Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-18 / 268. szám

Szeged, 1917. november 18. JMLMAGYARGRSZAG Jff kqitielfeldi barak^városbóL A Délmagyarország muukatársától. — A sajtóhadiszáttás jóváhagyásával A háboru kezdetével, hogy megdördültek kint az ágyuk és egyre nagyobb lett a2 emberpusztitás lármája, lassankint annál csendesebb lett idehaza sok minden. Kereskedelmi, ipari téren megállt, úgyszólván megbénult a forgalom, a munka. Csökkent az építkezés is, az ácsok kopácsolása, tégla, malterhuzó-esiga nyikorgása elhallgatott. De kint, szabad mezőkön, hatalmas, beépítésre váró területeken, ahol a városfejlesztő tervek négy-öt emeletes bérpaloták magasságában csapongtak, egyszerre apró faházak bújtak ki a földből. Máról-holnapra. Mint eső után a gomba. A barakkok. Csakhogy a gomba az esőáztatta, a barakkok a véritatta földből. Mennél több vér folyt, annál több ilyen faépitkezésre, illetve kórházra, fogolytáborra, különféle műhelyekre, üzemek elhelyezésére szolgáló favárakra lett szükség. Győzedelmes, véres csaták nyomán épültek a fogolytáborok. Gyorsan, mintha csak a földből nőttek volna ki, egész barakkvárosok keletkeztek. Igy épület már 1914-ben a knittelfeldi fogolytábor is, ahol 1915 májusában még harmincezer fogoly ajkáról szállt a sóhaj nagy Oroszország felé... 15-ben, amikor munkára kezdték kiadni a foglyokat, s a küzdelmes, véres harcok után egyre több alkalmatosságra volt szükség, a hol a szenvedő jajt enyhítsék, a fogolytábor egy részét is kórházzá alakították át. 450.000 m2 'fekszik a telep, 66 betegbarakkal, — orvosi, ápolónői, lakásokkal, laboratóriummal, mütőtermekkel, bakteorológiai — és Röntgen intézettel, gyógyszertárral, fertőtlenítő helyiséggel, a különféle üzemekkel és gazdasági karakókkal együtt, a 108 fehér falu, csinos faház szinte bivogatólag és megnyiugtatólag int a gyógyulást, pihenést keresó beteg felé. iA háboru másik derék hadserege, az orvosok állanak itt őrt és diadalmasan küzdenek a betegségekkel. ^ 1917. szeptember 21-ig körülbelül 36540 beteg részesült gyógyításban, ápolásban. A 4—5 ezer betegre berendezett kórház valóban a legmodernebb higiénikus követelményeket is kielégíti. Hogy a foglyokat kihelyezték, nagy és megfelelő átalakításokat eszközöltek. Koppant fontos volt a telep kitisztogatása is. Knittelfeld vasútállomással három kilóméter hosszú tábori vasút köti öszsze a telepet. Maga a telep busz kilométerrel magasabban fekszik, mint a pályaudvar — s ez a körülmény a csatornázás szempontjából nagyon fontos az egészségre. Minden beteg megtalálja itt a maga speciális orvosát, valamint a lábbadozók is valamely könnyű foglalkozást, —{ szórakozást. 1 Szelici hajlású hegyek ölelik körül a telepet, s az ozondus levegőn a sápadt arcokra csakhamar visszatér az egészség pirja. Mindenütt katonák. Egész katonaváros. És nem hiányzik semmi, a mi egy város szerves életműködéséhez szükséges. Gőzfürdő, — minden kőből épült város méltó bámulatára és irigységére, — elegáns, nagy, nyári uszóhelyiség, — színielőadás az u. n. „Ukrajner iHalle" óriási termében, a mely, amikor a bécsi színészek kópében a múzsa nem látogat el deszkafalai közé, — a legénység egyéb szórakozására, főleg tornázásra, — magyarok, osztrákok és a hadifoglyok most már békés erejének az összemérésére szolgál. Itt van a Marketenderei is, ahol dohányféléért, almáért és egyéb olcsó élvezeti cikkért, — hogy a civilvárosok aktuális képe se hiányozzék, — hosszú sorfalat állanak az emberek, anélkül azonban, hogy óraszámra kellene