Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-03 / 255. szám

X s»«geei. lSl7. fioveríiiei- 8. Í)ÉiL'M:A éYÁÉGBDíiö 3 J® szegedi lakásnyomor. A lákbérieti bizottság elnökének nyilatkozata a lakásínség okáról. (Saját tudósi tónktól) A Détmagyaror szag csütörtöki számában panaszos levelet közölt arról, hogy miképpen iátszák ki egyes szegedi háziurak a háborús lakbérleai ren­deletnek azt a tiltó intézkedését, amelynek értelmében a háború ide.ie alatt lakónak föl­imondani csak nagyon kivételes, meghatáro­zott esetekben szabad. A háztulajdonos egy­szerűen előveszi a rendelkezésére álló szeka­túra-arzenált. melynek — különösen a Nagy­körúton kivül — sokan félelmes mértékben tulajdonosai és a szegény lakó végül mégis, csak kifogy a türelemből, végül mégis csak felbomlanak az idegei. És a ió háziurak markukba röhögve örülnek győzelmüknek, amelynek az árát a kivekzált lakó után kö­vetkező partáj adja meg. A panaszolt esette! kapcsolatosan föl­kerestük Somlyódy István táblabírót, a sze­gedi lakbérleti bizottságok elnökét és kérdést intéztünk hozzá: nyilatkozzék általánosság­ban a háziurak visszaélési módiáról s azok­ról az eszközökről, amelyeket a lakó hasz­nálhat ilyen esetekben házigazdájával szem­ben. A nyilatkozat, amely nagyon érdekes adatokat tartalmaz nemcsak a visszélések­ről. de a lakáshiány okairól is. a következő: — Azzal az esettel, amelv a Délmagyar­ország csütörtöki számában megjelent, épen mostanában foglalkozom. Természetes, hogy erről nem nyilatkozom, de általánosságban elmondhatok annyit, hogy nagyon sok eset­ben tényleg tapasztaltam ilyen dohokat. — Sajnos, a háziurak kevés kivétellel tényleg azon igyekeznek, hogy lakóikat kivekszálják a lakásokból, miután most fötaondani és házbért emelni nem lehet, niig uj lakóval szemben már nem áll fönn ez a korlátozás. Viszont tény az is, liogv a lakók egy része is idegesebb, türelmetlenebb a háborús álla­potok következtében. — Ha olyan esetekkel találkozom, mint amilyen a panaszolt eset is. mindig a lakó javára történik a döntés. Bizonyítani könnyii, hogy a veszekedéseknek a kivekszálás a cé'­ja. Ha a házigazda kezd és ezt többször is­métli, nagyon nyilvánvaló a veszekedések tendenciája... — Viszont védelmet találhat a lakó a rendőrségnél és a büntetőjárásbiróságnál a sértések ellen. Ha tudomásomra iut. hogy a házigazda ilyen tendenciával űzi sértéseit, a büntető ügyekben is elrendelem a soron­kívüliséget, ami az egész büntetőügy gyor­sabb folyását idézi elő. így hamarabb juthat védelemhez az üldözött, mint iutna egyéb­ként. — Általában a lakbérleti bizottság a leg­erélyesebben állást foglal azok ellen a házi­urak ellen, akik csak azért üdözik lakóikat, hogy egy másiknak drágábbért adhassák ki lakásukat és a vitás kérdéseket a legnagyobb méltányossággal ugy intézi, hogy mind a két félre nézve az emberileg lehető legigazságo­sabb legyen. Így például ha az egyik félnek nincs lakása és azért nem akar kiköltözköd­ni, ugy a két család összeköltözését rendel­jük el mindazokban az esetekben, amikor fé­rőhely van, ha szűkösen is és az erkölcsiség veszélyeztetése nélkül megtehetjük ezt. Ha aztán egyáltalán nincs lakás, a polgár,mester úrtól kérünk szükséglakást az illetőnek s a polgármester ur tényleg a legnagyobb kész­séggé! rendelkezésére is áll mindig az ille­tőknek, amikor csak teheti. Nagyon jó volna azonban, ha a város vezetősége a katonai hatósággal egyetértőleg sziikség-barrakatat építtetne, amik egyszerre megoldanák átme­netileg a legégetőbb kérdéseket. — Tuniillik a helyzet az. hogv a lakás­hiány tényleg borzasztó mértékű. Ennek oka igen sokféle. Leggyakoribb ok az. hogy ­különösen a Ruvártó környékén — a lakások elviselhetetlenül nedvesekké lettek a magas talajvíztől. Akárhány helyeken vallókon kell járni a viz miatt benn a lakásokban. Sok •házigazda azért mond 'föl emeleti lakójának, mert a talajvíz növekedése következtében az ő lakása teljesen használhatatlanná vált. — Állandóan előfordul az is. hogy a tanyai gazdák meggazdagodva bejönnek a városba lakni. Különösen ha van itt házuk. Igyekeznek fölmondani, illetve — miután a rendelet ezt nem engedi meg — kivekszálni a lakót, hogy ők maguk foglalják el a helyét, L)e ezekben az esetekben mindig teLies szigo­rával érvényesítjük a rendeletet. Sok beköl­tözés történt még azért is. mert a Fehértó 'környéken levő házak közül rengeteg össze­dőlt. A tanyákon még békében sincs üres lakás, hát bejöttek a városba ezeknek az összedőlt házaknak lakói is. — Ismételem, minden ügyet szigorúan megvizsgálunk és mindig a legnagvobb mél­tányosság alapján járunk el minden ügyben, az összes körülmények mérlegelésével. •••sBBBSEsamneeBaasnMMBiresBiiC'iiiiaamHHnaBHiBsiiHBBiaiBaM A