Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-10 / 235. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305 ELŐFIZETÉS! ARA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre. . 14.—K. egy hónapra 2.40 K. Egyes msrÁm ára 1(> fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARÁSZ-UTCA 9. SZA/Ú. A kiadóhivatal telefonja: 85. Szeged, 1917. Vi. évfolyam, 235. szám. Szerda, október !0 fi kancellár ujabb kijelentéseket tett a békerezolttcii alapján. Capelie tengerészeti államtitkár szenzációs leleplezése a német flottában mutatkozó forradalmi jelenségekről. ,A birodalmi gyiiiés kedden iilést tartott, amelyen a kancellár felszólalt és ujabb nyi­latkozatot tett Németország békefeltételeiről. A birodalmi kancellár visszatért az all­deutseh háborús .propaganda tárgyalása kap­csán fölmerült ismert incidensre és 'kijelen­tette, hogy a hadseregben felvilágosító mun­ka folyik. Németország hadicéljairól, de po­litikai agitációt nem tűr meg a hadseregben a .birodalmi kormány. Michaelis ezután a birodalmi kormány külpolitikai álláspontjáról tett /fontos közlé­seket. Feltiünő, hogy Czernin közös külügy­miniszter legutóbbi beszédéről egyáltalán nem emlékezett meg és tartózkodott attól, 'hogy a monarchia békeprogramjával szoli­daritását a birodalmi gyűlés szine előtt ki­fejezésre juttassa. Nagy általánosságban azonban kijelentette a kancellár, .hogy a bi­rodalmi kormány a julius 19-iki programban megjelölt hadicélokért küzd, vagyis a béke­rezolució alapján áll. A békerezolucióban foglalt hadicélok keretében azonban Német­ország nem mondhat le területi biztonságá­ról és gazdasági fejlődésének lehetőségéről. Ezzel a kancellár kiemelte a központi hatal­mak háborújának védekező jellegét. A bé'ke akkor kezdődik, amikor az antant lemond hóditó terveiről s garanciákat ad arra nézve, hogy a jövőben sem fog támadó szándékkal szövetségbe lépni Németország és a monar­chia ellen. A kancellár ezzel a nyilatkozatával, ha nem nyíltan is, de eléggé érezhetően, újból felajánlotta a megegyezésen alapuló békét ellenségeinknek. De természetesen a beszéd befejező részéből nem maradhatott el az a kijelentés sem, ami Czernin nyilatkozatából •sem hiányzott, hogy elég erőnk van ahhoz, hogy — ha tisztességes békét nem kapha­tunk — a háborút folytassuk. A beszédet a birodalmi gyűlés nagy tetszéssel fogadta, ami annak tulajdonitható, bogy a kancellár a birodalmi pártokkal foly­tatott előzetes tanácskozások során meg­nyugtató kijelentéseket tett arról, hogy Né­metország nem követ hóditó politikát. Az ülésnek szenzációja küvekezett ez­után, Capelie tengerészeti államtitkár beszé-, de. amelyben bejelentette, hogy a német flotta egy részében az oroszországi esemé­nyek hatása alatt forradalmi jelenségek mu­tatkoztak. A fegyelméről és kqtelességíudá­sáról hires német flotta kebelében tervszerű izgatás folyt az engedelmesség megtagadá­sára, Rogy ezzel a békét kikényszerítsék. Az orosz példa tehát nem maradt egészen hatástalan, aminek részben az volt az oka, hogy a szocialista képviselők egy része agi­tációt folytatott a flotta körében. A tenge­részeti államtitkár — a nagynéimetek felhá­borodása közben — meg is nevezett egy-két ilyen képviselőt. A tengerészeti államtitkár aktákra hivatkozott, amelyek ezt a vádat igazolják. Az egyik szocialista képviselő, hogy a birodalmi gyűlés izgalmát lecsillapít­sa, kétségbevonta a tengerészeti államtitkár bizonyítékainak alaposságát. Az antant természetesen a német flotta egy részének bejelentett