várakozniuk. A katonák mindennemű szükségletéről gondoskodás történik. A piramisokba rakott fehér és felsőrubanemü, cipőgarmada ugy hat, mint egy jól felszerelt, békeidőbeli nagykereskedés. De legfőbb érdekessége, sőt ebben a minőségben egyedüli specialitása a kórháznak: a saját kezelésében álló gazdaság. Ugy értendő, hogy növényi és állati terményekből a kórház kétharmad részét maga termeli be a szükségleteinek. Kívülről már csak egy harmad rész behozatalra van szükség. Nincsenek tehát egészen kiszolgáltatva a változó napi áraknak, s anyagilag a szállítás megtakarítása is tekintélyes összeget jelent. (A kormány gazdasági jelszava: „minden talpalattnyi helyet megművelni", — nagyszerűen érvényesült itt. Négy méter szóles utcák szelik keresztül a telepet. Az utcák két oldalt napraforgóval szegélyezettek. Minden utcának neve és minden barakknak száma van. Az uralkodók, hadvezérek neveit olvasom, az utcákon, tereken. Legszebb természetesen a Kaiser Kari-tér, — ez a betegek kedvelt sétahelye, — középen emelvény a zenekarnak, köröskörül padok az elfáradó test pihentetésére. A virágágyakban színekben változatos őszirózsa kitartó hűséggel búcsúztatja a haldokló természetet. Az utcák virágtól kevésbbé diszesek, inkább hasznosak. A Krobatin-utca például végig burgonyával beültetve, futóbab kapaszkodik föl a barakkok falára, s csak szerényen búvik meg a hajnalka, futórózsa. Az egyik barakkban éppen kertészeti kiállítás volt a terményekből. Sok háziasszony elsápadna az irigységtől a garmadába rakott pirosló paradicsomok, a csábító karfiolfejek, 4—5 kilós káposzta és kalarábé láttára 1 Hát még az állattenyésztés! Disznók röfögnek, juhok bégetnek ós visszbangképen a közeli Spielbergen. ahol a tehenészet van, elnyújtott bu-u-bu-u hallatszik. Százával gágog a liba és hápog a kacsa a baromfiudvaron. Tyúkok szemezgetnek a szemétdombon, — kot-kodács, kot-kodács, —hangzik biztatóan a tajásigények kielégítésére, a telep élelmezési tisztje aligha fogja beszerzési könyvében a „tojásvásárlási"' rubrikát kitölteni. Csinos ketrecekben vagy ötszáz tapsifüles hegyezi füleit, szaporán és vágyakozva pislogva a kiosztásra kerülő fűre, káposzta levélre. A gőzsütőhelyiségből illatos kenyér szaga árad, a villamos dagasztógépek mellett orosz foglyok serénykednek. Általában mindenütt, még a legfontosabb helyeken, például mert müvei időszaki sorrendben a következők: .1. öröm dall. Pest 1798. — 2. Nemes szabad királli iSzeged várossá megnagyobbítandó tanácsháza. Pesten 1799. — 3. Fölkelő nemes magyar sereg vitézi dalja. Szeged 1805. — 4. A Tiszát a Dunával összekapcsoló ujj hajózható csatornya. Egy időben jelent meg magyarul és németül Szeged 1805. — 0. A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazafias elmélkedés. Szeged liSöfJ. — 7, a bankó cédulák elenyésztetéséről. Szeged 1807. — 8. Étska rövid rajzolattya. Szeged 1809. 9. A magyar nemzeti lélekről egy két szó. Pest, 1825, — 10. A sivány homokság. Szeged 1825. iMüvei sorozata talán nem teljes, de híven tanúskodnak Szeged iránt érzett szeretetéről. Szegeden azt az időt, mig ő élt és tevékenykedett, különösen a mezőgazdaság, tekintetében, de az árviz ellen való védekezés során is joggal lehet Vedres korának nevezni. „Étsku kisded rajzolaftya" cimii müvében 1808-ben megrajzolja, hogy a keszthelyi íGeorgiken mellet) kell felállítani gazdasági felső iskolákat. Kijelöli Debrecent, Kassát és Kolozsvárt, amint az tényleg bekövetkezett. Szülővárosa, Szegedre nem gondolt, mert azt illetőleg, mint Tisza—Duna-csatorna