Délmagyarország, 1917. december (6. évfolyam, 280-302. szám)
1917-12-01 / 280. szám
Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉS! ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes Bzáffl áro, ÍO ftllár. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal teiefonia : 81. Szoqod. 1817. ¥1. évfolyam, 280. szám. Szombat, decembar 1. Az antant nem veszi tudomásul. A képviselőház folyosóján nm elterjedt hirek szerint vasárnap, december 2-án Dünaburgban megkezdődnek a béketárgyalások. Éttől a naptól fogva a központi hatalmak országaiban az orosz hadifoglyok vendégek, akiket nem szabad hadi'munkára alkalmazni. Csakhogy vendégeink tehetnek az oroszok, ezek a gyerektől, szülőktől, testvértől, hitvestől messzire szakadt testvéreink, akik emberszerető hajlékaink között /de érdemetlenüi jáfják téli hidegben és nyári "forróságban a szenvedések és fájdalmak méltatlan kálváriáját. Egy proklatnáció szerint, amelyet Uljanov Lenin és Trockij Pétervárott napokkal ezelőtt közzétettek, a német főparancsnok már akkor késznek nyilatkozott a tárgyalások megindítására. De Leninéknek szükségük volt ötnapos fegyvefaziínetre. hogv az alatt Miklós és Kerenszki cár szövetségeseivel tiszítáz'hiassák a dolgukat. Ez a tisztázás — a jelek szerint — nem sikerült, Angliáék tovább akarnak háborúskodni, az ötnapos fegyverszünet — ha iól számítjuk — pénteken, november 30-án lehelt és szombaton, december 1.-én a központi hatalmak megbízottai Oroszország képviselőivel már tárgyalnak a — békéről. Egy nappal előbb vagv később tehát: a tárgyalások megindulnak. Ilven körülmények között valósággal megdöbbentő erőVel liiat az a s.tockiholmi jelentós, hogv az antant-államok kormányai válasz nélkül Hagyják a 'bolse'viki-kormány iratait, a fegyverszünetet nem veszik tudomásul az egész változást semminek tekintik. Ennek aztán a fele se tréfa és ennél okosabb, reálisabb, a most gyorsan perdülő, nagyszerű eseményekhez jobban Ülő dolgot még az a diplomácia sem eszelhetett volná ki. amely ezt kieszelte. Hegy a bolsevikiek iratait válasz* nélkül hagyják, az ínég hagyján. Végre is* az. hogy válaszolok-e Valakinek a levelére, udvariassági tény is. És Lenin ur vagv barátja, a Trockij nem szolgáltattak nyomatékos okot antantéknak arra. hogy velük1 szemben túlságosan udvariasak legyenek. Sokkal komolyabb már, hogy a fegyverszünetet nem veszik tudomásul, amibői természetszerűleg következik, hogy az egész Változást semmisnek tekintik. Kétségtelen, hogy a változást, amelyet a kitűnő államférfiak semmisrak takarnak tekinteni, eléggé alapos. Nagyon kétséges1 tehát, hogv ez ,a tekinteni-akarás sikerülni is fog nekik. Tessék elképzelni: megkezdődnek a tárgyalások, befejeződnek a tárgyalások, hazaküldik a katonákat, hazaengedik a foglyokat. De az antant-államférfiak a külörtíékét ép ugy nem Veszik maid tudomásul. mint ahogy nem vették tudomásul a fegyverszünetet és a különbéke rivomán beálló változásokat ép ugv tekintik majd: semmiseknek, mint a mai változásokat, Alit méltóztatnak gondolni, minek lesz nagyobb hatása az esetleges további háború sorsára: annak-e, hogy (az antant mindazt áz örvendeteset. ami történt és történni fog, nem veszi tudomásul, vagy annak, hogv mindaz tényleg megtörtént? A világtörténelem legboldogabb, legre-. ményteljesebb óráit éli át. az ombei fségKezdünk rátalálni az utila. amelven levetkőzhetjük a vérengzés hóhérmaszkiát, hogy visszaadjuk egymásnak a béke áldásait. Reményeink, melyeket hosszú meddőségre kárhoztattak gonosz karásziatok, ujjongva éledeznek. ele Angliáék mindezt