejlesztés szolgálatába való beállításával hatalmas méretekben lehetne előrevinni a város fejlesztését. A cikkre hamarosan visszhang támadt, Somiyódy levelet kapott, amelyben figyelmeztették, hogy a megyében már is több helyen bukkantak földgázra,, sőt. egyik-másik helyen már használják is. A levelet újévi számában közölte a Délmagyaröj\szúg. A dolog ebben a legkezdetlegesebb stádiumában is érthető érdeklődést keltett. A földgáz jelentőségével, ha megfelelő erővei és mennyiségben jelentkezik, ma már mindenki tisztában van. Sokan tudják Szegeden, hogy a mezőhegyesi cukorgyárban földgázzal világítanak, hogy Szentes határában, a kiskirályi birtokon — amely Pallavicinié volt — 260 méter mélységben a viz, amint a parasztok mondják, égni kezd. Ezekből és még sok más jelenségből nem lehet persze mindjárt arra következtetni, hogy a Szegeden és a környéken eszközlendő kutatások föltétlenül eredménnyel végződnének, arra azonban épp elég támpontot szolgáltatnak a szimptomák, hogy a nagyjelentőségű dologgal haladéktalanul és a legalaposabban foglalkozni kell. Ez a meggondolás eredményezte azt a megbeszélést, amely Somlyódi táblabíró kezdeményezésére szomfyitai volt a ket[ipkedéimi és ipaffOmdféban és amelyen az érdekes és. értékes akció megindítása és lebonyolítása tekintetében konkrét megállapodásokra is jutottak. Ezek szerint február folyamán földgáznapot tatfaipk Szegeden a kereskedelmi és iparkamara. gyüléstermáben. A földgáznapra •'meghívják Becsey Antal és Böck Hugó. mérnököket, , akik elismert szakértői ennek az ügynek Magyarországon, a törvényhatósági bizottságot, a hatóságot, a Mérnök és Épitészegyietet és mindazokat az egyesületeket és magánosokat, akiknek a mozgalomba való bevonása célszerűnek és szükségesnek látszik. Felkérik Becsey Antalt és Böck Hugót, hogy ezt a nagy nyilvános értekezletet megelőzően járják be mindazokat a környékbeli helyeket, ahol földgáz jelentkezett, hogy a szegedi értekezleten ezekre a forrásokra vonatkozó összes adataiknak és megfigyeléseiknek birtokában legyenek. Az értekezleten mindenki hozzászólhat majd a megvitatás alá eső kérdéshez, hogy az ügy minél alaposabban és. részletesebben letárgyaitassék. A további akció a tárgyalás eredménye szerint fog alakulni. Az eddigi adatok szerint valószinür.ek látszik, hogy érdemes lesz több helyen is kísérletezni fúrásokkal. Ebben az esetben esetleg már a februári, de legkésőbb a márciusi közgyüifa elé indítvány kér ül abból a célból, hogy a már konkrét adatokat fölmutatni tudó mozgalom központi vezetését vegye kezébe a város, rendelje el a furatások megkezdését, sürgősen szerezze meg ehhez a kormányhatósági engedélyt és a kutatási munkálatokra szükséges költségeket szavazza meg. A további programot — küiönösen ilyen nagyhorderejű dolognál — előre pontosan megállapítani" képtelenség. A földgázra való jogot tudvalevőleg az állam ientartotta magának, de erkölcsi testületeknek átengedi. A város — ha aktuális lesz — természetesen a maga számára fogja kérni a földgáz kutatásának és 'használatának jogát. Az akció kezdeményezői leglább igy tervezik. Azután természetesen részvénytársaság alakulna a fogyasztó közönség és az ipari érdekeltség bevonásával. 3 foglyokat betanították a modern földmivelésre, megismertették a ícbbíermelés hasznos munkáját velük, az elhagyott piszkos orosz lakásokat kiosztották és gazdasási könyveket vezettettek a német iósz' gigazgatóknál a célból, hogy amidőn a birtok tulajdonosa vissza fog térni, annak a megtakarított kamatokat átadhassák, a birtokkezelésről leszámolhassanak. 'Hihetetlennek látszik és mégis valóság, márka márkához, rubel rubelhez tétetett és minden az ismeretlen nevén növekedő hitelbirtok ivén elszámoltatott és annak, aki a cárnak szófogadó alattvalója volt, vi szatérie után igy kellett, vagv keli megismerkednie barbár elnyomóival. Qrodnóba. ebbe a nagv városba a németek egész uj, modern lendületet vittek. Hogy milv elmaradott állapotok voltak ott is, illusztrálja csak egy példa. 