Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-06 / 232. szám

•"•irr- -irmt. Szeged, 1017. október 4. De a rendőrség nem várta be e szép álom megvalósulását és letartóztatta a menyasz­szonyt. Az érdekes csalási esetről a következő­ket jelentik r A 18 éves Melmert Erna munkás!eány ez év elején elmesélte öreg .nagynénjének, a kivel együtt lakott, hogy gyermekének apja Hohenfeh herceg, aki jelenleg mint tiszt a fronton van. A hercegnek az a szándéka — mesélte — hogy később feleségül vegyen en­gemet és hogy nagyobb tekintélyem le­gyen, az operához fog szerződtetni, mert nagyszerű hangom van. A házasságkötés al­kalmával vőlegényem le fog mondani her­cegi rangjáról, de ezért havonta százezer márkát kap. Az ifjú hercegnek, ki családjával összekülönbözött szándékolt házassága miatt — amint a munkásam mesélte — majd ezt, majd amazt a fizetési kötelezettséget kellett teljesítenie és ilyenkor Erna mindig nagy ak­tákat hozott, melyekre aláírásokkal és pecsé­tekkel volt rávezetve, hogy mát kell fizetni. A boldogságtól sugárzó nagynéni naphosszat járta az ismerősöket, akik a jövőbeli házasság reményében ötven-hetven-száz, sőt ezer már­kát is adtak kölcsön. Egy zöldségkereskedő asszony annyira ment, hogy eladta, az egész üzletét és az üzletért kapott pénzt odaadta a nagynéninek. Egy másik asszony apránként már hatezer márkát adott kölcsön, összesen tizenhatezer márkát szerzett ilyen módon a leány, mig végre most egyik hitelezőjének bi­zalmatlansága véget vetett a regénynek. Er­nát letartóztatták és a vizsgálóbíró elé vezet­ték. iEIeinte makacsul kitartott a herceg mel­lett, később már csak egyszerű tiszt lett be­lőle és végül — egy altisztté zsugorodott Ösz­sze. De még az is csak a fantáziájában élt. Mint. kidariilt ugyanis, gyermekének apja egy egyszerű népfölkelő, aki az egész csalás­ról semmit sem tudott, Erna. maga irta az ok­mányokat egy .iátéknyomdából vett betűkkel és külföldi levél bélyegekkel bélyegezte és pe­csételte azokat felül. Hogy hova tette a pénzt, az máig is rejtély. A nagynéni és a legtöbb ká­rosuk még ma is szentül hiszi, hogy fejedelmi kamatokkal fogják visszakapni a kölcsönzött pénzeket. — Zongorahangolás a vakoknál. A vakok szegedi intézetének igazgatósága a jelen tan­évben az ipari tárgyak közé felvette a zongo­rahangolást. Az oktatását egy, a vakok or­szágos intézetének végzett hangolómesterro bizta, aki több zongoraszalonban működött már szép eredménnyel. E li angol óm ester jutá­nyos ár mellett a nagyérdemű helybeli ós vi­déki közönség rendelkezésére is áll. Telefon­szám: 508, - Sikkasztás a makói postán. Makóról. jelentik: {Sálamon Izrael makói hagymake­reskedő följelentésére sikkasztásinak jöttek nyomára a makói postán, melyet még nem egészen 20 éves postai levélhordó követett el Salamon kárára. A fiatal bűnös két és fél év óta áll a makói postahivatal szolgálatában. Hosszabb ideig .a csomagposta osztályban dolgozott, ahol saját bevallása szerint 40—50 korona napi mellékkeresetre tett szert azzal, hogy az irry nem tudó hadiözvegyeknek a harctérre küldött, kifogásolt csomagjait rend­behozta. Az igy szerzett pénzen a fiatalember jól élt, evett, ivott, korcsmázott s a jómódot ugy megszokta, hogy később, amikor levélhor­dóvá előléptették, nélkülözte a megszokott, életmódot. Ezért vetemedett a sikkasztásra, a mit annál könnyebben tehetett, mert pénzes utalványok kézbesítését is bízták rá. Először Lipták Béla imákéi gépész címére érkezett 21!) koronát sikkasztott el, s csak betek múlva, mikor Lipták már nagyon sürgette a pénzét, akkor fizette ki neki. Hogy azonban azt meg­tehesse, visszatartotta a Várad) Viktor makói kereskedő részére érkezett 300 koronát és csak hetek múlva fizette meg — a most már Sala­mon Izraeltől sikkasztott ezer koronából. Sa­lamontól azonban mór nem kölcsönvenfli, ha­nem végérvényesen elsikkasztani akarta az • korzo mozi Igazgató; VASS SÁNDOR. •••• Teiafon^85. 