nem veszüí tudomásul, semmisnek tekintik Mint a részeg ember, akin sokmázsás sulival gázolt keresztül a szekér. Ahelyett, hogv az utón közéledő nttg sok szekér e'ől odébb állna, tovább ci sárban fetreng és szitkozódik. Mígáiiithatjia-e ez a humoros PÓZ a béke gőzhengerét? december elsején kezűjük me§ az oroszokkal a béketárgyalásokat. - EgyeSőr® öt napos fegyverszünetet kötöttünk. — Az antant nsm vesz tudomást az orosz békeajánlafról. — STOCKHOLM, november 30. Trockij és Lenin egyik 'proklamáclójában, amelyet a hadviselőkhöz intéztek, feitünöen ki van emelve az a felfogás, hagy a békét a katonáknak, . proletároknak, munkásoknak és parasztoknak kell megcsinálnlok a kapitalisztikus diplomáciával szemben. — A megegyezésen alapuló tisztességes békét csak akkor lehet megkötni, ha a forradalmi tömegek férfiasan, elszántan megvívják harcukat minden imperialisztlkus terv és minden hódító törekvés ellen. A felhívás ,ezután az eddigi tárgyalások ismertetését tartalmazza. Eszerint a német hadsereg főparancsnoka arra a .felhívásra, hogy minden fronton legyen fegyverszünet és kezdődjenek meg "a tárgyalások egy demokratikus béke jérdekében, azt válaszolta, hogy kész a tárgyalásokat megindítani. A német hadsereg főparancsnokának válasza után az orosz főparancsnok Krllenko zászlós a fegyverszüneti tárgyalásoknak december elsejére való elhalasztását javasolta, hogy az antant kormányait a béketárgyalások tekintetében elfoglalt álláspontjáról tájékoztassa. Addig az orosz fronton kölcsönös megegyezés alapján öt napos fegyverszünet lép életbe. , A felhívás végül azt mondja, hogy az orosz hadsereg nem tud és nem akar tovább várni és december .elsején megkezdődnek a béketárgyalások, ha kell az antant többi tagjainak részvétele nélkül is. Oroszország általános békét kíván, de a szövetséges államok különbekére kényszerítik, ezért kizárólag az antant államok proletárjaira hárul a felelősség. STOCKHOLM, november 30. Az antant államok kormányai elhatározták, hogy a bolseviki-kormány összes jegyzéket és hozzájuk intézett táviratait válasz nélkül hagyják. Elhatározták, hogy Oroszország esetleges fegyverszünetét nem veszik tudomásul, szóval, hogy az egész nagy változást ignorálják és semmisnek Ítélik. Ami az orosz jegyzék szövegéhői kimarad! BÉCS, november 30. Zenker képviselő és társai a miniszterelnökhöz interpellációt intéztek, amelyben azt állitják, hogy a» orosz jegyzéket nem tették köizzé teljes szövegében, ami nemcsak technikai okokból származott. Azt kérdik a kormánytól, hogy hajlandó-e a jegyzék hiteles szövegét csonkitatlanul ismertetni. A bevezetésből hiányzik ez a rész: „A német főparancsnok arra a javaslatunkra, hogy valamennyi fronton a népek önrendelkezési jogán alapuló demokratikus béke érdekében fegyverszünet jöjjön létre, azt felelte, hogy kész a béketárgyalásokat megkezdeni. Krllenko generalisszimusz erre azt ajánlotta, hogy a fegyverszünetet öt napra, december í-éig halasszák el." Ha Leninék aléirják ... Genf, november 30. Az antantpárti Journal de Genéve az orosz békeajánla'ttal kapcsolatban a következőket irja: A válasz a kérdésre abban csúcsosodik ki. hogy Leninék alá fogják-e irni azt az okmányt, u mely által a központi hatalmaknak több, mint egy millió katonája lesz ismét, hogy nyugati ellenségük ellen vezethessék és igy a demokráciát megfojtsák. Bármilyen undorító is, ez a gondolat még sem lehetetlen. Ha Lenin elég erős lesz akaratát a/, egész hadseregre erőszakolni, ha Duchonin tábornok ellenállását megtöri és ha egyetlen parancsnok akad, akárcsak egy hadnagy