Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-30 / 302. szám

fczeged, 1017. deetmbsr 30. DÉLM.A Ö Y Á RORSZ i Ö folvajlások a szegedi pályaudvarokon, FeiiöriR a vasuíi kocsikat. — Idegen katonák garázdáikodnak. Napról-napra imind szélesebb köbben terjed a híre annak, hogv a vasúton 'szállított csomagok, áruk, éltefimiszfo ek. legyenek; azok akár teher, vagv gvorsáruként feladva-, megdézíni,áltatnak, esetleg egészen elvesznek. A hir való. alapja van. hiszen lépten-nyomon akad panaszos, károsult. A tények nem cáfolhatók és ez alkatommal inkább a bajok forrását szeretnénk feltárni olykép. hegy a közönség esetleg segitökezat nyújthasson a s'aját érdekeinek megvédésében akkor, amikor magát az anyagiakban való károsodástól mentheti meg. másrészt pedig egy nagy országos erkölcsi testület meghurcolt jóhirnevét segít visszaállítani Gondoktól terhelt, küzdelmes esztendőket töltenek a magvar vasutasok a háború alatt. Helyt állnak a haza és ' badiérdekek szolgáltában éjjel, nappal, fagyban, hóban, viharban, ágyú- és puskatiiz kö-röit. Ha a Szolgálat ugv kívánja, szolgálatot tesznek •60 óráig is éjjel-nappal, úgyszólván pihenő nélkül. És a szolgálat nem ismer irgalmat sem a külszolgálatnál, sem a központokban, őrivel ma minden embernek helvén kell lennie és dolgozni két, három munkaerőre való ügykörbe- Az idegen országok sok ezer kilométert kitevő elfoglalt vonalhálózatának szolgálatát nem lehetett ellenséges vasutasok kezén hagyni. Oda mindenüvé 'vasutasokat. megbízhatókat kellett helyezni és a legmegbízhatóbb vasutasok a magvar vasutasok. Természetes tehát, hogv itthon bizonyos személyzet-hiánynak kellett beállni, a mely azzal járt, hogy a megritkult soré at kevésbé képzett, külső emberekkel esetleg a katonaságtól kölcsönkért erőkkel töltötték be. A törzs, tehát fegyelemhez, rendhez, pontossághoz szokott vasutas alkalmazottak körébe iiyeténkép egy a hivatalos eskü hatalmas erkölcsi bordereiét nem ismerő, sőt talán azt negligáló egyének kerültek. awk a ma rendelkezésre álló munkaerőknek semmiesetre sem elsőrangú szervei, selejtesei. „Vannak közöttük bizonyára többszörösen rovott előéletűek is, akik beszabadulva az állampolgárok vagyonát, tulajdonát szá.ütó hatalmas vállalatnak ezerágú raktáraiba, működni kezdték, - -4 . A háború előtt ritka esemény volt az árudézsmá'ás, sőt a háború első éveiben, a mikor még kellő törzsszemélvzet állt rendelkezésre, nem nőtt feltűnőbbé a szándékos és sorozatos lopás a raktárakban és feltört kocsikban. Hogy az államvasutak személyzete mily hűséges becsülettel, mennyi tündöklő erkölcsi erővel védte és szolgálta az állampolgárok érdekeit, mi sem bizonyltja fényesebben, mint az, h«<gv a nacv vasutas sztrájk alatt, amikor az egész ország közgazdasági érdeke recsegett tiz napon keresztül és ki volt szolgáltatva minden áru, élő a vasutasok elkeseredésének, még c aík egy maréknyi tengeri sem veszett el. Kártérítésért senki sem jelentkezett az államvasutak igazgatóságánál. Sőt épen a szegedi nagy állomásokon .volt alkalmunk figyelni, hogy az élőket ellátták éleimmel, azokat gondozták és valósággal őrszolgálatot tartottak a raktárakban, fedett rakhelyeken, kocsik között, nehogy a magvar vasutasok becsületén rozsdafolt essék. Ez a személyzet tehát, amelv annakidején szervezetlensége mellett is kiállta az erkölcsi tüzpróbát, azóta kötelességének és a mások javainak tiszteletben tartása körül csak nemesedett. A vasutasok körébep működő egyesülések egyik főtörekVését képezi •az erkölcsi emx nemesítése. És ez az érett, higgadt, megfontolt vasutas alkalmazottaknak számára kincs, amelyet féltve őriznék. Ez a becsület kérdése. Merem állítani, hogy a háborúvá', kapcsolatos nagyfokú nyomorral és küzdelemmel szemben a vasutasok rég . az orosz vasutasok sorsára kierliltek volna, ha nem állanának * kötelességteljesítés és erkölcsi nemesség olv magas fokán, mint a milyenen állanak. íMert nem rózsás a magyar vasutasok helyzete semimMo. Azonban vas -erkölcsi' akarat és hazaszeretet van bennük. Erre tanítjuk és kérjük őket és hála Istennek a hangos panaszon kivül és egv kissé erélyesebb zörgetéstől eltekintve, a kormánynak és az ország közgazdasági életének a háború alatt nem is szereztek kellemetlenséget. És ha a felsőbbség megértéssei, belátással lesz, nem is fognak szerezni. Már most kik hát az árudez'rtpaíOk és tolvajok't Az odúig lemerített esetek ígazoijáíí. hogy a kocsik letörését vegmkaöu az ut-vonu.o idegen csapatok katonái végzek. ls ezek etien az állomások gyérszáimi ai'kaonazottai szinte teuetérének. Különösen éjjel, amikor a látóképesség, tehát a tettené.