Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-20 / 295. szám

•beg*!, 1UI7. cWmber 20. miM AlC Y A hadügyi albizottság három órás zárt ütést tartott. LONDON (Hivatalos): Ellenséges re­pülőgépek tegnap este 6 óra 15 perckor át­repültek üeriten és az esjexi part felett. — Néhány repülőgép elérte London területét és bombákat dobott le. Veszteségről és kár­ról jelentések- nem érkeztek be. KONSTANTINÁPOLY; Néhány vitor­lás hajó és más kisebb jármű kifutott a kon­stantinápolyi kikötőből, valamint más fekete tengeri kikötőkből. A török tengeri hajózást a Fekete-tengeren rövid időn belül isimet megkezdik. AMSTERDAM: ,A Central Nevds je<­lenti: Német torpedóvadászok elsülyesztet­tek szerdán a Themse torkolatánál egy an­gol vitorlást és hét semleges hajót. GENF (Havas-jelentés): A Ghateau Renault nevü 8000 tonnás felfegyverzett cirkálónkat 1.0-ikén a Földközi-tengeren egy német tengeralattjáró megtorpedózta. A cir­káló megfeneklett, 10 ember elpusztult. A német tengeralattjárót megsemmisítettük. (A Wolff-ügynöfcség megjegyzése: A német tengeralattjáró ezúttal is csupán az antant képzeletében sülyedt el.) omMMMManaMiKiuMmtstMOnatíneriMaKW, ' 0U — Budapesti tudósi tónk telefonjelentése. — (A minisfierelnök Miskotc kepviseiő­jeíöhjc.) A miskolci déli választókéi uiet pol­gárai értekezletet tartottak, amelyen egy­hangúlag dr. Wekerle Sándor miniszterelnö­köt jelentették ki képviselőjelöltnek. A jelölt­séget küldöttség ajánlja fél a miniszterelnök­nek. (,-k mimsztereinük a választójogi twi­vcuyjiiva&iut surSafOl.) bakonyi nantu uiszag­gyüiési képviselő kérdést intézett WeKerle Sándor miniszterelnökhöz a. választójogi tör­vényjavaslat sorsáról. A miniszterelnök ki­jelentette, hogy a választójogi bizottság megvárasztásanak ideírt a partok és az ei­Vtokseg döntésére bízza. Kívánja azonban, hogy a választójogi javaslatot mielőbb tár­gyalja a képviselőház. {A Oeácgin;g>ei aepvíseióvalasziaa ) A beregmegyei feiviaékí kerületben kedden volt a képviselőválasztás. Báró Kaas, Albert al­kotmán,yjpárti jelöltet négyszáz szótöbbség­gel megválasztották tíuiácsv Imre muruí.a­parti jelölttel szemben. A választás, amely a késő éjjeli órákig tartott, igen izgalmas lefolyású volt. üjaö® hajócísülyesiféscík. Berlin, december 19. A Wol ff-ügynök­ség jelenti: Ujabban ismét 17.000 bruttó ton­na najóteret semmisítettünk meg. Az elsü­llyesztett hajók között volt a. Jeanne Conseil 2039 tonnás felfegyverzett francia gőzös, a mely olajat vitt Angliából Bordeauxba, vala­mint két nagyobb gőzös, amelyeket a La Manche-csatornában torpedózuzók által erő­sen biztosított kisérő menetből lőttünk ki. Ezenkívül Franciaország nyugati partján a 6674 tonnás Texas gőzös ellen, amely egy nyugatról jövő torpedózuzókkal és búvár­hajóüldözőkkel erősen biztosított menet tá­maszpontja volt, torpedótalálatot értünk eh A tengerészeti vezérkai főnöke, L 4- ­Bécs, december 19. A delegációk had­I ügyi albizottsága szerdán délelőtt tiz óra­kor báró Tattián Béla elnöklésével ülést tar­tott. Az ülésen a magyar és .közös kormány részéről jelen voltak Wekerle miniszterel­nök, báró Szurmay Sándor honvédelmi mi­niszter, Stöger-Stetner 'közös hadügyminisz­ter és báró Burián István közös pénzügy­miniszter. , Simoríyi-Semadam Sándor annak az óhajának ad kifejezést, hogy a katonaorvos sok is vétessenek tiszt számba és a legfőbb állások is nyittassanak meg a magyar tisz­tek számára oly arányban, amilyen arány­ban katonákat adunk az óriási háborúban. Szüllő Géza szerint nincsen kontaktus a hadvezetőség és Magyarország ipari élete között. Kimutatást kér arról, hogy a beszer­zési csoportoknál hány magyar van alkal­mazva vezető állásban és hány cseh van az intendaturánál. Rámutat arra, hogy a béké­ben nagyra tartott hadvezérek nem váltak be, ellenben a névtelenek tetteik naggyá. A rendszer a hibás. Kérdi, vájjon átszervezik-e a vezérkar intézményét. Kimutatást kér, hogy hány magyar állampolgár .esett el, se­besült, vagy rokkant meg és hány osztrák. Kijelenti, hogy a veszteséget a vezetés hibái okozták. Gróí Majláth József részletesen foglal­kozik a rokkantügyi intézmény célirányos működésével. Gróf Tisza István a rekvirá­lásokkal foglalkozik. Nyomatékosan kell ra­gaszkodni ahoz, hogy a magyar hadügymi­niszter és a magyar kormány hatásköre e tekintetben ne csorbittassék. Az egészség­ügyi