lázongását ismét nagy túlzással és erősen színezve fogja az ellenséges közvélemény tudomására hozni. Pedig nem történt egyéb, minthogy a béke­vágy a német flotta kebelében is megkísé­relte, hogy a forradalom erejével rombolja le útjából a béke gátjait. A gyenge kísérletet most azonban a német fegyelmezettség és 'kötelességtudás idejében legyőzte. Berlin, október 9. A birodalmi gyűlés mai ülésén Bíttmann független szocialista képviselő szólal/t fél. Elmondotta, hogy a kancellár tegnapi nyilatkozata a német po­litikát a külföldön ismét széthuzónak és tisztességtelennek (tünteti fel. (Az elnök rendre utasítja ezért Blttmamnt.) Mert olyannak látszik, amely nyíltan a meg­egyezéses hókét akarja, tito'kban azonban hódításokra készülődik. (Az elnök isméi rendre utasítja.) — Mi a nagynéniét propaganda meg­szüntetésért követeljük, — folytatta Bitt­maim. — Bethmann-Hol'lweg kancellársága idején még volt ellenáramlat a kormány­ban, most azonban ,a katonai párt kerekedik felül. Követeli, hogy a kancellár nyíltan valljon szint. Michaelis kancellár emelkedőit szólás­ra ezután. Bevezőtö beszédében hangsú­lyozza, hegy Bíttmannak nincsen joga áriról gy;-.;-. , . beszélni, hogy a hadseregben agitáció <o lylk. (Viharos felkiáltások balfelöl: Most végre tudjuk, kicsoda ön!) A kancélUtr hosszasan fejtegeti, hogy legközelebb meg­kezdődik a közvélemény felvilágosítása a háború okairól. Németország gazdasági fej­lődéséről és hogy mi a jelentőségé egy vesztett háborúnak a némeít munkásság szá­mára. Az oktatás révén fokozni keíl a te­kintély Öntudatát'; és annak felismerését, hogy mennyire szükséges, hogy az egyesek teljesen alá vessék magukat az általános, közös célnak. Ha valahol ellenben politikai irányban történnék kisérleíereés, gondoskod­ni fognak a sérelám orvoslásáról. A kancellár kijelentette továbbá, hogy a tisztviselők 'teljesen szabadon Vallhatják politikai meggyőződésüket és bármelyik párthoz csatlakozhatnak, amely nem áll el­lentétben a német birodalom fennállásával. Egy feljebbvaló sem kötelezheti bármely alantasát, hogy valamelyik pártba be lenjén. Nekünk a julius 19-íki nyilatkozatba foglalt célokat meg kefl értenünk és ki kell bélőie venni mindent, amit tartal­maz. Gondoskodni kell arröf, hogy el­lenségeink a háború u'tán ne köthesse­nek ellenünk irányuló dacszövetséget. Nem valósíthatunk meg olyan békét, a mely a mi parasztjainkat megfosztja országunk rögeitől és munkásainkat mégfosztja a fellendülésre való képes­ségétől. A béke nekünk gazdasági és kulturális fej­lődésre kell. Mindaddig, amig ellenségeink olyan követelésekkel lépnek feí, amelyek a németek számára elfogadhatatlanok, ame­lyek azt akarják, hogy német területet en­gedjünk át, békére kész kezünket karha­téve tartjuk. Várunk, mert várhalunk. Ad­dig hadd dolgozzanak ágyúink, hadd dolgoz­zanak tengeralattjáróink. A mi békénk egy­szer végre is ránk virrad. A kancellár beszédét a birodalmi gyii­iés viharos tetszéssel fogadta. Ezután Capelie tengerészeti államiit­kár emelkedett szólásra. — Sajnálatos tény, — mondotta, — hogy az orosz forradalom a m< flottánkban is megzavarta néhány ember fejét és nagy­ra növelte bennük a forradalom eszmélt. Ez a néhány ember azzal az őrületes teVv­vei foglalkozott, hogy bizalmi férfiakat állítson minden hajóra, hogy a flotta egész legénységét rábír­ják az engedelme~rég mry'r Ilyen módon, esetleg erőszak alkalma­zásával akarták a flottát megbénitprd és a békét kierőszakolni, (Viharos pfuj

Next

/
Thumbnails
Contents