Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-18 / 293. szám

faáiMÁJd i ááfíüm A delegációk hadügyi albizottságának ülése, — A közös hadügyminiszter zártillésen nyilatkozott. — Bécs, december 17. A 'delegációk had­ügyi albizottsága hétfőn délután 4 órakor báró Talllán Béla elnöklésével illést tartott. Az ülésen megjelentek dr. Wekerle Sándor miniszterelnök, • gróf Zichy Aladár, 'báró Szurmay Sándor minisztereik, Stöger-Stel­ner hadügyminiszter és báró Burián István közös pénzügyminiszter. Először Teíeszky János szólalt fel, mint előadó. Teíeszky azt fejtegette, hogy a háború terheinek megoszlása tekintetében ma még pontos képet nem léhet szerezni, bár a ren­delkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a magyar szent korona 'országai na­gyobb mértékben vették ki részüket, mint Ausztria. Ezzel szemben a háború gazda­sági előnyei nagyobb mértékben jutottak Ausztriának, mint nekünk. A hadsereg élel­mezésének mind súlyosabbá váló terheit sokkal nagyobb mértékben viseltük, mint Ausztria, viszont az igen jövedelmező ipari beszerzések tekintetében jóval a kvótán alul maradtunk. A hadügyiminiszteri kimutatás megállapítja, hogy a feldolgozott ipari meg­rendelésekből a magyar szent korona orszá­gaira 4 százalék jutott. A kvóta szerű része­sedés be nem tartása csak akkor menthető, hogy ha beigazolást nyer, hogy ez tényleg elkerülhetetlen volt. Minden jogos alapot nélkülöz az a követelés, hogy a haditerhek megtérítése közös részesedéssel történjék. Teíeszky után Stöger-Steiner hadügy­miniszter szólalt fel. Válaszol Chorin dele­gátusnak arra a felhívására, hogy terjesszen elő kimutatást a háború folyamán a hadse­reg számára beszerzett ipari cikkek Ausz­tria és Magyarország közötti felosztásáról. Kijelenti, hogy a hadügyminisztérium osztá­lyainak túlterheltsége miatt teljesen a ki­mutatások nem készülték el. A rendelkezé­sére álló kimutatásokból kitűnik, hogy az ipari hadiszállításokból kiadott pénzősszeg­ből csak 21.2S százalék esik Magyarország­ra, de ebből nem lehet következtetni, hogy a magyar ipar nem az őt megillető mérték­ben volt foglalkoztatva. Például előfordult, hGgy a textilüzemek a rájuk ruházott ren­delést nem tudták végrehajtani és kénytele­nek voltak a kész ruhákat Ausztriából meg­szerezni, hogy kötelezettségüknek eleget tegyenek. Chorin és Zlinszky delegátusoknak bé­kében való teljesítményeire, valamint a veszteségekre vonatkozó kérdésekre a mi­niszter az ülés végén zártülésen fog vála­szolni. Végül válaszolt még a hadügyminisz­ter Apponyi kérdésére, hogy vájjon elérke­zett-e az idő, hogy a háború folyamán elhe­lyezett póttestek visszahelyeztessenek. Ki­jelenti erre vonatkozólag, hogy ezt ugy ka­tonai, mint közgazdasági szempontok egy­aránt kívánják. Ennek időpontja még nem következett el, különösen akadályozzák ezt a szállítási nehézségek. Szterény! József szólalt fel ezután. Kér­di, hogy az a nagymérvű anyagi és véráldo­zat, amelyet a magyar állam a háborúban hozott, milyen mértékben térül visslza az ország közgazdasági javára. Megállapítja, hogy Magyarország a kvóta be nem tartása miatt 9.5 milliárdnyi beszerzésbői két mil­liárdnyi károsodást szenvedett. Hammersberg László után báró Mada­rassy-Beck Gyula szólalt fel. Kéri a had­ügyminisztert, hogy azok után, amik a cse­hekkel történtek, minden eszközzel hasson oda, hogy cseh csapatokat többé Magyar­országon ne helyezzenek el. Az elnök ezután a hadügyminiszter bi­zalmas nyilatkozata megtétele céljából zárt­ülést rendelt el, A zártülés után az elnök kö­zölte, hogy a hadügyi albizottság legköze­iehbi ülését december 18-án délután 4 óra­kor tartja. ocoo Uj elnöknőt választott a Katolikus Novédö Egyesület. (Sajóit tudós-Hónktól,) Hónapokkal ez­előtt történt, hogy dr. Raskó Istvánná, a Ka­tolikus Nővédő Egyesület a'Japitó elnöknője, családi körülményeire való hivatkozással, az elnökségről lemondott 'Az igy megüresedett eilnöknői tisztet hétfőn délután, , rendkívüli közgyűlés keretéiben töltötte be a Katolikus Nővédő 'Egyesület, amely egyhangú lelkese­déssel az eddigi aleluökoő.t, dr. Kószó Tstván­nót, választotta aneg elnök nőnek. Az egyesület tagjai nagy számban se­reglettek össze az elnöknőválasztó., közgyű­lésre, amelyen dr. Kelemen Béláné elnökölt, aki hogy megnyitotta a közgyűlést, meleg, elismeréssel teljes hzavakban amiékezett meg az alapító elnötknőrőé, dr