viszonyokról, a vasutügyről beszélt, majd rámutat arra, hogy a magyar ipari érdekek nem részesültek abban a 'gondosko­dásban, amely megillette volna azokat. Nem a vezetésben volt a hiba, hanem a vezetés intencióiban. A jövőre nézve a két kormány­nak paritásos és hatékony befolyást kell biz­tosítani a gazdasági vonatkozású dolgokban. A leszerelés kérdésével is foglalkozik és kí­vánja, hogy az alapelv az legyen, hogy a leszerelésnél is a kvóta arányához van Ma­gyarországnak jogla. Kijelenti, hogy a há­ború idején csődöt mondott az a szervezet­amelyet ,a delegáció évtizedek óta követelt a magyar ipari kvóta ellenőrzésére. A had­ügyminisztérium a legfontosabb beszerzések­re még az adatokat sem adta át a magyar kereskedelmi miniszternek, hanem önmaga intézkedett. A hadügyminisztérium a háboru. elején nem tudta, hogy micsoda gyárak van­nak Magyarországon és milyen teljesítőké­pességgel bírnak. Ullmann Adolf helyteleníti, hogy a had­ügyminiszter ki akarja zárni a kereskedelem közvetítő szerepét a leszerelés után felsza­baduló cikkek értékesítésénél. Valutánk meg javítása érdekében célszerű lenne, ha az ér­tékes anyag egy része a külföldön kerülne elhelyezésre. ' Utána Bartha üdön szólalt fel, aki kijelenti, hogy a vasúti közlekedés intézős'ége nem veszi figyelembe a polgári lakosság érdekeit és annyira redukálttá a^ személyforgalom lebonyolítását, . hogy az utazás a beállított egyetlen vonaton néha életveszélyes. Kéri a hadügyminisztert, hogy1 gondoskodjék arról; hogy a vasúti közleke­dés terén tapasztalt anomáliák megszűnje­nek. Stöger-Síeinér hadügyminiszter szolalt fel ezután. Kijelenti, hogy a legközelebbi al­kalommal az elhangzott beszédekre érdemle­ges választ fog adni, jelenleg azonban ez nem áll módjában, mert a szükséges adato­kat először át kell tekinitepie. Már most is hangoztatja azonban, hogy gondja lesz a netalán előforduló sérelmek" sürgős orvoslá­sára. Az ülés ezután véget ért. Bécs, december .19. A delegáció hadügyi albizottsága délután négy órától este ne* gyednyolcig zárj 'ülést tartott, amelyen Stöger-Steiner hadügyminiszter a vita során hozzá intézett kérdésekre bizalmas felvilá­gosításokat adott. A delegáció tagjai január 7-én Udinébe indulnak és a hadügyi áibi-' zot'tság legközelebbi ülése valószínűleg ja­nuár 11-ikén lesz. Csütörtökön a zárszárna­Idási albizottság tart ülést és utána á dele­gátusok visszautaznak Budapestre. A háborús évek alatt különféle népjóléti konyhák próbáltak a közönség érdekein eny­híteni. A humánus akcióknak voltak is íagad­hatian eredményei, azonban részint az áruk beszerzésének nehézségei, részint a fentartás­sal, üzemvitellel járó kiadások lassanként fel­őrölték azokat az anyagi javakat, amelyek az olcsóbbátétel céljait lettek volna hivatva szolgálni. Azi üzemek legtöbbje ilveténkép elvesztette népszerűségét és ma ugy álla­nak, hogv csak vegetálnak, igaz és ez igen nagy baja a mi közönségünknek, liogy az igényeit a házikosztoknak megfelelően ren­dezi be a vállalat okkal szemben s hamarosan csalódottnak képzeli magát. Mást vár, mint amit-kaphat. Pedig ezekben a küzdelme­időkben nagyon is számolni kell otthon in És bizony valljuk meg. semmi sem megy ugy. mint ahogy megszoktuk és szeretnők, otthon, sem. A hus eltűnt, megrogyott, a fő­Jf szegedi jóíéii 4orjyhá^ — Kevés a vendéglősök tüitoö anyaga. — a vasuiascik olcsó étkeidéi. — fl városi vendegö es a népkonyhák forgalma. — zeiék méregdrága, a tésztával pedig igen ' ajánlatos, spórolni, mert. a líszi Ugv tűnik el az éléskamarákból, mintha éjjelen:, int e-ny-. veshátu dzsinek hemperegnének a zsákok •'". han. Nem 'lehet tehát a jóléti konyhákkal szemben jogosan méltatlankodás, ha minden körülménnyel számot vetünk. Különösen most, amikor a takarékiünh Iveken kialvó­féífeen van a tüz. Vendéglőseink is erősen, panaszkodnak 3 tüzelő, myaöban náluk is beálló nincsetlenségre és ha az ő konyháikon, •megáll az éli áfás 'l ehetősége, Szeged háztar-" fást nem vezető lakói, polgárai bizony szü- • kös és kellemetlen kilátásoknak lesz ek 'ki- ­téve. Ezért tehát egy kis lamondáss L .tü­relemmel a a és megbecsüléssel keh viseltetni a még működő azok s ajánlatos dukál'i sa ár: szervezni rr. jóléti konyhákkal szemben működését az igények re­is fentarbm. Uj alakulatokat . szinte kísértés lenne először

Next

/
Thumbnails
Contents