Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-02 / 281. szám

•Szeged, 1917. december 2. DELMA G1' ARORSZAG 7 HÍREK oooo Nem enjhitik a gázkorlátozásokat Szegeden. — Az üzletiek úem kapnak világítási. — (Saját tudóútónktól.) A Déhmagyarqr­szág szombati számában liir jelent meg ar­ról, hogy Somogyi polgármester a gázfo­gyasztás korlátozásáról kiadott szigorú fő­kapitányi rendelet enyhitése érdekében tár­gyalásokat folytatott Pongrácz Albert lég­szeszgyári igazgatóval. A tárgyalások ered­ményre is vezetlek, amennyiben a polgár­mester kilátásba helyezte a hozzá panasszal forduló kereskedőknek, hogy a karácsonyi vásár idejére december 10-től kezdődően de­cember 27-ig nyitvatarthatják — korlátolt világítása] ,— üzleteiket. A kereskedők ugyanis panaszaikban azt hangsúlyozták, hogy a karácsonyi vásár következtében meg­növekedett forgalmat a rendes munkaidő ke­retén belül is csak nehezen tudják elvégezni « igy a korai záróra, amit a világítás meg­vonása kényszerit rájuk, nagy anyagi káro­sodásukat idézi elő. lErre a hir re vonatkozólag dr. Temes­iváry Géza helyettes-rendőrfőkapitány szom­baton a következő nyilatkozatot tette a Dél­mag.))aiv<jnszág munkatársának: — Nem tartom valószínűnek, hogy az •üzletek világítási tilalmát egyáltalán föl le­hessen -oldani. Hiszen jelenleg a helyzet az, hogy még inkább ujabb redukcióra volna szükség, mert a mai korlátozások mellett sem értük el a kivánt fogyasztási minimu­mot. — A korlátozások föloldását egyébként is csak abban az esetben leliet szóbahozni is, ha előbb megfelelő mennyiségű szén érkezik. "Viszont, ha jön szén, ugy, hogy a szigorú korlátozások enyhítéséről kell gondolkozni, elsősorban a magánfogyasztókra kell gon­dolnunk és pedig azokra, akiket mint való­ságos szerencsétlenség ért a főzőgáz beszün­tetése. Bátran mondhatom, hogy a főzőgáz fölszabadítása elsőbhrendii fontosságú kér­dés az üzletek megvilágításánál. Az üzletek világítása körül ugyanis az a helyzet, hogy ott méltánytalanság senkit nem ér. mert sen­ki nem kap sem gázt, sem villanyt. Sőt el­árulhatom, hogy a villanyvilágítást is azért vontuk meg az üzletektől, mert különben egyik-másik kereskedő előnybe kerülhetett volna a többi fölött. De a rendelkezés min­den üzletet egyformán érintve nem károsít meg senkit. A közönség pedig ' hamarosan hozzá fog szokni ahhoz, hogy délután 4—5 óráig el kell intéznie bevásárlásait. Ha Fran­ciaországban rendszerré lehetett a négy órai zárás, nálunk is azzá válhat. És a kereske­dők még nyernek is vele, mert hiszen több időt szentelhetnek a társadalmi életnek. — Ismétlem, ha a szigorú korlátozások enyhítéséről szó eshet, elsősorban nem az üz­leteket szabadítjuk föl a sötétség alól, hanem a gázrezsóknak adjuk vissza a gázt. — Összeférhetetlenségi bejelentés egy képviselő ellen. Budapestről jelentik: Persián lAdám hírlapíró összeférhetetlenségi bejelen­tést, tett Barcys János képviselő ellen. A be­jelentés szerint Baross János nyolc esetben járt közbe egyes cégek érdekében a hadügy­minisztériumnál és az Ivánka—Rudnay-féle anar liaszá 1 litásoknáí negyven százalék ha­szonrészesedést kötött ki magának szolgála­taiért. A bejelentésben Persián Ádán azt állítja, hogy ezekből a szállításokból