Raskó Istvánnéról, méltatta az egyesület, alapítása és vezetése körül szerzett értékes érdemeit és hasznos, nagyarányú munkásságát. Majd felhívta a közgyűlést az elnöknő-választósra. A közgyű­lés tagjai egyhangúlag, közfelkiáltással dr. Kószó Istvánnét. választották meg elnöknő­nek. Az elnöklő főispánná, dr Kelemen Bé­lánó ezután felikérte Gróf Árpádné. ófeskó Antal né, Nqgel Manóné és Vajda Béláné úr­nőket, hogy az uj elnöknőt vezessék a köz­gyűlési terembe. Amikor a deputáeió tagjai élén dr. Kószó lstvánné megjelent a terem­ben, 'hosszantartó, meleg éljenzés fogadta, a melynek lecsillapodása után az elnöklő főis­pán né, dr. Keflemen Béláné rövid, de annál szeretetteljesebb beszédben üdvözölte dr. Kó­szó Istvánlruét, akit mélyen szántó, gondolat­gazdag beszédben köszöntött Várhelyi Jó­zsef prépost-plébános, jnajd a tisztikar nevé­ben Hausjer Rezső Sándor, egyesületi főtit­kár. Nagyszerű szavakban, az érzés tüzétől áthatott beszéddel ünnepelte az uj elnököt Zmléavecz István 'páter, a patronesszek ne­vében pedig Kelemen Margit intézett hozzá közvetlen hangú köszöntést. lEzután nagyon kedves jelenet követke­zett, 'A nővédő által gondozott mintegy- száz •gyermek hevében két. kis fehérruhába öltöz­tetett apróság, virággal kezében, mondott kö­szöntő szavakat. Végül idr. Kószó lstvánné, az uj elnöknő emelkedett szólásra és elsőbben is megválasztását köszö'níe meg, majd az el­hangzott, szivbeli beszédeket és azután meg­emlékezett előde, páratlan, eredményeiben gazdag munkásságáról, amit az emberszere­tet nevében, a legjobb törekvésekkel kivan folytatni. Hangos éljenek kisérték az uj el­nöktnő keresetlen szavú, formás beszédét, ami­nek Elhangzása után az elnöklő dr. Kelemen Béláné a közgyűlést berekesztette. — BÉKETÜNTETÉSEK BUDAPESTEN. Budapestről telefonálja tudósítónk: Hétfőn este Budapesten a Kossuth Lajos-utcán, a nemzeti és az országos kaszinók előtt, vala­mint az Andrássy-uton béketüntetések vol­tak. Kisebb csoportok járták be az utcákat és azt kiáltották: — Békét akarunk! Legyen vége a há­borúnak ! A rendőrség mindenütt oszlásra és tá­vozásra szólította fel a tüntetőket, ami min­den rendzavarás és összeütközés nélkül meg is történt. — A Király Olmützben. Olmützből jelentik: Vasárnap délelőtt, Károly király részt. vet,t (Ma.ria-Sohneeben a heflyőrségá templom fel­ízehtelésénél s a ©erntfwieri hősök temetőjé­ben eme'lt kápolna és emifékmü felavatásánál. — Nagy Ferenc a Kozeiennezvsröi. Bu­dapestről jelentik: A Szabad Lvceum vasár­nap délután közgyűlést tartott a Keleti Aka­démia dísztermében. A közgyűlésen megje­lent gróf Apponyi Albert közoktatásügyi mi­niszter is. Nagy Ferenc államtitkár előadást tartott a háborús közélelmezésről. A makszi­málást és a rekvirálást szükséges rossznak mondotta. Ha a háború még soká tart, sor kerül a rekvirálás revíziójára. Hibáztatta a közönséget, amely nem tartia meg pontosan a rendeleteket. Aki például — mondotta —­kenyérjegyet kölcsönöz, az állam ellen követ el bűnt. A közgyűlés az államtitkár fejtege­téseit tetszéssel fogadta. < — Civil utasojíat nem engedtek föl a budapesti gyorsra. A Szeged-áUomáson (hét­ion ueieiott Kellemetlen és meg a háború­ban is szokatlan meglepetés érte azokat aZ utasoKat, akik a deleiőtti .gyorssal Buda­pestre akartak utazni. Az utasok jóval a vo­nat indulasa előtt megváltották a jegyűiket es tömegesen várakoztak a várótermekben és a vasúti étteremben. Végre a gyors két órai késéssel megérkezett. A közönség sürü rajokban a perronra igyekezett, hogy be­szálljon a vonatba. A civil utasokat azonban nem engedték a perronra. Csak a katonák szállhattak föl, a civileket visszaparancsol­ták. Ennek az intézkedésnek, mint értesü­lünk, oka az volt, hogy a gyors oly zsúfol­tan érkezett Szegedre, 'hogy már a katonak­nak is alig jutott hely. A civil utasoknak je­gyeit természetesen visszaváltotta a vasúti pénztár, de ez a kötelességszerű tény nem iehet rekompenzációja annak, hogy sok bu­dapesti asszony nem térhetett vissZa a csa­ládjához. A kellemetlen eset amely köny­nyen megismétlődhetik — azzal a tanulság­gal szolgáljon a közönségnek, hogy csalk föl­téllenül halaszthatatlan ügyben utazzék, Legszebb karácsonyi ajándék a könyv! w^sa választékban kapható: könyvkeres­kedésében. Ugyanott kaphatók: levélpapírok, írószerek, íróasztali felszerelések. Várnay L Mn,,vk,res

Next

/
Thumbnails
Contents