Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-30 / 302. szám

% Szeged, .1017. december 30. .1) ÉLMAG Y A EDRSZAG Jf régi Szeged. Milyen volt © viszony © város hatóság©, polgársága és a pénzügylgazgatéság között. I. Régi poros iratok Ezeket nézegetve sok öl; gied város közönségét /kerültek a kezembe, aii — különösen Szeériiiiő —i történelmi adatot találtam, melyek érdemesek arra, bogy azokat ennek a lapnak olvasóival megismertessem. A tárgy pénzügyi téren mozog. Körülbelül abban- az időiben, amikor a magyar ember a fináncot .megismerte, vagyis az osztrák malom .alatt. Tudnunk kell ugyanis, - hogy a pénzügyőrségei, több, basonló jókkal (egyetemiben 1850-ben Ausztriából plántáltok át hazánkba. . A'z osztrák uralom alatt Szegeden előbb es. kir. kerületi pénzügy igazgatóság, később pedig cs. kir. pénzügyi felügyelőség működött. A pénzügyi .alkalmazóitok, az úgynevezett „finánc bearaterek" .iulnyomórásze az osztrák örökös tartományokból telepedett ide. Voltak ezek közt a ,jó urak közt nemcsak németek, har.f m lengyelek, csehek, 'morvák, íalúmoik és ki tudná megmondani, miféle nációk. Nem eseda tehát, hogy ez a polgárok zsebeiben kotorászó idegen hivaíialnpksereg raeg-gyülöCteíte (mindazt, ami munkakörébe tartozott. i A magyar felelős miniszterimül 1807. február 20-án neveztetett ki. Lónycrn Menyhárt pénzügyminiszter osztrák kollégájától március 10-án vette át a pénzügyi tárcát. Ezen a napon kezdte inog működését a Szegeden felállított magyar kir. pénzügyi felügyelőség is, melynek főnöke Láng Ignác pénzügyi tanácsos volt. , :A hivatalos nyelv ebben az időben még német volt és csak 1867. november 28-án, tehát ötven év előtt rendelte el a pénzügyminiszter, hogy: „1868. január 1-től kezdve a hikizárólag magyar nyel- a felek által beadott kérazon a nyelven adandók amelyen a kérvény . szerva talos levelezések ven folytatandók, — v; nyefere áronban ki a határozatok, készt ve van". Nemcsak az osztrák uralom alatt, hanem annak megszűntével ia magyar alkotmány visszaállítása utáni időkben is sokszor meggyűlt a városi hatóságnak a pénzügyi közigazgatási hatósággal a baja. A városi tanács sehogy sem tudott bele illeszkedni az akkori törvényes állapotba. Nem tudta megérteni azt, hogy véle a-pénzügyminiszter is londelkezhetiik, vagy pláne egy idegen elemekből összeszedett „jött-ment" beamter sereg a város ügyeibe bele avatkozhat. A városi hatóság urnák tartotta magát a saját portáján. A szegedi magyar abban• az időben is szerette a dohányt. Az állami gyárakból árusított trafik-dohány iránt azonban roppant ellenszenvvel viseltetett. Inkább szivta a legrosszabb szüzdohányt, .ami a nyelvéről a bőrt is leette, mintsem trafikra vetemedjék. A hamisítatlan sziizdohánynak tehát nagy keletje volt s az ezzel való kereskedés bő jövedelmet hajtott. Szeged város piacán a dohányt kicsinyben. és nagyban vígan árulták. Árulták mindaddig, mig ezt Lónyuy Menyhért akkori pénzügyminiszternek be nem súgták; inert ne gondolja senki, hogy abban az 'időben nem volt spicli. Dehogy nem Volt, hiszen a bírság nagy részét ezeknek juttatta az állam; —. 'jó pénzért pedig akadt Szegeden is ember, ki még az atyafiát is beárulta. 