Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-11 / 287. szám

kii a* & JM7. fy&mte % n felmentéseket még jobban megszigorítják — Márciusban 24 évig behívják az összes felmentetteket. — Szurmay nyilatkozata a képviselőházban. — (Budapesti tudósítónk teleionjéieiUése.) A képviselőház hétfői ülését délután 4 óra­kor nyitotta meg Szász Károly elnök. Be­mutatta Szikra János, Budapest első kerü­leti képviselőjének mandátumát. Majd Bako­nyi Samu a pénzügyi bizottság nevében je­lentést tett a kiegyezési provizóriumról és az osztrák-magyar bank szabadalmának meg­hosszabbításáról szóló törvényijavaslatokról. Ezután napirend előtt Rakovszky István szólalt fel, aki a budapesti gázmizériáva! foglalkozott. Emlékeztet a kereskedelmi mi­niszter nyilatkozatára, amely szerint az idén kedvezőbb lesz a szénellátás, mint tavaly volt. Ilyen Ígéret után történt, liogy decem­ber 7-ikén a főváros gáz nélkül maradt. A nyilatkozatokból az derül ki, hogy senki sem hibás, ami még nagyobb elkeseredést kelt, mint maga a gázhiány. Gróf Serényi Béla kereskedelmi minisz­ter válaszol a felszólalásra. A háború ne­gyed i-k évében vagyunk, — mondotta, — egy teljesen szénszegény országban. A köz­bejött katonai okokból előállott vasúti 'torló­dás sok bajt okozott még Németországban is, ahol pedig bőven van szén. Ilyen zavarok háború alatt el nem kerülhetők. Ha a meg­állapodás szerinti szén mennyiségek beérkez­nének, nem lenne semmi baj. Pár nap múlva a fővárosban helyreáll a gázszolgáltatás. A széniigyben az a lényeg, hogy a közönség takarékoskodjon. Csermák Ernő szintén napirend előtt szólal fel. Gróf Tisza István múltkori inter­pellációjára válaszol a hontmegyei vádakkal kapcsolatban. Kimutatja, hogy Tiszát telje­sen félrevezették. Ezután áttért a Ház a napirend tárgya­lására és harmadszori olvasásban elfogadta a konzuli bíráskodásról szóló törvényjavas­latot. Majd az elnök megállapítja a másnapi napirendet. Eszerint kedden a kiegyezési provizóriumról szóló törvényjavaslatot fog­ják tárgyalni, Ezután áttért a képviselőház az interpellációk tárgyalására. Polónyi Dezső a külügyminiszternek az osztrák-magyar véradó felhasználása" tárgyá ban tett nyilatkozata miatt interpellál. Kon­statálja, hogy csak a magyar és székely ezredeknek lehet köszönni, hogy a nagy orosz túlerőt a határon fel tudtuk tartóztat­ni. Ha a magyarok nem oly nagy lendület­tel vetik magukat az ellenségre, akkor a cseh-orosz konspirációk megvalósulhattak volna. Ezért haragszanak ránk a csehek. Mi­alatt a magyarok véreztek, az osztrákok és a csöhek a front mögött, Banhoíkommandók­nál és fogolytáborokban voltak foglalkoztat­va. Szól ezután a cseheknek arról a vádjá­ról, hogy több a magyar fogoly, mint az osztrák. Erre nézve kijelenti, hogy azokat nem lehet elfogni, akik a Ront mögött van­nak. Viszont egyedül Przamystben 127.000 magyar esett orosz fogságba. Kijelenti, hogy nem a dualizmus, hanem a magyar becsület és vitézség váltak be. Kérdi, hogy hajlandó-e a honvédelmi miniszter azokat a magyaro­kat, akiket nem a kvóta arányában fámnak vissza, hazabocsájfani és a két állam fel­mentetteiről statisztikát készíttetni. Báró Szurmay Sándor honvédelmi mi­niszter válaszában kijelenti, hogy a magya­rok a kvótánál nagyobb számban vannak a küzdő hadseregben, de ezt a törvényhozás rendelte el, amikor a hiányos ezredek pótlá­sát megszavazta. Másrészt a magyarok kö­zött több az alkalmas 'ember, mint az osz­trákok között. A statisztika szerint 1.67 szá­zalékkal magasabb kvótát adunk, mint Ausz­tria. Kijelenti, hogy lépéseket tett arra nézve, hogy az aránytalanságokat fokozatosan meg­szüntessék. A felmentések ügyében kijelenti a hon­védelmi miniszter, hogy még nagyobb szigo­rítások lesznek ezen a téren. Első sorban a földműveseket fogják felmenteni. Bejelenti, hogy márciusban 19-töl 24 évig minden fel­mentettej kivétel nélkül be fogriak hívni. A miniszter válaszát a Ház tudomásul vette. Csermák Ernő interpellációja követke­zett ezután. Levelet olvas fel a Svájcban le­vő magyar internáltak szenvedéseiről. KércTT a miniszterelnököt, hogy hajlandó-e segíteni rajtuk és mivel intelligens emberek, mint közlegények német parancsnokoknak vannak alárendelve, polgári felügyelet alá kéri he­lyeztetni őket. Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök ki­jelenti, liogy eddig panaszt még nem hal­lott a svájci követségünk utján. Intézkedni fog. A Ház a választ tudomásul vette és az ülés ezután 6 órakor véget ért. m«uhmmmmnannn»nn«iwim«««' Wilson a köret! béketár­gyalások lehetőségéről. Lugano, december 10. Wilson elnök bi­zalmas körben kijelentette, 'hogy az Egye­siilt-Áliamok részt vesznek a szövetségesek legközelebbi konferenciáján, amelyet azért hívnak össze, hogy az orosz események ál­tal teremtett uj helyzetet megbeszéljék. Az események, ha Németország hajlandó enged­ni, már nagyon közel hozták a békét. Ame­rikának nincs oka arra, hogy részt vegyen a fegyverszüneti és béketárgyalásokon, mint ahogy ezt Oroszország kívánja. Amerika erre nézve meg fog egyezni szövetségeseivel és e! fogja hárítani a még fennálló akadályo­kat. Így aztán esetleg lehetővé válik a tár­gyalás. Ha nem is biztos, de valószínű, hogy a tárgyalásokat néhány hónap múlva meg­kezdhetik. i Neu Ernő bank- «s váltó-fii let­Kigyó-ut«* S. Ai »V*/# és 6*/o-o» Vli magyar HadlkÖlrsttn hivatalos aláírás! Helye. Kadvazméayak; fél százalék lufaléklérítéc olcsó lombardkölcsöa. A feministák közgyűlése — Távirat a küiagynlniszterltez a béka érdekében. — (Saját tudósítónktól.) A Feministák Sze­gődi Egyesülete vasárnap délben tartotta évi rendes közgyűlését Vár-utcai helyiségének nagytermében. A közgyűlés, anxelven a tagok impozáns számban jelentek meg, az elnök­ség beterjesztésére elfogadta az 1017. szám­adásokat, a jövő évi költségvetését; megvá­lasztotta a választmányt, amelynek kebeléből fog a tisztikar kikerülni. A* közgyűlést dr. Tiircsányl Imvéné el­nök nyitotta meg. Lendületes és tartalmas megnyitójában reszletesen foglalkozott a köz­elmúlt ismert politikai eseményeivel és vá­zolta azt az eredményesnek ígérkező agitá­eiót, amelyet a nÖk most fokozott mértékben folytatnak politikai törekvéseik eléréséért. Rámutatott arra, .hogy a jelenlégi viszonyok között a nők munkássága elismeréssel és méltánylással találkozik; a nők előtt majd minden pálya nyitva áll és a politikai érvé­nyesülésükért folytatott küzdelemben már több megértéssel találkoznak. Dr. Erdélyi Jenőné, az egyesület titkárai terjesztette be ezután nagy tudással és átfogó képességgel megirt titkári jelentését, amely­ben értékes képét- adta annak a komoly és lelkes munkásságnak, amelyet a feministák nemcsak a politikai irányú nőmozgalmakban, hanem a nőtiszfviselők szociális helyzetének megjavításában is végeznek. Megrajzolta ál­talánosságban /azokat a kereteket is. amelye­ket a nőknek kell majd betölteni a megfo­gyatkozott társadalomban és feltárta azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása a gon­dolkodó, intelligens, dologzni akaró nőkre vár. 'A tíitíkári j dl öntésből1 kitünük. hogy a feministák gyakorlati tanácsadója, hadifo­goly levelező és tudakozó irodája a három háborús év alatt 19.130 ember ügyét intézte el. Sorozatos előadásokat tartott az egyesület a. venesreás betegségek terledésének meggát­lásáról; az erdélyi menekülés ideién naponta 120-480 menekültet látott él. A pedagógiai szakosztláy mesematinékat tartott; pályavá­lasztási értekezletet hívott össze; analfabéta tanfolyamot szervezett, A nőtisztviselők szakosztálya állandó szervező munkát végez; több szervező nagygyűlést is tartott. A nő­tisztviselők részére továbbképző tanfolyamo­kat .is állítottak fel, amelyekre sok jelentke­ző akadt. A politikai bizottság nagyairányu agitá­ciót fejt ki a-nők általános, aktiv ós passzív választójogáért. A választójog által elérhető szociálpolitikai népszerűsítésére előadásokat rendeztek. A béke gyors elérése érdekében több gyűlést, tartottak, amelyek egyikén Bédy Schwimmer Róza, a neves béke agitátor szá­molt be a Ford-ekszpedicióról. Az egyesület november 1,2-ikén, a választójogi törvényja­vaslatnak a képviselőházban való tárgynlása előtt, választójogi nagygyűlést tartott, amely­ből üdvözölték az orosz forradalom asszo­nyait. A választójogi blok ülésein az egyesü­lőt képviseltette magát és a blok törekvéseit munkásságával támogatta. Az élénk tetszéssel fogadott titkári je­lentés után Soósné, Juhász Erzsike indít­ványt terjesztett be az iránt, hogy a kiili'.-y­miniszterhez és a kormányhoz távirati kérel­met intézzenek az általános bél - -azonnal való megkötése érdekéhen; a semleges álla­mok asszonyait pedig kérjék fel, hogy igye­kezzenek kormányaikra pressziót, gyakorolni a bé.ke siettetése érdekében. A közgyűlés xrykangmiag elfogadta az indítványt és több adminisziráoióa ugy í/in­tézése után egy órakor vé' rt. mmmnnknnhmmnmhiw - • JEGYEZZÜNK KAM ! immmmmmiuiihniiy !1 l-l - • •<*, •

Next

/
Thumbnails
Contents