és tehetősége a mai világítási viszonvok mellett •úgyszólván képtelenség. Sajnos, elötorüul, hogy egész kocsisorodat feltörnek és megdézsmálnak. Akar nappal is. A vizsgalat természetesen mindannyiszor megindul a legszigorúbb módon és mederben, az eredmény azonban a károsultak szamára bizonytalan, i udunk esetet, amikor az állomás főnöke árukkal rakott kocsikat csupán azúrt volt kénytelen pár óráti keresztül az állomási vágányokon tolatni, hogy az ott időző idegen csapatoktól megvédje. Ebből talán e.ég is ennyi- Vannak .természetesen szervezett tolvajbandák is és sajnos, kerülnek megtévedt, gyönge jeiiemü alkalmazottak közöttük. Ezeket azonban hamarosan leleplezek, hiszen ott. ahoí rendszeres és nagvobbmérvü toilvajlások fordulnak elő. detektívek is használtatnak. Es ők értik, hogy mint ke.l bűntársul beszegődni addig, amig a „banda" lépremegy. Szegeden azonban a szegényebb néposztály köréből fognak éí igen sok vasúti tolvajt. Alkalom a kocsik feltörésére van bőven, hiszen az állomások vágányai messze nyúlnak és bizony zsúfoltak. A mozgó vasúton előforduló tolvajlástik tettesei szintén többnyire idegen kisegitéskópen kirendelt erők, katonai fékeztek stb. Ezek ellen is igen nehéz az eljárás. Éjjel működnek és eléggé ügyesen. A leleplezésük szintén lehetetlen. A fékről lopóznak le és állomástól állomásig működnek. Az illetékes köröknek állandó gondját képezi ezeknek az áldatlan tényeknek a megsüti ása és beszüntetése. A rajtavesztett tetteseket a törvény mindén szigorával sújtják. Az alkalmazottaknak az állásuk elvesztésé ímellett a bűnügyi eljárást is el kell szenvedniük. És akik rászolgálnak, megérdemlik sorsukat, A jóérzésű, becsületes vasutasoknak mindenkor szégyenpír fut az arcukra, valahányszor a könnyelműség fertőiébe merült egyik társukat kell megtagadniok. Mert ez a hírnevére büszke és kénves testület nem tűri meg a közébe nem valókat. A közönség tehát, ha alkalma, avagy tudomása van arról, hogv egyesek kezén keresztül a vasútokról dézsmált áruval falálkoz'.'k. kíméletlenül jelentse fél az illetőt, akár a rendőrségen. akár valamelyik vasúti elüliiáróságnálA tisztogatás nagy munkáját steigiti vele elő. A vasúti tolvajlásck rendszeressége és egyéb visszaélések a képviselőházban szóba kerültek már. Gróf Serényi Béla kereskedelemügyi miniszter akko'r maga is kijelentette hogy: a nehéz megélhetési viszonyok között, minők a mostaniak, valő-szimi, hogv imitt-amott lesiklás történik. Ezek a Iesikláso'k, h»a a hatóság vagv a bíróságok tudomására jutottak, mindig megfelelően megtorol tat tak... Gcnerá'i er vádolni egy egész testületet- amely mindig büszkesége és diszc vök az államnak, vétkes könnyelműség, A szegedi vasutasok vasfegyelemh-z szoktatott gárdája helyt áll a becsületéért és akik talán gyengék a kísértéssel szemben, •azok kérlelhetetlen szigorral tanulják meg a tiltó intelmet: ne lopj! Kulinyi József. A berlini diplomáciai körök etcgedekfeii az étidig! eredmenyeKHei , Berinif december 29. Itteni diplomáciai (körök felfogása szexint a breszt-JitPvszki .béiketáTgyalások a legjobb reményekre jogosítanak fel. A boiseviuü kormány tanújelét adta (feltétlen lékevágyának és ha a tárgyalások elején fel is vetette azt a követelest, hogy a központi lilát a Jónak a keleti hadszíntérről a tárgyalások folyama alatt ne vihessenek (csapatokat a nyugati frontra, gőt tartozzanak azokat a békekötés ntán lesteerelni, ez psak azért történt, hogy Oroszország megóvja tekintélyét; aztóa az orosz Jcmüldötteis lemondottak erről a követelésükről. A Pnavda arrói ir, hogy Oroszországnak lo keli mouj •dania Lengyelországi ól, Litvániáról ós ibüurlandol, c.e jLivlanara és Észtiandra sem vet nagyabb suiyt a bolseviki kormány lapja, csupán Rigáért aggódik, minthogy ez a kikötő Oroszországra nézve ugy .a kivitel, mint a behozatal szempontjából nagyon fontos. A mi a népszavazást illeti, ezekben a határmenti országrézsekbe'n nem lehet olyan szigorúan végrehajtani a népszavazást, met á lakosság gyönge lábon áll az irás és olvasás tekintetében. / •; # A koncentrált.fény