Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-12 / 237. szám

(Szeged, 1917. október 12. * DÉLM AG YA&OHSKÁ G minden nap. A csütörtöki tanácsülés ugyanis könyörületes szívvel ugy határozott, hogy a fürdőt 19-ike helyett már 14-én megnyittatja még egy kis újítással; a kényszerborravalókkal. A borravalókat már a pénztárnál bevezeti a, tanács és pedig minden jegy után 20 fillért. Ezenfelül a maszirozás külön 20, tyukszemvágás külön 40, a liide,ggyógyftirdőnél külön 60 fillért kell fizetni. — Az állami munkaközvetítés. A munkaközvetítés államosítása ügyében legutóbb tartott értekezlet tudvalevőleg ellenőrző választmány létesítését határozta el. A választmány elnökét a törvényes rendelkezések értelmében a tanács választja. Szeged tanácsa a választmány elnökéül csütörtöki ülésen egyhangúlag Fodov Jenő adóügyi tanácsost választotta meg. — Értekezlet az Iparkamarában. Szász Ernő a kereskedelmi és iparkamaránál indítványt nyújtott be helyi átmenetgazdasági bizottság szervezésére. Részint ennek a javaslatnak, részint a kamara által már régebben kezdieményezett különböző átmenetgazr dasági kérdések tárgyalása céljából október 15-én, hétfőn délután négy órakor a kamarában értekezlet lesz. — Hoffmann Jánosi fölmentette a tábla, Hoffmann János szegedi nagykereskedőt ez évi június 4-én a szegedi törvényszék tulajdon elleni kihágásban vétkesnek minősítve 8 napi elzárásra és 120 korona pénzbüntetésre ítélte. Hoffmann ugyanis három fiatalkorú makói gyerektől 36 kiló foghagymát vásárolt s ez a hagyma lopásból származott. Bár ő azzal védekezett, hogy nem tudta, hogy a hagyma lopott, a bíróság elitélte, mert a mázsánként! 450 koronás piaci ár helyett ő a hagymát kilónkint három koronáért vétette meg A szegedi tábla fívnghoffer-tanácsa csütörtökön Berni ger Jakab védelme után a nagykereskedőt fölmentette a vád és következményei alól. 3 URANIA fflagy. Tudományos Színház • • Péntektől vasárnapig október 12-től 14-ig. B. Kosáry Emrni és Király Ernő felléptével Tatárjárás Színmű 5 felvonásban. Kálmán Imre és Bakonyi Károly világhirii operettje filmen. Rendezte: Kertész /Mihály. A legjobb magyar operett pompás fllmreprodukclőja. • • •^ÉOÉmi Előadások d. u. 6, fél 8 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától folytatólag. Jegyek előreválthatók d. u. 4 órától vasárnap fél 2 órától kezdve — Nőtisztvlselők továbbképző tanfolyama A Feministák Szegedi Egyesülete nőtisztviselő továbbképző tanfolyamait folyó hó 15-én nyitja meg. Tantárgyak: magyar-német gyorsírás, könyvvitel, kereskedelmi számtan, német nyelv és levelezés. Jelentkezni lehet délután 4-től fél 8-ig Vár-utca 7. szám alatt, ahol bővebb felvilágosítást ad az egyesület vezetősége. — Segélybizottsági ülés. A hadbavonul1 katonák családtagjainak segélyezésére , alakult központi bizottság október bó 13-án, szombaton déli 12 órakor a városháza tanácstermében ülést tart, melyre ez utón is meghívja a tagokat Bokor Pál polgármesterhelyettes, ügyvezető-alelnök. „ — Jótékonvcélu magyar állami sorsjáték. Ő cs. és királyi Felségének legfelső 'elhatározása alapján a budapesti m. kir. lottójövedéki igazgatóság minden másfél évben jótékonycélu állami sorsjátékot rendez, melynek tiszta jövedelmét közhasznú és jótékony célokra forditják. A budaoesti m. kir. lottójövedéki igazgatóság jelenleg XXXIII-ik állami sorsjátékot rendezi 475.000 K. készpénz nyereménnyel. A főnyeremény 200 000 K. és még 14884 nyeremény van 30.000, 20.000,10.00 5000, 1000, 500 stb. nyereményekkel. Az összes nyereményeket készpénzben fizetik ki, A sorsjegy roppant olcsósága és a sok kedvező nyerési esély folytán a köz javára működő emberbaráti intézmények érdekében felhívjuk t. olvasóinkat a jelenleg rendezés alatt álló XXXIII-ik jótékonycélu állami sorsjáték támogatására. A húzást visszavonhatlanul f. évi december hó 6-án a lottójövedéki igazgatóság (Budapest, IX., Vámpalota) tartja meg. Sorsjegyek kaphatók a m. kir. lottójövedéki igazgatóságnál Budapesten (IX., Vámpalota), továbbá a dohánytőzsdékben, bank- és váltő-üzietekben, posta-,vám- és adóhivatalokban és vasúti állomásokon. A m kir. lottójövedéki igazgatóság kívánatára bárkinek díjtalanul és portómentesen küldi ezen sorsjáték részletes játéktervét. Egy sorsjegy ára 4 korona. — Rendelet a szesz forgalombahozataláról. A hivatalos lap csütörtöki száma kormányrendeletet közöl a szesz eladásának módja és a kincstárnak a szesz eladási árában való részesedése tárgyában. A rendelet szerint október 15-étől kezdve bármiféle szeszes folyadékhoz csakis finomított szesz használható föl. Nyers szeszt ezentúl csakis eoetgyártásra lehet fölhasználni. A rendelet megállapítja a fogyasztási