Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-09 / 260. szám

1m7. köy^fp w i POLITIKAI HÍREK. — Budapesti tudósítónk telefoniölen tóse. — (Apponyi nyilatkozata az egységes kormánypártról.) Csütörtökön este a függetlenségi pártban azokra a kérdezősködésekre, hogy igaz-e a kormányt támogató pártok egyesülésének befejezett ténye, gróf Apponyi Albert kijelentette, hogy ez a híresztelés idő előtti és erről csak akkor lehet szó,, ihá minden elvi és tárgyi akadályt elhárítanak és ha a kormányt támogató pártok (mindegyike az uj alakulásban teljes politikai integritásával léphetne be. Különben sem lehetne előbb bevégzett tényről beszélni, mint akkor, amikor erre vonatkozólag a pártok határozatot hoztak. A párt tagjai a kijelentést megelégedéssel vették tudomásul. (Pénteken isméi minisztertanács lesz.) A kormány pénteken ismét minisztert a,nációt tart. A tanácskozáson a Ház legközelebbi ülésszakán tárgyalásra kerülő törvényjavaslatokat vitatják meg. Pénteken minisztertanács lesz, melyen előterjesztik a költségvetést. A minisztertanácsról a költségvetés és a választójogi reformról szóló javaslatokat szentesítés végett felterjesztik őfelségéhez. A képviselőház összehivása attól függ, hogy mikor érkeznek vissza a javaslatok a királytól. Való szinti, hogy a választójogi törvényjavaslat, amelyen végig kell vezetni a minisztertanácson tett változtatásokat, csak e hónap végére, vagy a jövő hónap elejére készül el és e szerint fog a képviselőház elé kerülni. (A delegációk összehivasa.) A hivatalos lajp csütörtöki számában királyi kéziratok jelentek meg', amelyek a delegációk összehívásáról intézkednek. ,A király a delegációkat december S-áiia hívta egybe, iGróf Czernin külügyminiszterhez a király következő táviratot intézte: > iK\edves gróf Czernin! A közös ügyek tárgyalására az 1867. évi XII. törvénycikk alapján, illetve az 1867. évi december hó 21-én kelt törvény értelmében hivatott bizottságokat másolatban mellékelt kézirataimmal folyó évi december hó 3-ára Bécsbe egybehívtam és megbízom Önt, lliogy az illető előterjesztések megtétele iránt intézkedjék, i /Kelt Reichenauban, 191.7. évi november (hó 3-án, Károly s. k., Czeipiin s. k, A ií'ehiyde iSándor miniszterelnökhöz intézett kézirat szövege ez: \Kedvds dr. Wekerle! A közös ügyek tárgyalására az 1867. évi XII. törvénycikk értelmében, illetve az 1867. évi december hó öl-én kelt törvény a lapján hivatott bizottsáígokat a részükre törvényileg meghatározott teendők elintézése végett folyó évi december (hó 3-ára Bécsbe ezennel egybehívom, (Midőn léhhez képest egyúttal közös minisztériumaimat alkotmány szerű előterjesztéseik megtételére utasítom, megbízom Önt, hogy a magyar országgyűlés bizottsága tagjainak eg'yibéhivása. iránt intézkedjék. Kelt Reichenmtpan, 1917. évi november ihó 3-án. Károly s. k., fiVeliarlc Sándor s. k. Hasonló tartalmú kéziratot intézett a király lovag Seidler osztrák miniszterelnökhöz is. Az osztrák képviselőház a delegáció tagjait már megválasztotta. A magyar delegáció tagjainak megválasztására a Ház .legközelebbi ülésén kerül a 'sor. A delegáció elnöke valószinüen gróf Khuen-tHéderváry Károly, vagy báró Láng Lajos lesz. Gróf Tisza István jelölésétől a munkapárt elállott, mert ez esetben a párt álláspontját a delegációban nem képviselhetné. (\ választójog parlamenti tárgyalása.) ,A JVMfle Piteie Presse értesülésé szerint a választójogi reform elsőbbségének kérdése nem •fog nagyobb -nehézségbe ütközni a magyar parlamentben. A választójogi javaslatot- külön bizottság elé utalják, amelynek tanácskozásai betekig eltartanak. Addig a Ház elintézheti a költségvetést és az adójavaslatokat, (Vázsonyi a választójogi javaslatról.) Budapestről jelentik: Dr. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter a választójogi törvényjavaslatról egyik budapesti estilap munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Újólag és utoljára kijelentem, hogy az az! állítás, hogy a választójogi törvényjavaslat szűkebb határok közt mozog, mint a blokk megállapodása, valótlan, őrinek épp az ellenkezője igaz, az, hogy tulmentem ezeken á határokon. Egyébként, ha a javaslat az indokolással együtt megjelenik, az önmagáért beszél és nem hiszem, hogy akkor is akad gazdája ezeknek a konokul terjesztett híreknek. Még annyi dolgom van a választói joggal, hogy igazán nincs se időm, se kedvem, hogy mindenféle mellékcélzatu kohoimánynyal polemizáljak. Ha kijön a javaslat, mindenki előtt nyilvánvalóvá lesz, hogy itt tiszta általános választói jégről Van szó. HÍREK ocoo A paprikaforgalom aj szabályozása. (Saját tudósítónktól.) Az Országos Közélelmezési Hivatal helyiségében csütörtökön délelőtt tartották meg a paprikaforgalom ujabb szabályozása ügyében már régebben tervbe vett értekezletet. Az értekezlet, amelyen előbb gróf Hadik János