Ba­rcsnak 114.000 korona jutalékot fizettek ki. — Kitüntetések, A király, mint a hivatalos lap szombati száma közli, Burgstaller Emil 46. gyalogezredibeli századosnak az ellenség­gel szemben tanúsított vitéz magatartása el isit éréséül a katonai érdemkereszt 3. osz­tályát a hadiékitménnyel és a kardokkal adományozta. Feriing Jakab 4o. gyalogén redbeli tartalékos hadnagynak a legfelső di­csérő elismerés újólag — a kardok egyidejű adományozása mellett — tudtul adatott. Vas­tag// Sándor szakaszvezetőt, Schmidt József őrvezetőt, Minich János szakaszvezetőt, Sza­bó István őrvezetőt, Tóth János népfölkelő őrvezetőt, Jávay Sándor szakaszvezetőt az b. honvéd gyalogezredben a 2. osztályú ezüst vi­tézségi éremmel, továbbá Török István 5. honvéd gyalogezredben hadapródjelöltet a bronz vitézségi éremmel újólag tüntették ki. — Tizenöt millió a hadikSfcsönjegyzés Szegeden. Szombaton letelt a hetedik magyar /hadikölcsön -jegyzésének első félideje. A sze­gcdi közönség, nagyobbrészt azok. akik ed-, dig is jegyeztek, ismét derekasan kivette részét a hadikölcsön jegyzésekőbl. A Szege­den történt hadikölcsönjegyzések ezidősze­rint 15 millió koronára rúgnak. A jelek szerint v-niiek a hadikölcsvnnek sikere mind a hat haclkölcsön sikerét felül fogja múlni. — A szegedi köztisztviselők ellátása. A köztisztviselők beszerzési csoportja, mint már jelentettük, megkezdte működését. Leg­közelebb rizs-, köles- és árpakása érkezik meg. A vezetőség tudatja a tagokkal, hogy ezekből a cikkekből is legfeljebb fél-fél kiló jut, tehát a beszerzési csoport tagjai egyéb utcn is igyekezzenek szükségleteikről gon­doskodni, mert a beszerzési csoport csak egyes cikkekkel és azokkal is csak korlátolt mennyiségben képes a tagokat ellátni, — A magántisztviselők nagygyűlése. Dr. Kreutger Lipót, a Magántisztviselők Orszá­gos Szövetségének országos nevű elnöke Szikra Sándor titkárral Szegedre érkezett, hogy vasárnap délután fél 4 órakor a Ma­gántisztviselők Egyesülete helyiségében elő­adást tartson a szervezkedés szükségességé­ről, a magántisztviselői kar jövőjéről, annak szociális és jogi helyzetének szabályozásáról. A közvetlen érdekelteken kivid minden ér­deklődőt ,szívesen lát a Magántisztviselők Egyesülete. — A város szegény cselédei. Hogy ma mi fizetése van a koszton és kvártélyon ki­vid egy szegény háztartásban is egy szegény cselédnek, arról ne beszéljünk. Hozzuk azon­ban napirendre — mindannyiunk mulasztá­sát pótolva — hogy mi fizetése van a nagy és gazdag Szeged város legszegényebb cselé­dei közül nagyon soknak. Azt nagyon jól mél­tóztatik tudni, hogy mi az a fizetésrende­zés. Nem egészen a szegedi sémára gondo­lunk, amely szerint megtörtént az. hogy fi­zetésrendezés után rosszabb helyzetbe kerül­tek egyes városi tisztviselők, mint amilyen­ben a fizetésrendezés előtt voltak. A nagy többség mégis jól járt a fizetésrendezéssel, amelynek áldásaiban annak idején még a há­ború előtt nem részesültek a végrehajtók, vámőrök, belypénzszedők, kézbesitök, tűzol­tók és hivatalszolgák. A dolgot régóta, a le­hető legsürgősebben orvosol ni kellett volna. |Ép a város legkisebb fizetésű alkalmazot­tai nélkülözik még ma is, a háboru negyedik évében a fizetésrendezés csekély