'Ezeknek a 1 örvényt tisztelő férfiaknak neve .azonban örök titok maradt, mert ezt elárulni nem \ volt szabad. Kettős pecsét alatt őrizték ezel/et 1 a neveket a pénzügy igazgatóság főnöki irattárában. 1 A pénzügyminiszter értesülvén a dohány nyilvános árulásáról, 1867. 'május 29-én leírt Szeged város polgármesteréhez, melyben felhívja azt, hogy: „miután Szegeden, a város piacán dohány 'az országgyűlési határozások által fentártott egyedárusági szabályok dacára nyilvánosan árulíaíik, hivatkozva az országgyűlésnek a köz jövedelmekről hozott, határozatára, mely szerint a törvényhatóságok tisztviselői személyes felelet terhe alatt kötelesek az egyenes és közvetett adók /behajtásához segédkezet nyújtani és a közjövedelmeket 'illető miniszteri rendeleteket végre-1 hajtani, —. minden törvényes eszköz felhasz-' nálásával akadályozza ineg a dohánynak Szeged város piacán való nyilvános árusítását és eljárásáról 8 nap alatt jelentést tegyen. Méh János polgármester a hozzá" intézett pénzügyminiszteri rendeletet a közgyűlés elé terjesztette. A junius 4-én megtartott közgyűlés a polgármestert és a város 'tanácsát utasította, hogy a dohány nyilvános árulását esetleg karhatalommal is akadályozzák meg. A polgármester azonban', mint jó diplomata, a közgyűlés határozatát akóírt hajtotta végre, hogy egy hirdetményben figyelmeztette a közönséget 'a dohányámlási tilalomra, — a deháűyár.ulás erélyes^ (megakadályozását azonban mellőzte ós pedig kifejezetten abból iaz 'indokból: „mert a városi hatósággal 'csak la belügyminiszter í endeikezhetik, —• a 'dokányá-vulás megakadályozása pedig ,a pénzügyi felügyelőség dolga".' ivem diplomatikus észjárásra mutat a polgármester .okoskodásai Miért- üsse a csempész a 'karhatalom végrehajtására kirendelt hatósági közeget, 'amikor erre a célria a finánc sokkal jobb médiumnak kínálkozik. A polgármester azonban diplomatikus észjárásával ezúttal nem ért célt, mert a pénzügyminiszter ujatlb. és kissé erélyesebb rendelete folytén a szükséges rendelkezéseket később még is megtette, ugy hogy „a nagymérvű dohányeseiripészeti esetek száma —- mint ezt a pénzügyi felügyelő a pénzügyminiszternek jelentette —< tetemesen megcsokknt". II. 18/68. július 31-én a pénzügyi 'felügyelőségek megszűntek és augusztus 1-én megkezd te működését a szegedi ím. kir. pénzügyigazgatóság. A pénzügyigazgatóság személyzetét ®z .1868. julius 8-án kelt pénzügy'miniszteri rendelet ' következőkép állapította meg: Pénzügyigazgató: Lang Ignác kir. tanácsos, pénzügyigazgató helyettes: Scultóty ÍSándor pénzügyi tanácsos, pénzügyi titkárok: Tíőbert Béla, Vokann János, Hofsüidtner István, Néher Miksa, Tölgyessy 'Ferenc, Dialmay .József, Kaluzsay Károly; pénzügyi fogalmazók: Buday Józsel, Rehák Ödön, Pokorny Pál, Riill Károly, Okoliesányii István, Koracsek József, Csernyns Gyula, Sepsy Pál. A magyar nyelvet nem értő tisztviselők Szegedről elhelyeztettek. Elhelyeztetett Reichenauer Bernát pénzügyi biztos és Dreiseitl Károly fogalmazó Szíriába, Hollmann Ferenc biztos Csehországba, Rösier Edo fogalmazó Morvaországba, Locker Vilibald fogalmazó 'Karnióliába. A szegedi m. kir. pé i Íz ügy igazgatóság1 'Íratáskore ebben az időben, és pedig egészen '1839. augusztus l-ig négy vármegyére terjedt ki: Csongrád, Csanád, Torontál és Bácsbodrőg vármegyékre. 