közélelmezési miniszter, majd Neigy Ferenc államtitkár elnökölt, délelőtt 11 órakor kezdődött és délután negyed 3-ig tartott. Szegedről mintegy negyvenen jelentek meg az értekezleten a paprikatermelők, feldolgozók és kereskedők" köréből, képviselve volt azon kívül az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés és a kalocsai érdekeltség. Megjelent az ankéten dr. Kószó István országgyűlési képviselő is, aki a vitában nem vett részt, de sokáig tárgyalt Hadik közélelmezési miniszterrel. Az első fölszólaló Somogyi Szilveszter polgármester volt, aki amellett érvelt, hogy a katonaság és az ország lakossága részére szükséges mennyiséget foglalják le, de az uj termés többi részét tegyék szabaddá. Bokor Pál, az Országos Gazdasági Egyesület nevében, Vajtas .József a paprikatermelők, Aczél Géza és Szécsi István a 'feldolgozók, Bartók Vilmos, Rózsa Mihály és Rózsa Ernő a kereskedők, Szabó Gyula titkár a kereskedelmi és iparkamara képviseletében szólalt fel. Résztvettek még a vitában más szegedieken kiviil az Omke és a kalocsai érdekeltség képviselői is. A tanácskozás természetesen tisztára informatív jellegű volt. Nagy Ferenc államtitkár megköszönte a felszólalásokat. Az uj paprikarendelet kiadásánál fog eldőlni, hogy mennyiben voltak azok hatással a paprikaforgalom további szabályozására, Á kétségbeesés lehet csak olyan- sötét, mint ez az éjszaka volt. Szinte megsűrűsödött és ráfeküdt, az emberek lelkére, szivére; ólmosan, mint. a. lidérc, fójitogpatóan, mint egy iszonyú rémségekkel teli álom, amelyet ilyen éjféleken álmodunk leláncolt rettenettel. A vándor, akinek szelíd arcát keserűre barázdálták a tülekedések és vesztes szenvedélyek, csöndesen baktatott, világtalan szemekkel át. az úton, amelyre nem esett egyetlen .fénysugár, amelyen nem volt semmi, nem látszott semmi, csak sötét, sötét... Most megállott, felviharzó szívvel, (föleikongó fájdalommal. Hirtelen belenyilall vadul, kiállhatatlánul valami görcsös, vonagló érzés, amely ügy fájt, hogy a szemeit könynyek öntötték el és összeharapta forró szájszéleit. És 'beszélni kezdett. csendesen, ahogyan a könnyei szivárogtak elő szemeiből borzasztó fájdalmában. Beszélni kezdettlassan önmagának, aki ugy szánakozott, mint még soha emberen, akit ugy sajnált s ugy megvetett, mint még soha embert: — Lásd1: itt vagy. Megérkeztél te is, mint. annyian már. De jól van, mert mim k akartál mindent tudni és mért kerested aszszonyod szivének titkait? Mért kérdeztél, mikor kérdezni bűn és csak vakon szabad tántorogni az élet káoszában? Mért akartál bizonyitékokat, amikor — lia nem kérsz — még ma is boldog lehetnél? Mért igézett meg Zaratbustrai és mért. kerésted az örök élet titkát, az örök életét, amelyet nem fejtett meg még senkisem, soha? És.mért nem akartál boldog lenni, mint sok százezer más: ha akartál volna, nem nyílott volna kérdésre a szád, de ölelted volna forrón a testét és elég lett volna, hogy fuldokolhatsz az illatától!-. Látod, aki oly szép dolgokra vártál, a ki ugy vágytál az igaz szerelémre, aki oly pazarul szórtad szived borzasztó gazdagságát, hogy elámult belé és ijedten eszmélt ekkora gazdagság, mélységnek láttára, most ismét buktál é's mindennél sailyosobb'an!.., Hl,hallgatóit. A könnyei elfogytak la* san mag'asiratásóban, szemeire könnyű láz ült és felsóhajtott balkan, szomorún. — Sohasem sikerül, sohasem teljesül a vágyad! — csengett hirtelen fülébe a jóslat és minlha kacagott volna; hozzá gúnyosan a novemberi éj. A vándor fölemelte a fejét és fölnézett merészen az égre. Mégegyszer — utoljára. De nyomban utána össze is omlott végső büszkesége. Az égen sem volt semmi fény. mintha kihalt volna a földről minden világosság. Eltűnt az utolsó reménysugár is és most már szinte zúgott ez a, feneketlen söté'. — Legyen meg a te akaratod! — suttogta az irás szavával a vándor és lecsukta önként a szemét megadással. És megindult újra szilárd lépésekkel -a vaksötétben, amelynek végén — tudta jól — örvénylő mélységek várták. És ment, bátran, szinte örömmel. Még mosolygott is hozzá szelíden, jóságosan. Sípos Irán. — Időjárás, jobbára borult idő várható, sok helyütt csapadék és később nyugat felöl hösülyedés. Silrgönyprcgnózis: Sok helyütt csapadék, később hűvösebb. Déli hőmérséklet 9 4 f. C. — A király és a királyné beutazták az olasz frontot. A Magyar Távirati Iroda jelenti iXJdinéből november '5-iki kelettel: A király és királyné 5-én reggel Miksa főherceggel, továbbá Félix és René pármai hercegekk- az olasz frontra érkezett. 'Őfelsége kiséret-' ben van a rendes katonai kíséreten kiviil Ar báró, a vezérkar főnöke, Zita királynét pedig Esztefházy gróf főudvarmester és Kállay Erszébet udvarhölgy kisérte el útjában. öf«i sége a mai napon megtekintette Gradiská . Cormonst, Udinét, Codroiipot, Palma-nuová és Orvignanot, Első útja étóátalcoHá* át