Délmagyarország, 1918. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1918-01-13 / 11. szám

•Szeged, 1018. január l8. ; ' ' í>ÉLMi,GY Februárban falögáznap lesz Szegeően* — Mozgalom a csongrádmegyei és szomszédos földgázforrások felkutatására. — {Saját iudásitájikiólj A Déhndgyaifpr. szág karácsonyi számában cikket irt Som­lyódy István táblabíró, amelyben uj és agili­sabb várospolitika sürgetése mellett arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a Szeged környékén esedeg található föld gázforrások felkutatásá­val és a földgáznak az iparfejlesztés szolgá­latába való beállításával hatalmas méretek­ben lehetne előrevinni a város fejlesztését. A cikkre hamarosan visszhang támadt, Som­iyódy levelet kapott, amelyben figyelmeztet­ték, hogy a megyében már is több helyen bukkantak földgázra,, sőt. egyik-másik helyen már használják is. A levelet újévi számában közölte a Délmagyaröj\szúg. A dolog ebben a legkezdetlegesebb stá­diumában is érthető érdeklődést keltett. A földgáz jelentőségével, ha megfelelő erővei és mennyiségben jelentkezik, ma már mindenki tisztában van. Sokan tudják Szegeden, hogy a mezőhegyesi cukorgyárban földgázzal vi­lágítanak, hogy Szentes határában, a kis­királyi birtokon — amely Pallavicinié volt — 260 méter mélységben a viz, amint a parasz­tok mondják, égni kezd. Ezekből és még sok más jelenségből nem lehet persze mindjárt arra következtetni, hogy a Szegeden és a környéken eszközlendő kutatások föltétlenül eredménnyel végződnének, arra azonban épp elég támpontot szolgáltatnak a szimptomák, hogy a nagyjelentőségű dologgal haladékta­lanul és a legalaposabban foglalkozni kell. Ez a meggondolás eredményezte azt a meg­beszélést, amely Somlyódi táblabíró kezde­ményezésére szomfyitai volt a ket[ipkedéimi és ipaffOmdféban és amelyen az érdekes és. értékes akció megindítása és lebonyolítása tekintetében konkrét megállapodásokra is ju­tottak. Ezek szerint február folyamán földgáz­napot tatfaipk Szegeden a kereskedelmi és iparkamara. gyüléstermáben. A földgáznapra •'meghívják Becsey Antal és Böck Hugó. mér­nököket, , akik elismert szakértői ennek az ügynek Magyarországon, a törvényhatósági bizottságot, a hatóságot, a Mérnök és Épi­tészegyietet és mindazokat az egyesületeket és magánosokat, akiknek a mozgalomba való bevonása célszerűnek és szükségesnek lát­szik. Felkérik Becsey Antalt és Böck Hugót, hogy ezt a nagy nyilvános értekezletet meg­előzően járják be mindazokat a környékbeli helyeket, ahol földgáz jelentkezett, hogy a szegedi értekezleten ezekre a forrásokra vo­natkozó összes adataiknak és megfigyeléseik­nek birtokában legyenek. Az értekezleten mindenki hozzászólhat majd a megvitatás alá eső kérdéshez, hogy az ügy minél alaposab­ban és. részletesebben letárgyaitassék. A to­vábbi akció a tárgyalás eredménye szerint fog alakulni. Az eddigi adatok szerint valószinür.ek látszik, hogy érdemes lesz több helyen is kí­sérletezni fúrásokkal. Ebben az esetben eset­leg már a februári, de legkésőbb a márciusi közgyüifa elé indítvány kér ül abból a célból, hogy a már konkrét adatokat fölmutatni tudó mozgalom központi vezetését vegye kezébe a város, rendelje el a furatások megkezdését, sürgősen szerezze meg ehhez a kormányhatósági engedélyt és a kutatási munkálatokra szükséges költségeket szavaz­za meg. A további programot — küiönösen ilyen nagyhorderejű dolognál — előre pontosan megállapítani" képtelenség. A földgázra való jogot tudvalevőleg az állam ientartotta ma­gának, de erkölcsi testületeknek átengedi. A város — ha aktuális lesz — természetesen a maga számára fogja kérni a földgáz kuta­tásának és 'használatának jogát. Az akció kezdeményezői leglább igy tervezik. Azután természetesen részvénytársaság alakulna a fogyasztó közönség és az ipari érdekeltség bevonásával. 3 foglyokat betanították a modern földmive­lésre, megismertették a ícbbíermelés hasznos munkáját velük, az elhagyott piszkos orosz lakásokat kiosztották és gazdasási könyve­ket vezettettek a német iósz' gigazgatóknál a célból, hogy amidőn a birtok tulajdonosa vissza fog térni, annak a megtakarított ka­matokat átadhassák, a birtokkezelésről le­számolhassanak. 'Hihetetlennek látszik és mégis valóság, márka márkához, rubel rubelhez tétetett és minden az ismeretlen nevén növekedő hitel­birtok ivén elszámoltatott és annak, aki a cárnak szófogadó alattvalója volt, vi szatérie után igy kellett, vagv keli megismerkednie barbár elnyomóival. Qrodnóba. ebbe a nagv városba a néme­tek egész uj, modern lendületet vittek. Hogy milv elmaradott állapotok voltak ott is, il­lusztrálja csak egy példa. 1914-ben még nem volt rendes vízvezetéke a városnak. Ma egv négyemeletes. víztorony nvomia szerte a vá­rosba a vizet, amelyet azelőtt hihetetlen pri­mitív módon a Njemenből szívattak fel egy faalkotmányba. A német mérnökök német ka­tonákkal és orosz foglyokkal 50 forráskutat fúrtak a város területén s ma Grodnóban a legüdébb ivóviz van. Hogy. mit tesznek a németek és a mi katonáink a lakosság jólétének emelésére, legven elegendő megemlíteni azt. hogy pa­déul Vilna lakosságának harmadát kellett se­gélyezni és hogy az ingven kenyérjegyre havonta 50.000 márkát ajándékoztak. Uj ipart és iparágakat teremtettek. Az öreg, rossz pálinkafőzőket becsukták és a lakoss'g alkoiholszenvedélvének letörésére sz'rpgyá­rakat létesítettek. Sok ui iparág dacára min­denki nem kaphatott munkát, mivel Német­ország és szövetségesei a blokád miatt a szükséges anyagokat nem szerezhették be. Hogv- közegészségügy, tekintetében mi­lyen ázsiai állapotok uralkodtak Litvániában, mi sem bizonvit.ia jobban, minthogy a.né­metek állandó -vendégül lelték ott a kolerát, tífuszt. himlőt és ezek a vendégek egy-egy kerületben 500 embert söpörtek el naponta. A németek. röviddel a területek megszállása után kellő higiénikus. ellenszerekkel teljesen megszüntették a ragályos betegségeket. — Nyolc millió embert fürdettek meg és oltot­tak be. Sok százezer ember akkor fürdött meg életében először! A civillakosság számára 21 ui kórházat rendeztek be a német katonaorvosok. És ez mind nem elegendő barbárság. Tovább men­ték. Behozták a kötelező iskoláztatását a gyerekeknek. A legádázabb harcok között kénvszeritették a katonák n lakosságé . hogy gyermekeiket iskolába küldjék. Az eredmény az lett. hogy ma a barbár állapotok alatt 25 százalékkal több tanulója van Vilnának, mint volt az orosz uralom alatt. Igaz, hogy. itt a Hindenburg és-Luden­doríisták -nem voltak kénytelenek hajlamai­dat megzabolázni. A- két világrengető név ragyogja be mindenütt a lábadozó