terve és a várból alakítandó tárház tervei igazolják, itt a kereskedelem és forgalomnak szeretett volna gócpontot teremteni. Hogy nem sikerült nem Vedresen mnlt. Szegednek a gazdasági és egyéb fejlődését a XVIIH. század végén és a XIX. század elején remekül igazolja Dugonics a „'Magyar Példabeszédek" cimü müve előszavában. Jellemzése Dugonics halála előtt ugy 10 év körül tehető, hiszen a munka halála után később jelent csak meg mintegy 5 évvel. ,jMai nap pedig boldog Isten! mely ellenkezőképpen vagyon a dolog. Maga a város nemcsak tudós hazafiak (szegediek!) által kormányoztatik, hanem máshová is értelmes papokkal, földmérőkkel, orvosokkal, haditisztekkel szolgál. Jól tanult mesteremberekkel és legényekkel maga is bővelkedik, más városokat is segít; halászhajók mellett legszebb s leghíresebb gályahaljókat épit, száraz és vízimalmokkal Bánátot és Bácskát megrakja. Zsindelyt, léczet, deszkát milliónként készít és adogál el az idegeneknek; szekereseinél az ausztriai tartományok nagy része ismeretes. Még csodálatosabb ezeknél anépszaporodás, melyből minden szomszéd vármegyékbe a kertészsógek elterjedtek és gyarapodtak. Közönséges mondás az. hogy ha Szegednek szállítmányi (kiröpült nóprajok) összegyűlnének, három Szeged kerekedne belőlök. Piaca ennek a városnak a legkellemetesebb ritkább gyümölcsök mindenféle nemeivel Olaszországot inkább mint az Alföldet ábrázolja. Egyszóval: Az emiitett időszakomtól fogva Szeged duplázta lakosainak szát mát s egy-két száz mesterembereit ezrekkel szaporította." Dugonics összehasonlította azt a Szegedet, melyet fiatal korában látott azzal a Szegeddel, melyet nyugalomba vonulása idején tanult újra megismerni, mikor itthon újra letelepedett, A mezőgazdaság fejlődésének tényezői közül különösen kiemelendőnek tartom Szegeden a bérlőosztály kialakulását és elszaporodását, továbbá a népesség rohamos emelkedéséi és a Torontálmegye felé gravitáló népmozgalmi viszonyokat, Bérletrendszerünk meghonosulása a szőregi zálogos birtokok megszerzésével kezdődött, mert a város a birtokokat bérbe adta. A bérletek sikereket biztositottak. A szőregi uradalom jobb kihasználása okából épült a hajóhíd és az 1750 öl hosszú százlábú hid Újszegeden. Városunkban a bérletek iránt megnyilatkozott nagy szeretet annyira fokozódott, hogy a gazdák törtettek a bérletek után. A mezőgazdasági termelés átalakulása meg a népszaporodás rohamos emelkedése szülte Szegeden a bérletek nagy arányait. Akik pedig igy sem tudtak elhelyezkedni, azok tovább vándoroltak s különösen Torontálmegyéfcen leltek otthont, hol tért foglalván terjesztették a magyarságot. Magyar szigeteket alkottak a délvidék más nemzetiség lakta tengerében. Egy részük még Vedres korában ment el mint dohánykertész, másrészük 1848. után. Tóbán, Czernyán, Kisoroszon ós számos más helyen települtek a szegedi származású Virág, Bodor, Darázs, Hegedűs és más családok. Ilyenformán Szeged határa kétféleképpen érvényesült. Gazdasági kitelepült rajaival magyar községeket alkotott a nemzetiségek lakta vidékeken. Itthon iskoláiban magyarosit. Kettős hatás a magyar állameszme megszilárdítása érdekében. Hiszen ha ezt illetékes körök méltányolni tudnák nem kellene százával visszautasítani az itt tanulni vágyó idegen ajkú ifjakat s nem kellene vágyó reménnyel lesni miként döntenek a harmadik, negyedik gimnázium, meg a harmadik egyetem kérdésében még akkor is ha a licitálásban anyagiak tekintetében városunk talán hátrább maradna. A magyar állameszme kiépítésének Szeged az erős vára.