császár kinevezte az uj kancellárt. MÜNCHEN, november 2. A Correspo­denz Hoffmann közli Haertling grófnak és a bajor királynak táviratváltását. Gróf Haert­ling bejelenti, hogy elvállalja a birodalmi kancellári állást, a király pedig válaszában elfogadja Haertling bajor miniszterelnöki állásáról való lemondását. BERLIN, november 2. Vilmos császár Michaelist felmentette saját kérelmére a bi­rodalmi kancellári állástól ós egyidejűleg a Vörös sasrend nagykeresztjének a láncát adományozta neki. Utódjává gróf Haertling bajor miniszterelnököt nevezte ki a császár. Berlin, november 2. Vilmos császár gróf Hertlinget birodalmi kancellárrá és porosz miniszterelnökké nevezte ki. A Vorwarts szerint a kabinet a következőkép alakul meg: Kancellár s miniszterelnök: gróf Hértling. Helyettes kancellár: Payer (Ihaladópárti). Helyettes miniszterelnök: Friedb&rg (nem zeti liberális). Porosz kereskedelmi miniszter: valószi­jjüleg POve, vagy egy másik haladópárti. Szociáldemokrata tagja a kormánynak a nevezett lap értesülése szerint nem lesz. Berlin, november 2. Hosszú ideig tartott Hertling tegnapi kihallgatása Potsdamban, mert a császár minden egyes kérdést alapo­san megvitatott vele. időközben Vilmos csá­szár táviratilag felkérte Lajos bajor királyt, hogy mentse fel a bajor állami szolgálat alól a miniszterelnököt, hogy igy kinevezhesse kancellárrá és porosz miniszterelnökké. Gróf Hertling még a bajor király vála­szának megérkezése előtt visszatért Berlin­be. Azalatt megjött Lajos bajor király táv­irata, amelyben tudatta a császárral, hogy fölmentette állásától gróf Hertlinget és ezzel az utolsó akadály is elhárult a kinevezés elől. Arz kitüntetése. Sajóthadiszállás november 2. A király a vezérkar főnökének különösj dicsérő elisme­rését fejezte ki. A kitüntetést személyesen nyújtotta át. , LEGÚJABB. BERN: A berni konferencia megtartá­sát november 12-ike helyett 19-ikére tűz­ték ki. LUGANO: Római távirat szerint az olasz király már nem mer kikocsikázni, mert az utóbbi időben a nép fenyegető csendben és hidegséggel fogadta. A parla­ment palotája a felriasztott méhkashoz ha­sonlít, a pártok egymást vádolják a történ­tekért. ZÜRICH: A lombardiai és veneziai va­sútvonalakon rettenetes zavarok uralkod­nak. A katonákat és a menekülőket vivő vonatok egymást akadályozzák és a pálya­udvarok telve vannak veszteglő vonatok­kal. Egész Friaul stratégiai pontjait a leg­nagyobb gyorsasággal üritik ki, de a lakos­ság legtöbb helyen nem hajlandó elvégez­ni az orosz mintára elrendelt pusztításokat. GENF: A Journal jelenti Rómából: Az ellenség száguldó iramban folytatja offen­zíváját a Tagliamento alsó és felső folyásá­nál. Az olasz hadsereg a folyó nyugati part­jára vonult és valószínűleg ott fog ellen­állásra szervezkedni. Ilyenformán alighanem Linezna és Piave között fekvő területen kerül majd döntő csatára a sor. BÉCS: A Neues Wiener Journal hadi­tudósítója jelenti: Krobatin hadserege el­érte a Tagliamento felső folyását, ami óriási teljesítmény, ha a karinthiai Alpesek mere­dek hegyeit és a folyton tartó harcokat te­kintetbe vesszük. LUGANO: A Stefani-iigynökség jelenti: A király és Orlando miniszterelnök tegnap a frontra utaztak. NEWYORK (Reuter-jelentés): Keren­szki az Associated Press munkatársának ki­jelentette, hogy miután Oroszország kime­rült, elérkezett az ideje, hogy a szövetsé­gesektől a háború további terheinek viselé­sét követelje. ROTTERDAM: Londoni tőzsdehírek szerint Cadorna felajánlotta lemondását. — Cadornát valószínűleg haditörvényszék elé állítják, hogy ott igazolhassa magát. BERLIN: A Wolff-iigynökség jelenti november 2-án este: Flandriában az Yser mellett élénk tűztevékenység. A múlt éjjel észrevétlenül és az ellenségtől nem zavarva elhelyeztük vonalunkat a Chemin des Da­mes hegyi frontjáról. November elsőre virradóra repülőink sikerrel támadták meg Londont és az angol parti helyeket. — Keleten semmi esemény. Olaszországból eddig nincs jelenteni való. «BBBBBBBBBBBB.B»*i!IBBHB«»B»S»BBBBBSÍBB**»9e««<«BBBBiÍB Amerika csak egg év múlva tudja segíteni az antantot. Berlin, november 2. A Vossische Zeitung jelenti: A francia front néhány nvugodt sza­kaszára amerikai katonáikat rendeltek ki. Nem lehetetlen, hogy a legközelebbi időben még néhány amerikai csapat érkezik a fran­cia frontra. Az amerikai hadügyminisztérium azonban az antantnak arra a közlésére, hogy az amerikai csapatok minél nagvobb mér­tékű beavatkozása immár szükségessé lett az eurpai harctéren, azt válaszolta, hogy az antantnak legalább 1919. kezdetéi: kell vár­nia, mig Amerika teljes erejével megjelenhet Európában, mert ennvi időre sziiktog van az előkészületek elvégzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents