Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-12 / 237. szám

Sz&gact, 1917. október 18. tv® lm ág Y á Kiiráw, aü i IIREK oceo Az öreg népíelkelő éretteégit tesz (Saját tudósitónktól.) lEigy Szegeden is (ismert, öregedő újságíróról szólnak ezek a sorok, akivel, mint- minden alkalmas emberrel megtörtént, hogy negyvenkét esztendős korában rámondták a taugÜchot. Ki hitte volna, hogy az ember, ha élete javát lemorzsolta a redukciók lázas munkájában, elgyötört 'idegekkel, petyhüdt izmokkal még a iliaza szolgálatába kerül valamikor. Ö bizonyára nem hitte. A (barátai sem, akik évek óta azt ajánlgatják szegény robotosnak, hogy kilósakat hordjon a zsebében, nehogy elvigye a szél. lAz újságíró ennek dacára bekerült a hadsereghez, angyalbőrt húztak rá és természetesen beosztották a —• muukásosztagjioz. Toll helyett csákányt nyomtak puiha marháiba. Megnyugodott az öreg „bohém", gondolta, ő is kibírja a csákányzást, ha más kibírja. Igy legalább közvetlen megüsmeri a- nehéz munkássorsot, .melyről annyi panaszos sort kesergett itt Szegeden is kétkrajeáros újságjában. Azonban az idő haladt, az emberirtás nem tudott betelni démoni munkájával, a puha tenyerek már nagyon is elkérgesedtek •s az a veszély is fenyegette, hogy egy uj beosztásnál bekerül a frontszolgálatosaik közé. (Köp!... gondolta az újságíró, van én nekem egy mentő ötletem. Hiszen jártam én valamikor iskolába, még pedig a vásárhelyi gimnáziumiba, onnan is azért maradtam ki, mert elegendőnek tartottam a tudományt, meg azután, tudom is én, hiszen már régen volt, valami diák turpisság is megesett velem, Iha ugyan igaz volt, nem csal az emlékezetem... — Mindegy no — beszélte — elhatároztam, hogy neki megyek az érettséginek, most ugy sem veszik azt olyan szigorúan, mint 25 év előtt, azután ha már a frontra kell mennem, eb ura fakó, leteszem a tisztivizsgát. Ugy is tett, ahogy gondolta, (erős akaratú legény ő ma is) jelentkezett az igazgatónál az érettségi-vizsga irányában. — Nos? — Barátom, sosem tudtam, bogy olyan bkos ember vagyok, Ugy feleltem, mint a karikacsapás... Elhallgatott kis időre, azután hozzátette: Az cinbér a régi dolgokra élénken visszaemlékezik. — Letetted a vizsgát? — Le mosolygott. — Valahára megértem én is. — Éppen ideje. — -Negyven esztendős koromra megjött teljesen az eszem, mint a svábnak... Hej, ha hamarabb letettem -volna az érettségit. — Bizony, nem csináltál volna ennyi szamárságot. Elkomolyodott. — (Hanem, ... nagyon megrántott barátom. — Hogy hogy? — Egy hónapi fizetésemet vitte el. — Annyi volt a vizsgadíj? — (Annyi... Nagy summa egy komisz bakánál... (Meg is bivtam az igazgatót ebédutánra egy klabriász-pavtira. iRám nézett, várta a hatást. Mikor meggyújtotta a beszéd közben sodort cigarettáját, közelebb hajolt hozzám és ugy súgta: — Gondoltam, hátba visszajön valami a nagy summából, —Vilmos császár szerdán Budapesten volt Budapestről telefonálja tudósítónk: Vilmos császár szerdán este Budapestre érkezett, Látogatást tett a német főkonzulátuson, azután kihajtatott a nyugati pályaudvarra, a hol sétáit egy ideig. Majd nemsokára beszállt a kocsijába és továbbutazott. — Szófiából jelentik: A bolgár főváros erősen készülődik a német császár fogadására, aki első iztben jelenik meg Szófiában. A várost gazdagon feldíszítették és a bejáratnál diadalkaput állítottak tel ezzel a felírással: Üdv Vilmos császár őfelségének, nagy szövetségesünknek ! — A leszúrt dragonyos ügye a Relchsratban. Bécsből jelentik: A Reichsrat csütörtöki ülésén válaszolt a landwehrminiszter Totnasek képviselő és társainak interpellációjára a leszúrt Mauritz dragonyos ügyében. A miniszter elmondotta, hogy a 3. száma dragonyos ezrednek október elsején kellett útnak indulnia. Útközben a katonáik olyan fegyelmezetlenJd viselkedtek, hogy a parancsnoknak és a tiszteknek kellett állandóan közbelépniük. Fürrer káplár például vonakodott a j ; • oy. v. • § v: • • • Mély fájdalommal tudatjuk a rokonainkkal, barátainkkal és jóismerőseinkkel, hogy édesanyánk, anyósunk és szerető nagyanyánk hosszú betegség után, 77 éves korában f. évi október hó 11-én elhunyt. Holnap f. hó 12-én d.