Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)

1917-12-16 / 292. szám

t&'eged, I#J f. d#.é*róftr ih. dblmaoy arobszag Praneiaornég helyesli a fegyverszüneti tárgyalásokat Ai s3& Genf, december 15. A Havasrügytíökség •közli, hogy Franciaország helyesli, azokat a, tárgyalásokat • amelyeket az orosz kormány a fegyverszünetről folytat, sőt kérte, hogy a tárgyalásokon a többi szövetségest képvi­selő kiiíön követek is részt vehessenek. A kormány a kamarában felvilágosítást fog adni ebben az ügyben, Azon a napon már reggel óta döcögtünk egy berlini kollégámmal a municiós teherautó bakján és bizony késő délután lett, de a ned­veszöld velencei síkságon tul rózsaszinüen fel­hőző Dolomitok csak nem akartak közelebb jutni; kergettük őket, mint a kisfiú a párosivü szép szivárványt. Jóval elmúlt már dél mikor a kis szőilőkertes olasz város főterén az Etap­penstation — az Etappenstaionok jellegzetes szeretetreméltóságával — fejcsóválva jelentette ki, hogy: ilyenkor már mindenütt megebédel­tek és étkezésre most már „nem igen van ki­látás." A berlini kolléga kétségbeesett és hosz­szu rábeszélő szónoklatba kezdett, —félbesza­kítottam : — Micsoda magyar csapatok vannak a városban ? — A szegedi 46 osok, felelték. A szegediek! A „Faiti-Hrb-sasok", aho­gyan József főherceg elnevezte az addig „kar­szti oroszlán" névvel megbecsült magyar vité­zeket ! Ilyen váratlan találkozás azokkal, kik­hez már oly régen készültem látogatóba! Siessünk, keressük meg őket azonnal! Alig pár perc múlva ott ültünk a jól fű­tött, kedélyes tiszti szobában és előttünk tálak­ban, fazékokban párolgott a finom paprikás étel és ki nem fogyott a szó, a baráti, meleg, lelkes szó: nem győztük a kérdéseket, hogyan is történt a nagyszerű offenzíva, — térképek és jelentések kerültek elő és finom olasz ür­mös, valódi feketekávé mellett átbeszéltük még egyszer a nagy napok történetét. Milyen szeretettel, milyen ellágyult megin­dult hangon beszéltek ezek a tisztek az ő ka­tonáikról ! Elvonult előttünk a rettentő idő, mely ma már, bála Istennek, a múlté, a törté­nelemé, — a keserves Karszt-világ, a kőpokol. az embertelen szenvedések alvilága, a sziklák­hoz láncolt Promethensok mártiriuma, — a fel­gyülemlett haragvó méltatlankodás, a lobogó tettvágy az előremenés, a megtorlás után. Elvonultak előttünk a könnyes kis epizó­dok: a két testvér szegedi fiu, az elválasztha­tatlan fivérek, kik közül az egyik veszedelmes paíruilleon elpusztult s mikor a halálát a má­siknak jelentik, — az egy percig elfulladva hallgat, aztán — ő jelentkezik, azonnal, éppen oly veszedelmes patruilíe-ra ... Elvonul előt­tünk a nagy offenzíva izgalmas előjátéka, a tüzérségi előkészítés, mely alatt a szegediek türelmétlenül lihegtek a tett után, mint a tüzes csikó, mely a zabláját rágja. Mikor az előké­szítő ágyúzás már jó ideje tartott, a parancs­nokuk "elé léptek és szépen megkérték: „tessék már abbahagyatni a lövöldözést, mert mire ránk kerülne a sor, már nem lesz több talján 1" Alig vártam, hogy lemehessek közéjük. A nyirkos sziklafészkek után most finom fabarak­kokban tanyáznak, melyeket az olaszok építet­tek. Messziről meglátni őket: két rengeteg ma­gyar zászló leng az ajtajuk előtt. Odabenn a kis szobákból mind kigyülnek, s hogy magyarul hallanak beszélni, izgatott futkosással hívják Berlin, december 15. A párisi Lanterne jelentése szerint ,Clémenceau a hadügyi bí­zottság legutóbbi ülésén a katonai és politi­kai helyzetről szóló vita végén kijelentette, hogy ha Franciaországnak olyan békeaján­latot tesznek, amelyet komolynak tekinthet, az ajánlatot megfontolás tárgyává fogják tenni. egymást: „Magyar nagysága van itt, igazán magyarul beszél." Valami meleg, jóleső barát­ság lengi be a barakkot, elvész elfogultsá­gom, eltűnik az a szorongó szégyenkezésféle, ami mindég fojtogatja a torkomat, ha millió kínszenvedésen átvergődött katonákkal mint békés és kényelmes biztonságban élő nézőkö­zönség állok szemben; (ez az érzés csak olyan­kor szokott elhagyni, ha éppen jelen van valami veszedelem, — ha az ottlétemmel kockáztatom a biztonságomat, — tehát bombázás alatt, vagy puskatűzben.) Akkor, a szegediek között elfe­ledtem ezt is. Az a pár szó, amit váltottunk, Összehozott bennünket. Ott volt közöttünk a három nagyszü fiu sgyike, kik a roham alatt fékezhetetlenül ro­hantak előre, tul a megparancsolt vonalon, egyenesen bele a dolinába, mely már a magunk záróíüze alatt állott. A dolinában tizenkét embert