Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-13 / 238. szám

Tv 4 MiUMfkmmzié. Szegeti, 1917. október J& A szegedi kamara a vasárnapi munkaszünetről és az üzleti záróráról. Néhány nappal ezelőtt megemlékeztünk, róla, hogy a kereskedelemügyi miniszter véleményt kért a szegedi kereskedelmi és •parkamarától, a vasárnapi munkaszünet és az üzleti záróra uj szabályozása ügyében, bbben az ügyben a kamara értekezletet tartott és az értekezletből kifolyólag a következő felterjesztést intézte a kereskedelemügyi miniszterhez: ~ Vonatkozással Nagvméltóságodnak szeptember 28-ról kelt 71923—1917. számú • ; ;tára, tisztelettel jelentjük, hogv a vasár.pi munkaszünet és az üzleti záróra javaslatba hozott kötelező szabályozása ügyében értekezletre Jiivtuk össze a nvilt elárusitási üzletekkel biró szakmák képviselőit és ezek véleményének meghallgatása után álláspon. tutikat az alábbiakban formuláztuk meg. A javaslatnak azt a részét, hegy Nagyméltóságod a vasárnapi munkaszünetről szóló törvényben foglalt felhatalmazása alapján a Budapest székesfővárosban érvényben levő munkaszünetet az egész országra kiterjeszsze, az érdekeltség a mai viszonvok mellett kríáiwtosnak és megvalösitandónak tartja. Mindössze az a kívánalom merült fel, hogy a nyári hónapokban engedtessék meg az üzleteknek a reggeli órákban való nvitvatartása. Ezt az óhajtást a kereskedők azzal indokolják, hogy különösen az országnak agrárius jellegű vidékein vasárnap az egyetlen nap, mikor a földműves nép a mezei munkát félbeszakítja és a városokat bevásárlásainak és egyéb ügyeinek elintézése céliából felkeresi. Az esti hét órai, illetőleg az élelmiszerárusítással foglalkozó üzleteknél a félnyolc órai zárásnak kimondása Szeged szempontjából [Ulajdonképen már túlhaladott álláspont, mert a hét órai zárás városunkban már teljesen keresztülvitetett, sőt számos szakma megállapodást létesített már arra is, hogy az iizieteket a téli idény alatt, a világító és fűtőanyagokkal való takarékoskodás céljából már este hat órakor záriák. Mindazonáltal a vasárnapi teljes munkaszünetnek a vidékre való kiterjesztésén kivül az esti zárórának rendeleti uton való szabályozását a szegedi kereskedők is szükségesnek látják, nehogy egyesek, megszegve a közös megállapodást, üzletük hosszabb ideig való nyitvatartása mellett külön hasznot igyekezzenek biztosítani. Ugyanez a szempont vezette az értekezleten megjelenteket arra is/mikor felterjesztésünkben annak nyomatékos íhangsulyoztatását kérték, hogy ugy a vasárnapi munkaszünet, mint a kötelező iizletzárás az állani i egyedárusági cikkek árusitóirla is kitér jesztessék. Köztudomású ugyanis, hogy ezeknek az üzleteknek üzletköre foként a háborús áruhiány következtében igen lényegesen eltolódott és ma sok esetben inkább foglalkoznak a papirszakmához tartozó és egyéb cikkek, mint monopoliumi gyártmányok árusításával. Minthogy egyrészt ténvleg tapasztalni lehetett, hogy a közönség tud alkalmazkodni összes szükségleti cikkeinek záros időn beiül való beszerzéséhez, más részt pedig a kivételek megengedése csak visszaélésekre adnak alkalmat, nincs semmi akadálya annak, hogv a zárvatartási idő szempontjából ezek is a többi árusítási üzletekhez hasonlóan biráltassanak el. Különösen fontosnak tartják azonban az érdekeltek, hogy a vasárnapi munkaszünetre és a kötelező 7 órai zárásra vonatkozó rendelet minél előbb, lehetőleg már olvan időpontban bocsáttassák ki, hogv hatását már a téli tüzelő és világitóanyag megtakarításban is éreztesse. A Meinx-pör tárgyalása. (Saját tudósítónktól.) A Meinx Walter és társai hadseregszállitási bűn pőrén ek pénteki tárgyalásán újból Meinxot hallgatták ki, ezúttal Böhm Sándor szaloiinaszállitásaival kapcsolatban. Csak a jövő héten fog sor kerülni Bölmi Sándor kihallgatására, a/kit pedig eredetileg a nagy pör első tamijáiul terveztek. Ha Böhm szállításaival végeztek, ami körülbelül a jövő hét végére várható, kerítenek sort a többi ügyekre, amelyeket egyébként szintén a Böhm ügyéhez hasonlatosan elszigtelive fognak tárgyalni; mentessen minden más ügytől. A tárgyalás iránt mostanában már kezd fokozódni az érdeklődés; néha-néha akad kéthárom hallgatója is egyszerre. A fordulatok, az érdekes eseményeik fölkeltették az érdeklődést lassan. Meinx a vád szerint 1914. szeptember elsején Böhm Sándor információi alapján és Böhmmel együtt meglátogatta Kovács Sándor sertésnagyvágót. Az élelmezési raktárnak ugyanis négy vaggon szalonnára volt szüksége. Böhm volt a tolmács Kovács és Meinx közölt, mert Kovács nem tud németül. Böhm igy megvásárolta Kovácstól a szalona kilóját egy korona 30 fillérjével, de Meinxnak már két korona 25 fillérjével adta ót a szalonna kilóját. Dr. Dohány Gyula ügyész: Miért nem érdeklődött Kovácsnál a szalonna piaci ára iránt? , Meinx: Ö nem beszél németül és igy nem tudtuk egymást megérteni. — És miért nem kérdezte meg Böhm utján? —- kérdi újra az ügyész. — Erre nem is gondoltam — válaszolja Meinx. Az ügyész ezután megkérdi tőle, hogy miért nem vette meg a szalonnát (közvetlenül Kovácstól, mire Meinx elmondja, hogy ennek elháritihatlan akadálya volt az, hogy nem tudott Kovácscsal érintkezni. Egyébként ajánlatot sem kapott Kovácstól szalonna-szállításra. Azt nem tudta, képes-e Kovács annyi szalonnát szállítani, amennyire neki szüksége volt. •Dr. Dohány Gyula: A szegedi Pick-cég egy hónappal Böhm ajánlata előtt, augusztus elsején 1 korona 70 fillérért ajánlott szalonnát az élelmezési rak tárnáik tehát jóval olcsóbban annál, amennyiért Böhmtől vett. Meinx: Erről az ajánlatról én nem tudtam. A tárgyalást szombaton folytatják. A német válság, Berlin, október 12. A, birodalmi gyűlés tegnap ismét elnapolta tárgyalásait. A legutóbbi tanácskozások, különösen pedig az utolsó napok eseményei általános kedvetlenséget keltettek és az események egyetlen pártnak sem okoztak örömet. Hogy hogyan fog a helyzet legközelebb alakulni, az még teljesen bizonytalan. Hir szerint a tengerészeti államtitkár állása erősen megingott. Azt mondják, hogy hamarosan le fog mondani. A helyzet ugyanis az, hogy Capelie államtitkár a három függetlenségi szocialista elleni nyilatkozatában sokkal tovább ment, amint azt a birodalmi kancellár kivánta és akarta. Arra a kérdésre ugyanis, hogy a rendelkezésre álló bizonyító anyag alapján vádat lehet-e emelni a független szocialista párt három tagja ellen, nemcsak az államügyész felelt nemmel, hanem az a tizennégyes bizottság is. amely annak idején a pápának adandó válasz megszövegezésére ült össze. A kancellár akkor részletes felvilágosításokat adott a bizottságnak arról, hogy mi történt a flottánál és hogy az egyik főbiinös érintkezésben volt három független szocialista képviselővel. A bizottság tagjainak megmutatták &z összes aktákat, de ők kijelentették, hogy a bemutatott akták alapján az emiitett képviselők ellen eljárni nem leliet. Mindezekből feltehető, hogy Michaelis nem akart nyilt iilésen vádat emelni ellenük. Számítani kellett arra, hogy ily lépéssel maga ellen ingerli a birodalmi gyűlés tagjait. De maga a kancellár is elvetette a sulykot, amidőn az egész független szociáldemokrata pártot a hazafias érzület hiányával vádolta meg és többé-kevésbé a jogi állapoton kivül állóknak mondotta őket. A kancellár bizonyos tekintetben még tovább ment, mint Capelie, amennyiben a német flotta válságos pillanatáról beszélt, holott ilyesmiről egyáltalán nem lehetett szó. Jelentéktelen 'körülmény, hogy Capelie tengerészeti államtitkár csakugyan le fog-e köszönni, niert az egész kormány ferde helyzetbe jutott s ezen nem sokat változtat, ha a tengerészeti államtitkárság élére más va-, laki kerül. / , Capelie lemondása. Berlin, október 12. A lapok tele vannak Capelie tengerészeti miniszter lemondásának hírével, amelyet azonban hitelesen még nem erősítettek meg. Capelie lemondását — a mely eddig még nem törtent-rneg. — minden órában várják. A német flottáról szerencsétlen hangon és veszedelmes következményekkel elmondott „leleplezései" után okvetlenül távoznia kell. A koncentrált.fón fonyó Sománál 'Gázzal töltv* ÍOOOWatÖq uj ^űlOlíI r,sk 'gFSIieskedik