Délmagyarország, 1917. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1917-11-16 / 266. szám

Ss#g«d, 1837. aoTAmbar í& rí erélyes vizsgálat milegeíésével a laikus közönség még bizalmatlanabbá lesz a hatósági intézményekkel szemben. Nem látok semmi kifogásolni valót abbatii bogy egy gyár munkásait és tisztviselőit égy- hatósági üzent olcsó szükségleti cikkei lát el. Végre is meg kell már szokni, hogy a dolgozó osztály előnyben is részesít!. Ami homályos és feltétlenül kihívja a kritikát nézetem szerint az. hogy Szegeden ugy & tűzifa, mint a szén és kokszárak indokolatlanul és aránytalanul níagcisan wnnték méxirndhia. 'A hatósági íaüzlet ma közzétett számításából megállapítható, hogy kezelésű kamat és egyéb költségek hozzászámitása után a bükk hasáb tűzifát ölenkint legfeljebb 170 koronáért kellene a nagy közönségnek árusítani. Ezen ár mellett már megfelelő haszon is maradna. Hát akkor miért kellett a tüzrfa árát 195 koronáért maximálni? A közönség érdekében semmi esetre sem. pedig a közönség pénzén vásárolt tűzifát kivétel nélkül a közönségnek köteles a város a lehető legolcsóbban kiszolgáltatni. Az ölenkint 25 korona ártöbbIct vájjon kinek a hasznát képezi? Ez még akkor is igazságtalan és jogtalan, ha a hatósági üzem javára szolgál. Pedig félő. hogv ebből az üzem vajmi keveset lát. Ha már a hatóság cége alatt árusítanak fát. vagy egyebet, ily horribilis árkülönbözetnek mutatkozni nem szabad. Ismerem azt az ellenérvet, hogv a keres KedÖk érdekéber. kellett az árat ilv magasan '.ximálni, meri a kereskedők nean tudták Ik-égietükeí oly olcsón beszerezni, mint -a •írós. E? nem felel meg a tényeknek. A sze gedi íüziíakereskedőknek fl hatósági beszerzési árnál jóval olcsóbb köleseik is \k'oi\:tk, nean szóivá a. szegedi íatennelőkről, akik még oicsobb ár mellett tudnak fát behozni egedre, tnint a város. Az egész tüziíakérdést. rosszul oldottál-, meg. A város hatóságának az az akciója, hogy minél több tűzifát akart Szegedre hozni, szükséges volt. Csakhogy azt kellett volna megcsinálnia, hogy a beszerzett tűzifát aránylagosan kellett volna a tűzifa-kiskereskedők között szétosztani és azokat kötelezni, högy a tűzifát maximum 6—7 százalék haszon mellett kötelesek a közönségnek árusítani és ehhez képest maximálta volna az árakat. Kötelezni kellett volna a kereskedő iket továbbá, hogy a fát egy bizonvos meny- • nyiségtől kezdve mérsékelt maximális áron házihoz szállítsák. A közönség sokat szenved és erősen ki lesz használva, hogy a fűtőanyagot a kereskedők teloein kell átvenni és a hazaszállításért, a lerakásért horribilis árakat kell fizetni. Azon nem is lényegtelen előnyért, hogy_ a kereskedő minden utánjárás és költség nélkül szerezheti és helyezheti el áruját, a legelemibb kötelessége, hogv a szállításról gondoskodjék. A hatóságnak nem szabad aközönséget védtelenül hagyni. A házhoz szállítást kötelezővé kellett volna tenni. Mindenesetre közérdek, hogv a kiskereskedő, aki a város különböző ihelvein szolgálja ki a közönséget, legalább olv olcsó ár mellett kapjon fát a hatóságtól, mint bárki más. A fö az. hogy a közönség is OÍcsóblfan kapfa a mai maximált árnál. A szénről és kokszról irtaid máskajr! A tisztviselők és a színházi helyárak emelése. — Ltvé! a szerkesztőhöz* ~ Szerkesztő Uram! őszintén bevallom, hogv először nem becses la ólából vettem tudomást arról, hogy Ön, valóban nemes Hevülettói áthatva, a munkásoknak és tisztviselőknek a váíosí kulturimézet üzleti harca közepett, az élet által nvu.itott sovánv, fekete kenyér mellé egy darab kalácsot akart juttatni. Az ön lapjában nem találtam a kalácsról egy szót sem, csak azt a küzdelmet, a melyet n kalács nyújtása közben folytatott sok ezer szegedi kis ember érdekében s valóban nem Önön mult, hogv a mi ünnepi kalácsunkat kiütötték — erős kulturérzésü városatyák — nem az Ön, hanem a mi kezünkből. A jó indulatát hálásan köszön lük szerkesztő uram. a múltra s lövőre vonatkozólag egyaránt. Sokatérő nekünk a tudat, hogv van a városatyák között, aki azokkal is törődik a torony alatt, akiket nz élet innenonnan mindenből és minden ihelvről. még a kulíura templomából is kiszorít. Tisztviselő... Ma a legszomorúbb szó az országban. Egyenlő a nyomorúság fogalmával és fogadalmával. A tehetségére, eszére, munkájára mindenütt szükség van — még a városatyák választásánál is. Az életben való