1914-ben még nem volt rendes vízvezetéke a városnak. Ma egv négyemeletes. víztorony nvomia szerte a városba a vizet, amelyet azelőtt hihetetlen primitív módon a Njemenből szívattak fel egy faalkotmányba. A német mérnökök német katonákkal és orosz foglyokkal 50 forráskutat fúrtak a város területén s ma Grodnóban a legüdébb ivóviz van. Hogy. mit tesznek a németek és a mi katonáink a lakosság jólétének emelésére, legven elegendő megemlíteni azt. hogy padéul Vilna lakosságának harmadát kellett segélyezni és hogy az ingven kenyérjegyre havonta 50.000 márkát ajándékoztak. Uj ipart és iparágakat teremtettek. Az öreg, rossz pálinkafőzőket becsukták és a lakoss'g alkoiholszenvedélvének letörésére sz'rpgyárakat létesítettek. Sok ui iparág dacára mindenki nem kaphatott munkát, mivel Németország és szövetségesei a blokád miatt a szükséges anyagokat nem szerezhették be. Hogv- közegészségügy, tekintetében milyen ázsiai állapotok uralkodtak Litvániában, mi sem bizonvit.ia jobban, minthogy a.németek állandó -vendégül lelték ott a kolerát, tífuszt. himlőt és ezek a vendégek egy-egy kerületben 500 embert söpörtek el naponta. A németek. röviddel a területek megszállása után kellő higiénikus. ellenszerekkel teljesen megszüntették a ragályos betegségeket. — Nyolc millió embert fürdettek meg és oltottak be. Sok százezer ember akkor fürdött meg életében először! A civillakosság számára 21 ui kórházat rendeztek be a német katonaorvosok. És ez mind nem elegendő barbárság. Tovább menték. Behozták a kötelező iskoláztatását a gyerekeknek. A legádázabb harcok között kénvszeritették a katonák n lakosságé . hogy gyermekeiket iskolába küldjék. Az eredmény az lett. hogy ma a barbár állapotok alatt 25 százalékkal több tanulója van Vilnának, mint volt az orosz uralom alatt. Igaz, hogy. itt a Hindenburg és-Ludendoríisták -nem voltak kénytelenek hajlamaidat megzabolázni. A- két világrengető név ragyogja be mindenütt a lábadozó tartományokat. Ma már az oroszok nem tar sí: k borbároknak a németeket és szövetségeseiket. Mert ők mindenütt ott vannak, ahol a szegénységet gyámolítani kell, ahol a könnyeket 'e kell törölni. Munkában ál! mindenki. Az irvag'verekek ellátás álait felölelve, iskolák padjaiban. És ott. ahol még kevés az élelem, nem a szövetséges barbárok az okai annak, hanem a• félrevezetett volt tartománvfőnökök, akik vakul hitték ,az ántán. ámításainak ős most keseregve, nvilt szemmel vezeklik bűneiket. Uj élet indult meg a megszállott tartoánvokban és a bresztlítovszki béketárgva' ás okkal kapcsolatban fe'pezsdült a kereskedelmi és gazdasági élét. Az áruk áram'ása. kicserélése megindult m'r és e mii k i papiros dokumentumnál eresebb - bizonviUka annak, hogy az orosz nzrp ellenség Gébbé — : : barát, aki tenyerén hozza elénk az élet fentartására szükséges erői, az orosz birodalom javait. —u-o. R megszállott orosz tartományok a béketárgyalások idején. Egy magasransni katonai előkelőségtől, ki hosszabb időt töltött Vilnában. vesszük a következő rendkívül érdekes ismertetést: — Nils Ghrist'enson svéd iró. lapiában a „Nva Dagiigt Allehandá"-ban az elfoglal; orosz tartományokban tett útjáról igy kezdi jelentését: Ahová Attila, a hunok bősz fejedelme lábát letette, ott többé fű nem termett — igy mondja ezt a mondahagyomány. Kövessük tehát mi is a jelenkor szük egyenruhába bujtatott barbár hunok lépteit, akik az összes ántánt lapok értesülései szerint, ellenségeik elnyomásánál és legvilkolásánál nagyobb örömet nem ismernek," Dokumentálom, hogy Ghrisiiernson jelentése gyönyörűen pellengérezi ki az orosz barbarizmust és dicsőíti a németek részéről tapasztalt humánus bánásmódot — ténvk alapján, Vilna elfoglalásánál a német hadvezetőségnek főcélja volt a gvors előrehaladás. Ettől függött minden és épen ezért minden erővel arra kellett törekednie, hoev a hadsereg ellátásában és az utánpótlásban fennakadás ne történjen. És mégis, midőn a német hadtápparancsnok a főparancsnoknak jelente; i tett arról, hogv Vilna lakosságúnak tízezrei éheznek, a katonai kiildeménvexet azonban a hadsereg táplálásának veszélyeztetése nélkül visszatartani nem lehet, a főparancsnok azt válaszolta, hogv a város szükséglete t minden körülmények között kielégítendő. És ettőLa perctől kezdve minden szükséglete födözve lett a városnak, dacára annak, hogv a katonai szükségletek csak nehezen voltak kielégíthetők. Hogy ez mit jelentett abban a rettenetes időben, elképzelhető abból, a körülményből, hogv ennek a hatalmas városnak napi hat vagon lisztszükségletét Németországból pótolták. Abból a Németországból, amelv .már akkor kenyérjegyen tengette az életét. Litvániának a földjei abban az időben kitűnő termést ígérlek, azonban a hátráló oroszok, különösen a kozákok az érés alatt levő gaben lt teljesen elpusztították. Magában Litvániában 340,000 hektetémi úbusztitotf tétilÁW. tdttil .ak csapataink, amelynek se gazdája, se művelője nem akadt. És hol volt a parasztság? Azokat maguk elő t űzték, hajtották az orosz csapatok ?z elmenekülni nem akarók pedig .3 katonai közös sírokban aludták Őrök álmukat a kozákok jóvoltából. A bevetetlen területek mégsem maradtak meddőn. A németek az orosz