adó alá eső szeszfőzőkben termelt finomított szesz árait is. A finomítót szesz — adóval együtt — hektóliterenkint 2000 korona. A szeszrendelet kapcsán ugyancsak közli, a hivatalos lap a kincstári pótrészesedés kirovása dolgában készült szabályzatot is. — Kolduló siketnémák. Arról értesültem, hogy két siketnéma; vagy magát annak tetető fin állandóan koldul. Kérek minden jóérzésű embert, ne adjon e kéregető <gyermo» keknek semmit, hanem adja át őket a rendőrségnek vagy az intézetnek. Telefonszám 433. A siketnémák intézetének igazgatója. — Rasputin. A világtörténelmi jelentőségű oroszországi eseményeknek kétségtelenül egyik legérdekesebb szereplője Rasputin, ez a 'misztikus kalugyer, aki hosszú ideig korlátlan hatalommal uralkodott a fehér cár népeinek milliói fölött. Hogy ki volt, honnét jött, honnan szerezte koronás főket béklyóba verő nagy hatalmát, még ma is rejtély. A hasábokon, melyeken az újságok az orosz politikai életnek ezt a tyrannusát tárgyalták, vajmi kevés jelent meg arról, ami a közönséget legjobban érdekelheti: hogyan jutott a szőrcsuhás pópa a ©ári udvar fényességébe, hogyan jutott el odáig, hogy koronás, bíboros asszonyok borulhassanak a lábához, Hegmann Róbert szenzációs regénye ezt a rejtelmes életű embert tárgyalja. Érdekfeszítő módónban, izgató részletességgel mondja el Rasputin életét és a cári udvar i-ntimus szenzációit. A dísze® kiállítása könyvnek, melyet a Kuli ura Könyvkiadó Rész vén y társaság adott ki, 5 korona az ára. Kapható Vámig L. kö ny vker eske dósében. — Ékszereit javíttassa és alakittassa a „Roya!"*Kávéházzal szemben levő „Temesvári" aranyművesnél. Embert ölt a szabadságos katona. Temesvárról írják a következő jellemző esetett: Rajku Demeter 61. gyalogezredbe® közkatona kedden hazament Budincra, hogy szabadságidejét otthon töltse. Vitéz katona volt a Dumitru, sokat volt a harctéren, verte is a mellét otthon: ide nézz. paraszt, én, a Mitru, akit te mindig csak lekicsinyeltél, most olyan verekedő lettem, hogv a taljánokat néha a fogaimmal marcangoltam széjjel. Igy a Mitru. Volt is respektusa íöleg ,az asszonynép, de meg a gyerekek előtt. De már a férfiaknál nem volt ilven szerencséje. Azok is végighallgatták az ő dicsőséges tetteit, de nem olvadoztak a bámulattól. Leginkább pedig az bántotta a Mitrut, hogy az öreg Radiűovits József földműves még csak rá se fiilelt, hanem aikait felbigyesztve, gúnyos mosolygással vette tudomásul Rajku sógor meséit. Hej, nagyon fájt ez a Mitrunak! A ciné mintve természet fejébe kergette n vért és b"szut forralt a -vén gúnyolódó Radulovits ellen. Csak okot keresett még, hogv beleköthessen a hatvan éves emberbe. Nem kellett sokat töprengenie. Elvonult lelki szemei előtt az utóbbi tizenöt év, amikor még Radulovits javakorabeli ember volt és amikor még nagyon csapta a szelet az asszonynép körül. Visszaemlékezett arra, hogy akkor, tizenöt év előtt, amikor ö oltárhoz vezette szive választottját. Radulovits nagyon irigykedett rá, mert az övé lett a falu legszebb lánya. A gondolatok kergetőztek az agyában, vére mindinkább hevesebb lett, kidülíesztett mellel odaállt az öreg Ju szif elé: — Moj. még mindig olvan lator vagy,mint tizenöt évvel ezelőtt? Halkan kérlelte Radulovits: — Dem pácse, írátye! Hagyj békében, testvér! — Mit, még beszélnem sem szabad? Te akarod megtiltani? Te, akivel még számolni valóm van? Te, aki tizenöt évvel ezelőtt ei akartad csábítani az én fiatal hitvesemet? Te vén tolvaj, aki mindig másnak a kertjében ólálkodtál és mindig belekanalaztál a ba. rátod táljába! — Ne bánts, testvér. — könvörgött az öreg, — nem ártottam én még senkinek ezen a földön. Hogy fiatalkoromban szerettem az asszonyokat, az nem olyan nagv bün. fi i az asszony nem hajlott volna hozzám, nem is történhetett volna semmi bal. — Tács! — rivalt rá a katona. — ha még egyet mukkansz. leütlek, mintha te is talján volnál! Nem sajnálnálak, mert te is ellenségem voltál mindig... Radulovits közelebb ment Mitruhoz: — Mitru, béküljünk ki. fogjunk kezet! De a Mitru ezen még inkább dühbe gurult, ellökte magától az öreg Radulovitsot, aki most már szidni és korholni kezdte Rajku Demetert,. Mitru erre felkapott cgv faszéket, kitörte annak az egyik lábát és a sulvos tárggyal ügy fejbe kólintotta Radulovits Józsefet, hogy ez menten élettelenül terült cl a korcsma kellős közepén. Rajku, mint aki iól végezte dolgát, katonáemberhez illően elment a biréhoz és haptákba vágva magát jelentette: — Domnu primár, meldigeorzám: agyon ütöttem az öreg Joszifot. -i Radulovitsot. A községi biró azonnal intézkedett, hogv csendőrök jöjjenek a gyilkos katonáért, ,-ikít bekjsértek a temesvári katonai ügyészségihez.