1 Az idegen, tisztviselők 'közül legalább a magyart gyűlölő résznek eltávolítása ós a magyar nyelvnek hivatalos nyelvvé avatása 'némi megnyugvást keltett a szegedi polgárság körében. (Ne gondolja azonban senki azt, hogy ez a változás egy csap ásna magyarirá tette a közigazgatást. Hosszú idő kellett még ahoz, mig- Szegeden, de az ország más részeiben is teljesen ki küszöbölték a német nyelvei a hivatalokból. Erre mutat a pénzügyminisztériumnak 11869. március 1-én kiadott rendelete, mely szerint „a Hon f. évi február 27-én megjelent esti lapjában gúnnyal vegyített panasz emeltetik, hogy több ügyben -pnég mindig német szövegű nyomtatványt használ a pénzügyigazgatóság". —. Elrendeli tehát a minisztérium ,/ennek a /visszás állapotnak' azonnali megszüntetését. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság elhelyezésére 1869. május 1-től kezdve hat évre Rie-ger Mihálynak a Széchenyi-téren ff. sz. alatt (nxa Horváth Mihály-utca) lévő egy emeletes háza (44 szoba, 4 pinceszoba óa 2 konyha, továbbá az egész pincehelyiség és magtár) béreltetett ki 4500 (forint évi héroszszegért. Az előtt 1863. év május 1-től kezdve a kerületi pénzügy igazgatóság, illetve a pénzügyi felügyelőség a Kátainó Bokor Erzsébet, házában (Könyök-utca, a mostani Klöloseyutcáíban, a (Reök-palota helyén) volt elhelyezve. Évi bór fejében 2700 forint volt kikötve. Ez a szerződés 1862. november 10-én ikelt és Kát n i János, valamint Meczner Károly pénzügyi tanácsos, kerületi pénzügyigazgató /aláírásával van ellátva. Az aláírásokat Korpéssy Menyhért 'Szeged város aljegyzője hitelesitette. 1 A piaci dohányárulási ügy szerencsés élintézése 'után két évig szép csendben volt /egymással a városi és pénzügyi hatóság. 186Üben azonban valami adóügy miatt ismét ellentét keletkezett. Ez év december 10-én ugyanis Lang Ignác pénzügyigazgató jelentette e pénzügyminisztériumnak, hogy Szeged város adóhivatala az adóvégrehajtás során lefoglalt elárverelendő zálogtárgyak elhelyezésére mem hajlandó megfelelő raktárt rendelkezésre bocsátani, sőt a végrehajtási költségek beszedését is legtagadta. Ennek ia törvényellenes eljárásnak megszüntetését kéri. A. .pénzügyminisztérium erre a jelentésre 1870. január 1-én válaszolt. Rosszalja a pónzügyigazgatóság eljárását, hogy ahelyett hogy « városi adóhivatal törvényellenes eljáráséért a városi tanácsnál, mint a városi adóhivatal felettes hatóságánál keresett volna orvoslást, a pénzügyminisztériumot zaklatja s onnan kér rendelkezést. Ennek a rendeletnek vétele .után a pénzügyigazgatóság a tanácshoz fordult s a tanács elrendelte, hogy „nem kötelességből — mert ezt el nem -ismeri — hanem tisztán- esak szívességből, miután a kifl kaszárnyla épületben üres helyiségek vannak, hajlandó ia zálogtárgyak beraktározáséig* sodorai való szivarkapapirnak ára ma 30 iSISéf. 1 könyvesskébcR 60 lap van/ Minden könyvecskén rafia van a védjegy i wss® ; ' jifcjSftt/Kis* sSijííti A védjegy, és a gyáros aláírása «