tülekedésnél s akkor, amikor arról van szói hogy nekik is juttassanak valamit, róluk mindenki megfeledkezik kezdve a szinügyi bizottságtól felfelé. Es ez nem csoda akkor, amikor sorsú kat a szinügvi bizottsági páholyból nézi Gaal Endre szenátor urunk is. ahol kényelmes, olcsó az ülés, pilisből való. akár csak a miniszteri székeken. (Tudnivaló, hogv a tisztviselőknek onnan sem iut kalácsra való.) Sok ezer kartársam nevében állítom, hogy a magyar tisztviselők kara végez olv nagyfokú, nemes szárnyalású kulturmunkát, missziót, hogy megérdemelné a színházi kartársak jóindulatát, megértését. Hajdanában, nem is o.'van régen, a színigazgatók örömmé! helyezték el az egves tisztviselő egyesületeknél a kedvezményes jegyeket s akkor a tisztviselők nemcsak lélekkel, hanem kedvezményes alapon, anyagilag is támogatták a színművészetet. Akkor szükség volt a tisztviselőkre. Ma nincsen. Nagyot fordult a világ sorja, A tisztviselők alul kerültek a zöldséges kofák felül kerültek, a tisztviselők a színházból kikerültek s a paprikás és egyéb népek a színházba bekerültek. A színház nézőtere megváltozott és most uiból kulturmiszszió hárul a színházra. Uj közönséget neve'.. A többszörösen fölemelt helvárakat a szegedi tisztviselők fix fizetése nem bírta ei. Nem akkor, amikor a magántisztviselők ép ugy sínylődnek, mint a közszolgálati alkalmazottak. vagy a városi tisztviselők, állván ők nem konzorcionális alapon, vagyis a jövedelmük fokozás-, nem történhet olv simán és egyszerűen, mint ahogyan a színházi helyáremelések történtek Szegeden egymásután. Már pedig azt hisszük, hogv Szegeden is minden kultúrember egyetért velünk abban, hogy a magyar művelődés és kultura oltárán egyetlen egy kar sem áldozott és áldoz annyit, mint magyar tisztviselők kara. A jövendő magyar kuítura zászlóvivőt nem kell statisztikai adat a múltból — ismét csak a tisztviselők gyermekeiből fognak kikerülni, fis « háborús évek alatt, atmv kor a tisztviselő családok a legkínosabb anyagi körülmények között vergődnék, a tuítnagas színházi ihelvárak lehetetlenné teszik* hogy a tisztviselő uri családok gyermekeiket, leányaikat, akiknek neveltetése egyébként is erejükön felüli áldozatokkal járt. színházba küldhessék. Nem irigyeljük Almdssv Endre színigazgatónak a nyilvánosság előtt 48.000 koronában bevallott jövedelmét. Nem. Kívánunk neki még többet. Azonban akkor, amikor Szegeden a tisztviselők, akik közül X százan fáradnak, dolgoznak, áldoznak éjjelt és nappalt a kultura s a hazá szolgálatában és csak 2000—6000 korona jövedelemmel, Sok számú családdal vannak megáldva, mégis csak lehetne és kellene módot lelni arra. •hogv szerkesztő uram inditvánva szerint korlátolt mennyiségű jegyet bocsássanak a tisztviselő egyesületek, hivatalok rendelkezésére - - mérsékelt áron. Nem kívántuk, hogy premierekre. Megelégszünk az ui darabok negyedik ötödik előadásaira szóló kedvezményes jegyekkel is. Ámbár ezek már a részletkérdések körébe tartoznának. Előbb talán egy kis megértést, megbecsülést, belátáson alapuló jóvátételt váruns ugy a városatyáktól, mint a színház vezetőségétől, ahol olvan sommásan intézték el a tisztviselők iigvéf. mintha sohasem ienne szükség többé a tisztviselők kutturát támogató filléreire, a városatva-választásokon a szavazataikra. És mintha mindig tartana ez a háború... Csak még egyet (hisz olvan papiros szűkében vagyunk). A kedvezményes jegyekkel történhető visszaélésektől ne tessék tartani, mert a kultura temploma által nyújtandó kedvezményt igen-igen meg fognák becsülni a tisztviselők. Meg. Mert akkor, a mikor a gyomorra minden kedvezmény megszűnt. n lelki szükségletünkből, a kultura aranylánc szemeiből csak a 'magunk fajtabélieknek juttatnánk. — Nagyrabecsüléssé: Kulinyi József, az Orsz. Vasutas Szöv. szegedi kerületének titkára. i,ia><biia«akaaaaaaahr«aaaraa*aaabbbaa*a«e«aba«8iiaa* Német szocialisták a birodalmi gyűlés összehívását kérik az orosz esemény miatt. Berlin, november 15. A független szociáldemokraták parlamenti frakciójának elnöksége felkérte dr. Kaempfet, a birodalmi gyűlés elnökét, hogy az oroszok hékeajánlatára való tekintettel hivja azonnal össze a birodalmi gyűlést. «»Bs»aaaaaB8BaaaBBaaaeasaaaaaaBaaaEBaBasaBaaaaKBaa Krémer H. ! Kossuth Lajos-sugárut. Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és leányka-kalapok. Teleion 773. Telefon 773 fonyó Sománál