Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-04 / 282. szám

izegtd, liif. dtütmWi' 4, Hl KEK ocoo A segédszolgálatos szegedi alkalmatlanok panasza. — Aliént Szőttes és nem Szeged. — (Saját (udófUtóréktól.) .Megírtuk, hogy a november 27-én. 'fegyvernélküli segéd-szolgá­latra bevonultatott szegedi alkalmatlanokat annak ellenére, hogy a honvédelmi miniszter rendelete kimondja, hogy az alkalmatlanok lehetőleg lakóhelyű kon. tartoznak szolgálatot" teljesíteni, elvitték Szegedről. Dr. Somogyi (Szilveszter polgármester már pró'bált i,s in­terveniálni érdekükben, ez eddig eredmóny­nélkiil. A bevonult segédszolgálatosok most a kővetkező panaszos beadványt küldték dr. Kószó István országgyűlési képviselőnek: Nagyságos Képviselő Ur! Engedjen meg Nagyságod, hogy végső kétségbeesé­sünkben, 157 szegedi családos és önálló polgár Nagyságod jószívűségéhez és tekintélyes be­folyásához folyamodunk és elpanaszoljuk a rajtunk esett igazságtalan sérelmet. Mi ugyanis mind idősebb, családos és önálló sze­gedi polgárok vagyunk, akiket mint alkal­matlanokat besoroztak katonai segédszolgá­latra. Mint Nagyságod is jól tudja, a lapok terjedelmesen ismertették a miniszteri ren­deletet, amelyben benne volt, hogy nevezett besorozottak csakis tartózkodási helyükön vonultathatók be. Igy tehát mi bízva a mi­niszteri rendeletben, hittük, mint ahogyan nincs is jogunkban kételkedni aziránt, liogy ezen legfelsőbb rendelet he is fog tartatni. Éppen ezért képzelheti Nagyságos Képviselő Ur meglepetéseiteket, amikor 27-én soroznak, 28-án már mindnyájunkat Szentesre transz­ponáltak, nem engedve még csak időt sem a sok családapának arra, íjogy ügyes-bajos dolgaikat elintézzék és üzleteiket rendben hagyhassák el. Nagyságos Uram! (Mi mind­annyian testileg beteg emberek vagyunk, hi­szen ezt legjobban bizonyítja hétszeri alkal­matlanságunk, de ha már a hazának szüksé­ge van a mi méggyötört, beteg testünkre is: hát legyen, de ne szakítsanak el gyerme­keinktől és feleségeinktől és ne tegyenek tönkre minket, akik szegény munkás és ke­reskedő emberek, családunkat, a mindennapi munkánk keresményéből tartottuk el. Hagy­janak minket családunk közelében, ottho­nunkban, Szegeden és mi ott éppen olyan jól tudjuk hazánkat szolgálni, mint Szentesen Nagyságos Képviselő Ur! Ismerve Nagysá­godnak demokratikus, humánusan és neme­sen érző szivét, az iránt könyörgünk, hogy érdekünkben a szükséges intézkedést mielőbb megtenni kegyeskedjék, mivel csak Nagysá­godba helyezzük minden, reményünket, hogy kétségbeejtő helyzetünkön, amelyben va­gyunk, segítségünkre lesz. Bizva, hogy Nagy­ságod kérésünket meghallgatja, kegyes jóin­dulatába véve bennünket, ügyünkben sürgő­sen fog eljárni és nem fog bennünket sokáig várakoztatni bizonytalan, helyzetünkben. A kérvényhez levél volt mellékelve, a mely még keserűbb hangon elmondja, hogy Szentesen semmi dolguk nincsen, semmi hasznukat nem veszik. Dr. Kószó István eb­ben az ügyben hétfőn fölkereste a polgár­Neu Ernő bank- és váhó-ilzlete Kígyó ulca 5. Az 5'/-?<yÜ és 6°/o-os Víi. magyar hadikölcsön hivatalos aláírási hc'ye. Kedvezmények: fél százalék jutaléktérités olcsó lombardkölcsön. mestert s valószínűleg közbenjár a honvé­delmi miniszternél is az alkalmatlanok érde­kében. Eredményre azonban — sajnos — nin­csen kilátás, mert az alkalmatlanokat a had­ügyminiszter' rendelkezésére vitték el Sze­gedről. Viszont igaz, hogy Szegeden sok vi­déki segédszolgálatos dolgozik katonáéknál. Hogy miért van igy, honnan tudhatnánk mi? — Személyi hir. Dr. Bosnyák Zoltán bel­ügyminiszteri államtitkár Szegedre érkezett. — Schöpflin Ottó ezredes üdvözlése. Vasárnap délután özvegy Wöázsok'Svszky Kái'olyné vezetésével huszonhat szegedi úrinő kereste föl családja körében Schöpflin Ottó 5. honvéd gyalogezredben ezredest, hogy a szegedi hölgyek nevében üdvözölje az orosz fogságból nemrég hazaérkezett rokkant hőst. Lovag WorzsikoYszkyné az ezredesnek lelkes üdvözlőbeszéd kíséretében nemzetiszí­nű szalaggal díszített babér és cserágat adott át, amelynek szalagján ez a fölirás volt: A hadifogságból hazakerült vitéz Schöpflin Ottó magyar királyi 5. honvéd gyalogezred­ben ezredesnek nagyrabecsülésükkel a sze­gedi hölgyek. Schöpflin ezredes meghatottan mondott köszönetet az üdvözlésért és a sze­gedi nők figyelméért, — Kínevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint a hivatalos lap vasárnapi száma közli, Kohányi Gyula Csongrád vár me­gyei királyi segédtanfelügyelőt királyi tan­felügyelővé nevezte ki és a Csik Vármegyei tankerület vezetésével 'bízta meg. Katona Sze­réna okleveles kisdedóvónőt a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a szegedi belterületi állami kisdedóvódához kinevezte. — A pénzügyi b zottseg Ülése. A szén nagymérvű megdrágulása következtében a városi üzemek szén szükségletének fedezésére a városi költségelőirányzatba beállított ösz­szegek nem voltak elegendők. Az év végére kiderült, hogy a széndrág<aság az előirány­zott összegen fölül 250.000 koronával terhelte meg a város költségvetését, A pénzügyi 'bi­zottság* hétfőn tartott ülésén a öbbletkíadás­ra póthitelt szavazott meg. Ugyancsak a hét­fői pénzügyi bizottsági ülésen foglalkoztak a városi mutatványos telep létesítésének kér­désével. A bizottság egyhangúlag ugy liatá­rozoit, hogy a mai idők nem alkalmasak a telep fölépítésére, miután, szolid és normális árban az építési munkálatokat elvégezni nem lehet. Ezzel ismét egy szép és életrevaló terv meg valósítását sibolták ki, ami elég érthe­tetlen, mert a mutatványos telep a nagyobb építkezési költségek dacára is tekintélyes jö­vedelemhez juttatta volna a várost. Miért akarnak mindig olyan, uj jövedelmeket, a melyek a közönség njegterheltetésével jár­nak? — Körözik Serbán Miklós képviselő fe­leségét. Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári honvédkerületi parancsnokság körözőlevelet bocsátott ki Sepbán Miklós román nemzeti­ségű képviselő felesége ellen, akit azzal vá­déinak, hogy virágokkal fogadta a Fogaras városba bevonult román csapatokat. iSerbán íMiklósné a román csapatokkal együtt elhagy­ta az országot és ismeretlen helyre mene­kült. — Vonatösszeütköz:s. A szeged-budapesti vonalon, Nyársapát állomáson, vasúti sze­rencsétlenség történt szombaton este. A Szegedről délután öt órakor induló személy­vonat belefutott a Nyársapát állomáson tolatást végzett 770. számú teher vonatba. Az összeütközésnek súlyos következményei lettek, amennyiben a zsúfolt személyvonat utasai közül öten meghaltak, sokan suiyps, vagy könnyebb sebesülést szenvedtek. A ha­lottak között három katonatiszt, egy polgári - i .^„v,.-. muZ'WKV-.K* l L-l ' . utas és utasnő van. Súlyosan hatan sérültek meg és pedig a mindkét mozdony vezetője, a fűtők, egy vonatvezető és egy uta^. Sze­gedről igen sokan utaztak a 717. száinu vo­nattal és igy érthető, hogy a szerencsétlen­ség ihire nagy izgalmat keltett a városban. Az első osztályú kocsiban Csengeléig utaz­tak Kállay Albert, Vajda Manó, Sirchich György, Wagner Gusztáv, Weirier Miksa stb. A szegediek közül senkit sem ért bal­eset. Érdekes, hogy a mozdony után következő paklikocsiban utazott az üz­letvezetőség egjyjifk tisztviselője, Bacsó Gyula és bár a kocsi rongálódást szenvedett s a következő kocsiban halálos balesetek történ­ték, neki semmi baja sem történt. A szeren­csétlenség színhelyére Szegedről azonnal bizottság utazott a vizsgálat megejtése vé­gett. — Kétszázkilencvenegy rcmán iskolát sróntei meg a kormány. Budapestről jelen­tik: Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter báró Plptricsievich-Horváth Emil kormány­biztos utján értesítette Mangra Vazul érsek­metropolitát, hogy egyelőre 80 határszéli ro­mán iskolát zárat, be, rövid idő múlva pedig megvonja az államsegélyt mindama román felekezeti iskoláktól, amelyek Szitáén, Foga­ras, Brassó, Nagyküküllő és Háromszék vár­megye területén működtek. Hasonlóképpen megvonja a hunyadmegyei iskoláktól is, a melyek a hátszegi, vajdahunyadi és szász­városi esperességek területén vannak. E ren­delet értelmében 291 román iskola megsZtb' nik, hogy helyettük állami iskolák létesül­jenek, amelyekben magyar nyelven taníta­nak. Mangra Vazul a kormánybiztos átiraté ­nak kézhez vétele után ülésre liivta össze : konzisztói temot, amely tudomásul vette a miniszter rendeletét. A szentszék csupán arra kéri a minisztert, hogy a román nyelvet lret hat órán át taníthassák. — A cinkoiai tömeggyilkosság bünpőfé­ntK tárgyalása. Budapestről jelentik: Emlék? ­zetes, hogy tavaly Cinkotán, a Kossuth La­jos-utca 50. számú házban több leólmozoü bádoghordót találtak az udvar fáskamrájá­ban. Felbontották az egyik bádogihordö : egy női hullát találtak benne. Összesen hé­bádoghordó hevert a kamrában és mindenik­ben egy-egy női hulla volt. Kiderült, hogy a tömeges gyilkosságokat egy Kiss Béla ne\ ii bádogos követte el, aki a szerb harctéren el­tűnt. A nyomozás során gyanú merült f arra, hogy Kiss Béla segédje, Nagy Jáncy ;volt einkotai éjjeli őr, szintén résztvett a szörnyű gyilkosságok elkövetésébein. Lefa ­tóztatták és megindult ellene a bűnvádi eli í­rás. "Az ügyészség három rablógyiükoss '•:: elkövetésével, azonkívül csalás bűntetté. -; vádolja imég, mint bűnsegédet és bünrészc ; , mert a vád szerint része volt a hét áldó./, közül Kukán Katalin, továbbá Fekete Eszmr és Varga Katalin meggyilkolásában. A nyo­mozás azonban nem tudta megállapító m. hogy az áldozatok száma nem halad.ia-e m g a hetet, mert az időközben felszaporodott holttesteket állítólag elásták és ebben is gédkezett Nagy János. Hétfőn kezdte t ­gyalni ezt az iigyet a pestvidéki eskiidttó ság dr. Csen'gey táblabíró elnöklésével. SNm, y János a vádlott, aki már 1916 májusa ót; ' van tartóztatva, részletesen elmondja e<,' > élete történetét, de a vádakkal szemlm: emelt fővel, mindig az elnök szemébe né/ tagad.

Next

/
Thumbnails
Contents