előnyeit, ami •most számukra kétszeres megrövidítést je­lent, mert a kisebb fizetéssel kisebb drága­sági pótlék járt. Van Szeged városának 1937­ben, alkalmazottja, aki havi 58 korona törzs­fizetést vesz fel és ez az összeg a minden­féle pótlékkal együtt emelkedik havonkint százegynéhány koronára. Nagyon erős sza­vakat kellene használnunk, ha ezl az eljá­rást méltóképen akarnánk jellemezni. A vá­ros nem maradhat meg továbbra rabszolga­tartónak. A polgármesternek és a főjegyző­nek ezt az ügyet haladéktalanul meg kell vizsgálni és tudomást kell venniök arról az általános követelésről, hogy ezeknek a kis­egzisztenciáknak nagy sérelmeit sürgősen or­vosolni kell. — Az orosz kormányt értesítették Saidler nyilatkozatáról. Bécsből jelentik: Seidler osz­trák miniszterelnök tudvalevően az osztrák képviselőház pénteki ülésén nyilatkozott az orosz kormány békeajánlatáról. Az osztrák miniszterelnök nyilatkozatát szikratávíró ut­ján közölték az orosz kormánnyal. — A vérosatyaválasztások. Az idei csen desne,k Ígérkező városatyaválasztásokra zaj­talanul készülődnek az érdekelt kerületek. Az eddigi jelöltek neve mellé most uj név ke­rült, Vass Sándor moziigazgatóé, akik a pol­gárság egy tekintélyes csoportja jelöl az első kerületben. Vass Sándort fölösleges be­mutatni, agilitását, közérdekű szolgálatait jól ismeri a szegedi közönség. Nevének for­galombahozatala általános tetszéssel talál­kozott, amint, rokonszenves lenne, ha a vá­lasztáson sikerülne többséget nyernie. — A finánc a trafikban. A finánc — leg­alább az eddigi köztudomás szerint — nem tartozik a legrokonszenvesebb emberi és fog­lalkozási típusok közé. Tapasztalat bizonyít­ja, hogy ezt a gyakran élői tél étből származó rokcnszenvtelenségeí maguk a fináncok fo­kozzák ideges, meg nem engedhető és erősza­koskodó eljárásukkal. Legutóbb két ilyen eset is történt Szegeden, amelyek egyikét itt elmondjuk, mert . kiált a legfeljebb nyilvá­nosságért és a legtökéletesebb orvoslásért. Pénteken estefelé beállított két civilruhás em­ber a Kigyó-utcában levő Szalay-féle hírlap­irodába. Cigerattát kértek és — anii annyi­szor megtörténik mindenkivel a háboru alatt — nem kaptak. Nem azért, mintha. Szalayék vacsorára spórolták volna a dohányt és a hülznit két kiilön tál ételnek, hanem azért, mert mostanában a trafikokkal is az esik meg leggyakrabban, hogy kifogynak a — dohányból. Alig mondták ki az üzletben a boldogtalanitó nemet, beállított egy valósá­gos finánc és követelte, hogy adják elő a dehánynemüt, ami — nincs. A müvelet olyan ellenőrzésfélének indult, ami a fináncnak nemcsak joga, hanem kötelessége is. De ezt a kötelességét ez a finánc — aki főbiztosnak mondta magát és aki szerint az ő durva és vaskos inzultusaiért nemcsak a pénziigyigaz gató, de maga a jóságos atyaúristen* sem nyújthat elégtételt — olyan módon teljesí­tette, hogy mégis meg kell kisérelni őmagas­ságával szembeszállni és nemcsak elégtétel­ért, hanem megtorlásért is harcolni. A hir­lapirodában akkor két úrnő volt, a tulajdo­Neu Ernő bank- és váltó-üzlete Kigyó-utca 5. fiz 5W® «s 6»/*-os VII. magyar hadikölcsön hivatalos aláirási helye. kedvezmények: fél százalék jutaléklérltés olcsó lombardkölcsőn.

Next

/
Thumbnails
Contents