találtak. Három szegedi tizenkét olasz ellen. — Ők ugy találták, hogy ez éppen helyes arány és szépen behozták őket. A foglyok között egy olasz brigádparancsnok volt, — szóval csinos fogást csináltak. — Mit üzentek haza Szegedre? — Tessék megmondani, hogy csináljanak már békét Ez aztán megint egészen magyar beszéd volt. Ha verekedni kell, — elsőnek lenni, a leg­jobban verekedni. De a verekedés náluk nem válhat mesterséggé, életcéllá mint a német ka­tonánál,aki a„Durchhalten"-bői világprogrammot csinál. „Tessék már békét csinálni ..." de ha nem lehet békét kapni, ők tudják köteles­ségüket és még százszorosan felül is múlják. De ez a kivánság, a küzdő katona ajkáról pa­rancs kell hogy legyen a viiág urainak, ez ellen nincsen apeílálás, ennek teljesítéséért küzde­nünk : szent kötelességünk mindannyiunknak... Amig kínlódtak, — hallgadtak. Most a jó­lét és bőség közepette, ugy érzik, szabad bé­kéről beszélniük. Mert bőségben élnek és ragyog a jókedv­től mindenki, még Marcsa, a hü kecske is, „aki" a Karsztban velük szenvedett és most leszabadult velük a nagyszerű alföldi legelőre. Alföld — otthoni illúzió, hogy ujjonganak a szegediek, amikor az idegen sziklavilágból való leszabadulásról beszélnek. Otthoni alföldi illúzió derengett bennem is, amikor az autó, ezúttal benzinszálliió-auto, bakján elhelyezkedtem és még egyszer vissza­néztem, meghatott, hálás szemmel az integető szegediekre. Mikor a forduló elkapta őket a tekintet elől, — berlini kolléga áthajolt egy benzinhordó tetejéről és lekiáltott: — Micsoda nagyszerű emberek ezek és milyen kedvesek és barátiak voliak hozzánk! Büszkén kiáltottam vissza: — Hja barátom, — ezek szegediek! Ve'szi Margit. ZÜRICH: A Steíani-űgynökség jelenti, hogy Tripoiiszban szerdán lázadás tört ki. A felkelőket az előrenyomuló olasz csapa­tok visszakergették. PÉTERVÁR; A Pravda jelenti, hogy az orosz nemzetgyűlésen a kormány azon javaslatának, hogy azonnal kössön Orosz­ország békét, 150 szótöbbsége van. PÉTER VÁR: A kozákok a Szmoína­intézetben gyűlést tartottak és a következő javaslatokat hozták: A katonai szervezetek szovjet tagjai ellenforradalmi propagandát üztnek és testvérharcba kergetik a kozáko­kat. Minthogy meg akarjuk akadályozni az idegen szervezeteknek a kozákok ügyébe való beavatkozását, megparancsoljuk, hogy Lenin csapatait támogatni kell, a katonai szervezetek szovjet tagjait pedig azonnal le kell tartóztatni. HÁGA: Az angol alsóház illésén Bonar Law kijelentette, hogy minden oldalról ter­jesztik azt a hirt, hogy a németek táma­dást terveznek Sizaloniki ellen. A szövetsé­gesek ettől ne ijedjenek meg. Konstantin királynak nem szabad triumfátorként visz­szaíérni Görögországba. ZÜRICH: Milanóban D'Annunzio egy népgyűlésen beszédet akart mondani. A tö­meg azonban nem engedte szóhoz jutni ugy, hogy kénytelen volt elhagyni a termet. Az utcán az emberek felismerték és véresre verték, Döntő üiése leszkeddenafrancia hamdrüfiüh. Berlin, december 15. A Journal de Peupei jelentése szerint a kamara keüüi ütése döntő tesz rraöciuorszug háborús pohtkaia szem­pontjából. Az a hir terjedt ei, ihogy fírjund most mar határozottan elte ne van a (háború folytatásának. A nacionalista képviselők egy része Brianaot mar LaUlaux elvbarátjaként kezeli, forradalmi lázongások az ©sas* fiaoserogoen. Berlin, december 15. (Wolfí-ügynokség.) Az olasz fronton csapataink két. érdekes pá­rancsot találtak. Az egyik, melynek felirata: az olasz királyi hadsereg legfőbb hadvezető­sége, fegyelmi osztály, szigorúan bizaiumas, Í9i7. szeptember 4., számos zavargasi ese­tet sorol fel, melyek vasúti száiiif.asok köz­ben fordultak elő. majd igv folytatja: A zavargások nagy része már forradal­mi jelleget üli, Fegyveres beavatkozásra ke­rült a sor, ami arra indít, hogv a lövőben a vasúti parancsnokságok., el fogják szedni a fegyvert a legénységtől. A másik parancs a 221. számú gyalog­ezred parancsnokságától való és augusztus 26-án kelt. Így hangzik: A szökevények száma ismét oly nagy mértékben emelkedik, ho<*v veszélyeztetve látjuk egyes csapattestek harci készségét. n be Tölcséres kitűnő hangú, legújabb rendszerű K 150.— H lotliohh^k I UjUüálmányu tölcsérnélküii „Eto­d ie*iJUUUc«ll l J heszélörón becsukható le­fon" beszélőgép becsukható te­BUDAPEST, VII.. Rákóezi-ut 60, sajáipaiota. ,6vd a "*,ekéfetraebb ' ' K 300 9 9 ' 3 P Rendelésnél a pénz eiöre bekÜ d.ndő. i^smmamstmumi Szegedi katonák olasz főidőn.

Next

/
Thumbnails
Contents