tartomá­nyokat. Ma már az oroszok nem tar sí: k bor­bároknak a németeket és szövetségeseiket. Mert ők mindenütt ott vannak, ahol a sze­génységet gyámolítani kell, ahol a könnyeket 'e kell törölni. Munkában ál! mindenki. Az irvag'verekek ellátás álait felölelve, iskolák padjaiban. És ott. ahol még kevés az élelem, nem a szövetséges barbárok az okai annak, hanem a• félrevezetett volt tartománvfőnö­kök, akik vakul hitték ,az ántán. ámításainak ős most keseregve, nvilt szemmel vezeklik bűneiket. Uj élet indult meg a megszállott tarto­ánvokban és a bresztlítovszki béketárgva­' ás okkal kapcsolatban fe'pezsdült a kereske­delmi és gazdasági élét. Az áruk áram'ása. kicserélése megindult m'r és e mii k i pa­piros dokumentumnál eresebb - bizonviUka annak, hogy az orosz nzrp ellenség Gébbé — : : barát, aki tenyerén hozza elénk az élet fentartására szükséges erői, az orosz biro­dalom javait. —u-o. R megszállott orosz tartományok a béketárgyalások idején. Egy magasransni katonai előkelőségtől, ki hosszabb időt töltött Vilnában. vesszük a következő rendkívül érdekes ismertetést: — Nils Ghrist'enson svéd iró. lapiában a „Nva Dagiigt Allehandá"-ban az elfoglal; orosz tartományokban tett útjáról igy kezdi jelentését: Ahová Attila, a hunok bősz feje­delme lábát letette, ott többé fű nem termett — igy mondja ezt a mondahagyomány. Kö­vessük tehát mi is a jelenkor szük egyen­ruhába bujtatott barbár hunok lépteit, akik az összes ántánt lapok értesülései szerint, ellenségeik elnyomásánál és legvilkolásánál nagyobb örömet nem ismernek," Dokumentálom, hogy Ghrisiiernson je­lentése gyönyörűen pellengérezi ki az orosz barbarizmust és dicsőíti a németek részéről tapasztalt humánus bánásmódot — ténvk alapján, Vilna elfoglalásánál a német hadve­zetőségnek főcélja volt a gvors előrehaladás. Ettől függött minden és épen ezért minden erővel arra kellett törekednie, hoev a had­sereg ellátásában és az utánpótlásban fenn­akadás ne történjen. És mégis, midőn a né­met hadtápparancsnok a főparancsnoknak jelente; i tett arról, hogv Vilna lakosságúnak tízezrei éheznek, a katonai kiildeménvexet azonban a hadsereg táplálásának veszélyez­tetése nélkül visszatartani nem lehet, a fő­parancsnok azt válaszolta, hogv a város szükséglete t minden körülmények között ki­elégítendő. És ettőLa perctől kezdve minden szükséglete födözve lett a városnak, dacára annak, hogv a katonai szükségletek csak ne­hezen voltak kielégíthetők. Hogy ez mit jelentett abban a rettenetes időben, elképzelhető abból, a körülményből, hogv ennek a hatalmas városnak napi hat vagon lisztszükségletét Németországból pó­tolták. Abból a Németországból, amelv .már akkor kenyérjegyen tengette az életét. Litvá­niának a földjei abban az időben kitűnő ter­mést ígérlek, azonban a hátráló oroszok, kü­lönösen a kozákok az érés alatt levő gaben lt teljesen elpusztították. Magában Litvániában 340,000 hektetémi úbusztitotf tétilÁW. tdttil .ak csapataink, amelynek se gazdája, se mű­velője nem akadt. És hol volt a parasztság? Azokat maguk elő t űzték, hajtották az orosz csapatok ?z elmenekülni nem akarók pedig .3 katonai kö­zös sírokban aludták Őrök álmukat a kozá­kok jóvoltából. A bevetetlen területek még­sem maradtak meddőn. A németek az orosz

Next

/
Thumbnails
Contents