-u. fél 3 órakor kisérjük drága halottunkat Dugonics-tér 11. sz. alatti lakásából a temetőbe, hogy ott örök nyugalmát megtalálja. Áldott legyen emléke. Lusztig Lázár és neje sz. Márer Laura, Márer Annin és neje »z. Schultz Frlda, Márer Gyula és neje sz. Rettinger Sarolta, Sándor Lajos és neje sz. Márer Jolán, Dr. Körösi Ignác és neje sz. Márer Teréz, gyermekei. — Lázár Bertalan, Dr. Lázár Jenő, Lusztig Etelka férj. Wiener Mórné, Lusztig Margit férj Weisz Oyuláné, Lusztig Renée férj. Horváth Andorné, Márer Béla, Márer Anna, Márer Rózslka, Márer Böske, Márer Sándor, Sándor Margit féri. Vas Imréné, Sándor Ilonka, Körösi Lilike, Bach Ferenc, Bsch István unokái. — Wiener Klárika, Wiener Irénke, Vas Ibolyka, Weisz Zolika dédunokái. sorba belépni, amiért az egyik főhadnagy beszorította a sorba és állítólag arcul ütötte a káplárt. A dragonyos ezred katonái ezután folyton szidták a 4-ik gyalogezred tiszti ejti, különösen Mauritz dragonyos, aki mjLor előtte elment Zertig hadnagy, hangosan azt a megjegyzést tette, hogy egy hadnagy neki ilyen kicsiny és kezével a földhöz közel mutatott. Erre a hadnagy megragadta Mauritz zubbonyát, mire a katona rákiáltott, ihogy eressze el. A hadnagy nem eresztette el, erre a dragonyos öklével a hadnitgy arádba csapott ugy, hogy a hadnagya dk a sipk{t js lerepült a tejéről. Zertig ekkor kirántotta oldalfegyverét és leszúrta a dragonyost, aki azonnal összeesett, mert szivét érte a szúrás. A vizsgálat folyamatban van és a miniszter nincs abban a helyzetben, hogy ez idő szerint az ügyről további nyilatkozatot tehessen. — Justh Gyula a ravatalon. Budapeströ jelentik: Szerdán délután Justh Gyula holttestét a Hungária-szállóból átszállították a Nemzeti M üzenni előcsarnokába, ahol felravatalozták. A koszorúk között ott van a szo(•iáldemOikratapórt gyönyörű koszorúja is. Koszorút küldtek még az országos demokrata párt, az országos függetlenségi és 48-as párt. Gróf Károlyi Mihály koszorújának kék-piros sziiiii szalagján a következő felirás olvasható: Justh Gyulának — hálás tanitváhya gróf Károlyi Mihály. Szósz Károly, a képviselőház elnöke is koszorút telt a ravatalra. A függetlenségi eszmék kidőlt harcosát pónte- fe ken délután három órakor temetik a Nemzeti Múzeum előcsarnokából. — Katonai kitüntetések. Szíjgyártó Albert 5. hon védgya logezrcdhel i tartalékos hadnagyot és Oláh János népfölkelő őrvezetőt az 1. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Thícz Ignáez, Kasza József, Miklós András, Vigh József, Szalma János, Szabó János, Szlürkee Pál, Lajkó György, Mihály Béla, Forgó Ferenc, Sándor János, Ottó Mihály, Végih Lajos, Máté Gáspár, Tieri Antal, Ambrus István, Koledin Sándor, Törköly Vendel, Magyar Sándor, Leiptnikker István, Málik Tamás, Szentpéteri Bálint, Lajkó Gábor, Veszelovszki János 5. honvéd gyalogezredben népfölkelők bronz vitézségi érmet kapták. A király Hódi Lajos 5. honvéd gyalogezredben tizedesnek a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. — Vasúti szerencsétlenség Siófokon. Kaposvárról jelentik; A siófoki pályaudvaron súlyos vasúti szerencsétlenség történt. A Budapestről érkező személyvonat több órai késéssel reggel félnégykor érkezett meg cs befutott a helyiérdekű vasút elindulásra váró • vonatába. Az összeütközés olyan heves volt, hogy a vicinális mozdonya felszaladt a budapesti vonal kocsijainak tetejére és ennek öt kocsiját teljesen szétzúzta. A személykocsikban egy utas meghalt és többen súlyosan megsebesültek, — Singer Vilmos meghalt. Bécsből jelentik: Singer Vilmos, a Neues Wiener Tagbhitt főszerkesztője, az újságírásnak európai hir ii kitűnősége, aki a magyarság irántvaló barátságának hosszú működése folyamán sok jelét adta, szerdán este Bécsben 70 éves korában meghalt. Az elhunyt kiváló tudása újságíró negyedszázad óta volt főszerkesztője lapjának, amelynek tekintélyt és súlyt szerzett a külföldön is Mint az újságíró-szövetség elnökének nagy érdemei vannak a sajtó munkásainak erkölcsi és anyagi érdekeinek védelme körül. — Az ügyészség köréből. 'Gadó István királyi ügyész, a nagybecskerekl ügyészség vezetője, aki néhány héttel ezelőtt tért vissza állomáshelyére a szegedi főügyészségről, is-