Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-13 / 263. szám

báU&ÁGTkRömzlá HÍREK ocoo Az njszegedi utcák cisöndjéhetn (most falevetek hullnak és drága, düs őszi goblenbe süppednek a tétova Jájbalk. Újszeged haldoklik árván, csöndben és elhagyatva, mint egy hűtlen, selymen asszony, akire ráköszöntött a hervadás. Ahol régen kacagás hallott, most. halotti csendességben falevelek permeteznek, monoton ©gyhangusággal, örökké egyformán, — színes szemetök, zörögve borzolódó szőnyegei az ősznek. lAz utak olyanok, mint a regi paszta! 1képek, amelyeken a nap aranyozza a sárguló lombokat. Mjielan kolikus színek, —. halál és elmúlás mindenütt, — ódon, mint egy régi, családi gyürü. amit még a szépapánktól örököltünk. A ragyogás elmúlt és meghervadt szimeklkel most az ősz sikolt... Pedig itt szép volt régen és annyi Ígéret zengett az akkor még zöld lamibote között, — emlékszik-e, halk ibolya illat áradt szerte a zöldes kertekből és maga vidáman ós ke Ívesen, mint egy gyermek, mesélgetett régmúlt dolgokról. A szemei fényeseik voltak, ragyogtak, mint a hajnalcsillag s ha rám/nézett, elpirult, — most egyedül vagyok itt. és hol, ugyian merre van, hol jár a múlt? De szép ez is, - ha majd ugy eljár fölötte az idő, mint eljárt fölöttem, meg- fogja, érteni, hogy az elmúlás i.s szép méta, mikor nagyon fáj a szivünk és nagyon vágyódunk a pihenés után... LÉ® elnézem az őszi goblent itt a lábaim alatt a nagy elhatározások küszöbén. Szél zörgeti, nap süti és ezer színben tündöklik szememből szivembe, mint valami fantom, mint valami csudaszép álom súlyos, ólmos takarója. És ráfekszik a lelkemre és beteríti laesan flíramywzSvétévcl, amelyet a gyász avat fullasztón nehézzé. Az aranysárga tömbök csak permeteznek és bólongatnak, miatta meséket mondanának, messzi meséket az életünkből. Halkan susognak s mintha mondanák is csöndesilién, furcsa, fáradt melaukóliával: — Egyszer volt hol nem volt... És lassan lehull az alkony is az opálos égről. A nap .mintha a Tiszába készülődne, a melyről régen halászok énekét hallgattuk. Este van, szomorú, szürke őszi este, halálra érett, szürke este. Csak a fák susognak egy •re erősebben: — Egyszer volt... Régen. Valamikor. Tudja-e valaki, hogy mikor? (s. i.) — A szövetséges uralkodók az olasz harctéren. Görzből jelentik: A német császár vasárnap este a délnyugati harctérre érkezett. A Karsztefensik egy kis állomásán fogadta barátja és szövetségese, Károly király. A megérkezésnél Jenő főiherceg és Félix pármai henceg is jelen volt. Az állomáson a 99. gyolagezred zászlaja, díszszázada és zenékara várta a német császár vonatát, amely délután 5 óra 10 perckor érkezett meg. A két uralkodó a legszívélyesebb módon kézszorítással ég többszöri csókkal üdvözölte egymást. Vilmos császár személyesen üdvözölte most szerencsés megmenekülése alkalmából a királyt, miután délelőtt már távirati uton gratulált neki. Vilmos császár ezután Ziha királynét is meglátogatta. Nemsokára, megérkezett Ferdinánd bolgár cár is, Cirill és Boris hercegekkel és este hét órakor Károly király udvari (héJen vendégül látta a szövetséges uralkodókat és a jelenlévő főhercegeket és Uerce gekeí. Szívélyes lacsuzás után a német császár folytatta tiijái a front felé. . — Részletek a király isonzói balesetéről* Jelentettük, már, hogy november 10-én a királyt komoly baleset érte az Isonzónál, amelyből szerencsésen megmenekült. A budavári Szegeti, 1917. fioVembar li t Telefon: 455. Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Kedden és szerdán. = Jókai Mór dekameronfának legkiválóbb novellája. álitélet szomorú játék 4 felvonásban. Filmre átdolgozta és rendezte: Wühelm Károly. Szenzációs! Szenzációs! A német hadvezetőség engedélyével. eredeti helyszini felvétel. Előadások 5, 7 és 9 órakor. ¥ 61 %f 4 F 5 h • Páholy üllés 2.— Zsölye 1.50, I. hely 1.20 /kUJdl dK« n. hely 1.— K. III. hely — .70 fiil. koronázási templomban a király szareneáfc megmenekülése alkalmából hálaadó istentisztelet volt. Hálaadó istentiszteletet tartottak a bécsi Szent István templomban is a király anyja és sok ezer főnyi közönség jelenlétébe®. A baleset részleteiről Görzből a következőket jelentik: A király Buda közelében kísérletet tett, hogy automobilon áthaladjon egy Isonzó-menti, meglehetősen kiszáradt vízmosáson. Az automobil közvetlenül egy kis gát felett, mélyebb vízbe jutott és megállott. Mögötte egy teherautomobil állott, amely lassan előbbre jött, hogy kimozdítsa a király autóját, .de a teherautó is elromlott. A király kíséretében levő Reisenbichler vadász és Törnek gárdaőrmester bemenet a vízbe, hogy a királyt; a partra vigye, de a- töltés összeomlott a vadász alatt és a víz sodra elkapta Reisenbiehlert, A király azonban nem engedte el a vadászt és minden erejét megfeszítve tartotta, mig ő felségét Tomelc gárdaőrmesler fogta. A nagy küzdelemben a part leszakadt és mindhárman a folyóba zuhantak. Ekkor érkezett a folyóhoz Félix pármai herceg automobilja. A király sógora, teljes felszereléssel elsőnek vetette magát a vizbe, kísérete tagjai. szintén nem haboztak egy pillanatig sem, hogy uralkodójuk életét megmentsék és nagy fáradság árán sikerült ia kimenteni a királyt. A király automobilodnak vezetője, Friese főhadnagy, szintén a vizbe vetette magát, hogy' megmentse urát. A víz sebes sodra a folyó ágában levő fűzfához sodorta valamennyit és onnan mentették meg őket naigynehezen. A király ismételten nyakig merült a vizbe, de egy pilldhatra sem vesztétte el léléhj elén félét és nyugodtságával sokban hozzájárult a mentéshez. A király átázva szállott az autóba és csak annyit mondott: _ — Ez éppen a háború, mely sokat követeli {Félhivatalosan jelentik: A larály a hadügyminiszterhez intézett parancsban az Isonzó-ífolyóból történt kimentése alkalmából az alábbi kitüntetéseiket osztotta szét: sógorának, Félix pármai hercegnek az arany tiszti vitézség érmet, Friese-Barta Kürt tartalékos főhadnagynak a III. osztályú katonai érdemkeresztet, Reisenbichler Józsefnek, Tomek Frigyes gárdistának, Blakovits Károly és Jirouse Ignác őrmesternek, Pokorny Alajos címzetes őrmesternek és Schuhman Henrik szakaszvezetőnek az arany vitézségi érmet, Krafft József káplárnak pedig az I. osztályú ezüst vitézségi érmet. Ugyanebből az alkalomból elrendelte a király, hogy legfelsőbb dicsérő elismerése Grüber János kapitánynak harmadszor, Werkmonn Károly századosnak Zokogva panaszkodik a szeplős, arcfoífos, pattanásos nő, hogy milyen mostoha volt hozzá a sors. Amit megtagadott a sors, azt megadja a kozmetika legremekebb készítménye a Diana-arckrém és a Diana-alabástrompuder. Ahelyett tehát, hogy sír kísérelje njeg ezt a két csodás bőrápolószert, mely eltünteti az arcbőr tisztátlanságait, a bőrt fehéríti, bársonyosan puhitja és a bőrének e fiatalos tulajdonságait tartóssá teszi. Ha bárhogyan fúj is az őszi szél arca friss, üde, fiatalos marad, gyönyörű matt teintet nyer, olyan lesz az arca, mintha tejben ftirösztötték volna meg. Mindenütt kapható! Főelárusitóhely: Diana Kereskedelmi Rt. Budapest, V, Nádor-utca 6. •M«wii»uwwii>iwiiiiif«ii»in'"i'ni'iiiiiii[iwrijiii.i hiimiiiiwli ...