Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-08 / 286. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . Í4.— K. egy hónapra 2.40 K. Eg^ea BEám ár a ÍO fillér. Kiadóhivatalt SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kladóhlvati telefonja: 81. Szened. 1917. VL évfolyam, 286, szám. Szombat, december 8. Czernin közeledni látja az általános békél -. A fnggyar delegáció külügyi albizottsága bizalma! szavazott a kOlfigyminiszísrnek A magyar délegáció külügyi albizottságában fontos nyilatkozatok hangzottak el a hadicélokról. Egy felszólalásban az a vélemény jutott kifejezésre, hogy a központi hatalmiaktól a hódító szándék távol áll, de arnig ellenségeink nem mondanak le' hódi tó törekvéseikről és fen tartják anneksziós hadicéljaikat, nekünk is ragaszkodnunk kell c,ly h'atárkiigazitá.sokhoz, amelyek a jövőben területi biztonságunkat megerősítenék. Oroszországgal szemben természetesen — ha föladja régebbi hódító programját — nincs szükségünk ilyen territoriális védelemre. Gróf Tisza István határkiigazítást kér Bulgária számára Romániával és Szerbiával szemben és azt kívánja, hogy békekészségünk feltételeit szulyosbitsuk, ha az an|tant a háboru folytatására kényszerit bennünket. Ezen utóbbi felfogásnak egyébként kifejezést adott gróf C'zernin külügyminiszter emlékezetes budapesti nyilatkozatában, amidőn tudvalevően kifejtette, hogy azok a békefeltételek, amiket ellenségeinknek felajánlunk, módosulni fognak, ha az antant konoksága további véráldozatot követel a központi hatalmaktól. A külügyminiszter lényegében ugyanazt mondotta a delegációban is. Hóditó céljaink nem lesznek a jövőben sem, de védelmünk eszközeiről -addig gondoskodni fogunk, aimig a háboru rettenetes betegségét ki nem irtja a'z emberiség testéből a világbékének intézményes biztosítása. A külügyminiszter megnyugtató kijelentéseket tett Amerika fegyveres beavatkozásáról, amelyet szaktekintélyek nem tartanak számbavehetőnek. Reményét fejezte ki, hogy az orosz különbéke rövidesen az általános béke áldásait fogja eredményezni a szenvedő emberiség számára és a békéért áhítozó népeknek. A delegáció ezután bizalmat szavazott a külügyminiszternek iés az előadó javaslatát Tisza módosításaival elfogadta. Bécs, december 7. A magyar delegáció külügyi albizottsága pénteken délelőtt fél 11 órakor Berzevlczy Albert elnöklésével folytatta a külügyminiszter expozéjának megvitatását. Gróf Majláth József azt a reményét iejezi ki, hogy a delegáció pártit iilönbeég is riéiküi támogatni fogja a külügyminisztert. A Németországgal Való szövetséget, mint rendkívül értékeset föntartandónak tartja. Gróf Andrássy Gyula utal arra, liogy az olasz háboru okáűa nézve közte és Tisza között hosszabb vita volt és most a külügyminiszter akt a véleményét ifejezi ki. hogy az olasz háboru nem volt megakadályozható, mert azt hitték, hogy mi gyengék vagyunk és végezhetnek velünk. Ezzel szemben f ön tartja előző álláspontját és azt mondja, ihogy az olasz parlament többsége a'z utolsó percig nem akart megtámadni bennünket és más oknak kellett lenni az olasz hadüzenetre. JBizonyos, hogy hibák történtek, amelyeknek részleteire nem akar kitérni. Gróf Tisza István azt kívánja, hogy Bulgária Szerbiával és Romániával szemben határkiigazitást nyerjen. Nem látja (veszélyesnek, hogy Szerbia egyesüljön Montenegróval, de aggályosnak tartja, hogy Szerbia kijárást klapjon a*z Adriára. Gróf Czernin-.Ottokár külügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy Belgiumról nincsen módjában nyilatkozni, hanem utal Kühlmann német külügyi államtitkár beszédére, amelyben kifejtette, hogy a békének gyedül Elzász-Lotbaringia az akadálya. \z amerikai katonai készülődésekre vonatkozólag azt mondj. gy megbízható sza . tekintélyek kizártnak tartják, hogy A-me:: ' a fegyveres beavatkozása komolyan szóm bavehető legyen. A fegyverkezés kérdésére vonatte lag kijelenti, hogy ez olyan, imint a betegség, amely mindig volt. Az orvosok egyre jobb szeréket találnak ellene. A fegyverkezés a háboru után semmi esetre sem lesz nagyobb, mint eddig volt. Köszöni a magyar delegáció bizalmát, még nehéz megpróbáltatások előtt állunk. Ugy vagyunk, mint a hajó a viharzó tengeren, amelynek fedélzetén mindenki tudja, hogy nagy veszedelemben forog, de az árbócról már látni lehet a szárazföldet. Mi általános békét akarunk. Véleménye szerint az Oroszországgal kötendő (fegyverszünet is ezt szolgálja. Reméli, hogy az orosz kormány olyan feltétetekkel fog előáll'ani, a melyek teljesíthetők lesznek. Gróf Czernin külügyminiszter válasza után bizalmat szavaltak a külügyminiszternek, majd elfogadták az előadó javaslatát Tisza István grófnak azzal a módosításával, hogy azon államokkal szemben, amelyek tovább folytatják a háborút, béteekészségünk föltételei esetleges (módosítást szenvedhetnek, illetve az ezután történő áldozatainkért kárpótlást követelünk. A makszímalisták békére akarják kényszeríteni Románlát. GENF, december 7. Maximalista csapatok Jassy felé vonulnak, fenyegetik a román fővárost és a, Bratianu-kormányt. A román kormány szakadatlanul küldi a segítségkérő táviratokat az antanthoz, melyben figyelmeztet arra, hogy az oroszok fegj verszünetére való tekintettel Románia számára nem marad há'lra más, mint vagy visszavonulni Odesszáig és feladni a még maradt román területeket, vagy abbahagyni az ellenségeskedést. Troekij megfenyegeti az antant nagyköveteit. HAPARANDA, december 7. A Pravda szerint Troekij a következő nyilatkozatot tette: A mostani kormány nem vágyakozik a szövetségesek nagyköveteinek elismerésére, de figyelmeztet! okét, hogy aknamunkájukat nem türi meg és hoyy eddigi taktikájuk folytatása nagyom súlyos következményekkel járhat. A következményeket a népbiztosok takácsa előre elhárft magáról minden felelősséget. December 5-dike óta hadiállapotban vagyunk Amerikával. LONDON, december 7. A Central News jelenti Washingtonbólí A képviselőház külügy] bizottságba k vetkező határozhat hoztö: — Minthogy ag. osztrák-magyar kormány az Egyesült-Államok kormányával és népével szemben a diplomáciai össze-