4 Szombaton és vasárnap A magyar Phőnix-gyár H-ik filmje. Az utolsó hajnal rejtelmes történet 4 felvonásban. írták: Alfréd Deutsch — Germán és Vajda László. Rendezte: Kertész Mihály. Főszereplőkr Harry Mary Lord Harding Hella s leánya Douglas ezredes Edward Kramer Leopoid B. Marfon Erzsi Balassa Jenő Klőry Loito Kardos Andor Ujj Kálmán. Előadások pénteken és szombaton 6, fél 8 és 9, vasárnap 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor. III. hely —.70 fill., ezer koronát. Salamon Izraelnek ugyanis 6500 koronája érkezett hét utalványon s ebből egyet nem kézbesített ki, ha-nem ráhamisitva Salamon nevét és azt mint kifizetettet számol­ta el. Mikor pedig Salamon kutatni kezdett a hiányzó ezer korona után a sikkasztó kézbe­sítő azt mondta, hogy egy Freilich Jenő nevű talmudistáuak fizette ki, aki a megtévesztésig hasonlít Salamonra. Salamon följelentéséire a rendőrség nyomozást indított, melynek ered­ményéül a sikkasztó beismerte bűnét s most a rendőrség őrizetében várja az ügyészség rendelkezését. — Agyonverte a feleségét. Temesvárról jelentik: Miku János 55 éves paráoi cigány e napokban, beállít a községházára, leveszi a kalapját és halkan odaszól a birónak: — Dominu kinéz: agyonvertem -a Pa­raszkivát! -Ugy van: Miku cigány tényleg a gyen ­verte saját feleségét, az 53 éves -Didin Pa­raszkivát, akivel 35 évet töltött együtt. A feleséggyilkos igy adta elő a történetet: — Szorgalmas ember vagyok, ezt min­denki tudja rólam. Szeretek dolgozni és igye­keztem tisztességes munkám révén megke­resni a kenyeremet. De az igyekezetem mit sem használt. Én hazavittem a keresetemet, odaadtam az anyjuknak, hogy rakosgassa fél­re, de ő más természetű volt. iHa pénzt ka­pott, elment a korcsmába és addig ivott, a mig fillérje sem maradt. Ilyenkor mindig' holtrészegen került haza. iMost is munkából jöttem; fáradtan ültem le az asztal mellé és enni kértem. De a Paraszkiva étel helyett szi­dást adott. Ugy pergett a nyelve, mint az or­só, káromkodott, szidalmazott. Tökrészegen hevert a földön és folyton csak átok volt a szájában. Jó darabig türelmesen hallgattam, de aztán elfogott a düh, előhúztam az ágy alól ezt a fűzfa ágat és ütni kezdtem az asszonyt. Nem bánta a verést, ugy tett, mintha nem is neki szólna, mert folyton járt a szája, folyton csak korholt, szidott engem. Én meg püföltem tovább. Közbe meg is pihentem; de mert ő még mindig abajgatott, hát nekiláttam megint a munkának, de most már a fűzfaág boldogabb végivel. Nem tudom, hogy meddig ütöttem-vertem az asszonyt, de egyszer csak észrevettem, hogy már nem beszél, elhallga­tott. No, gondolom, most elég lesz neki mára. Odaszólok hozzá: — Kelj fel a földről, hé! — Nem felelt. Még néhányat kiáltok, de ő esak hallgat. Lehajolok hozzá, nézem, moz­gatom, forgatom ide-oda, de ő nem szól. Gon­doltam: talán agyonvertem. „Sokáig ütöttem, nagyon dühös is voltam, lehet, hogy örökre elnémítottam. Vártam még vagy egy óra hosszat és mert azután sem moccant meg, hát meggyőződtem róla, hogy meghalt. A községi biró azonnal telefonált a csendőrök­ért, akik Mikiit letartóztatták és bekisérték az ügyészség fogházába. • • Eladó eyy phonolára Is berendezett ezüsthúrú, márványlap betétes német gyártmányú pja„jn0 33 drb, jobb operákkal való hengerrel együtt. (Pedállal hajtva az is játszhatik rajta, a ki nem zongorista ! Ara 20.000 korona. Meg­tekinthető Kolozsvárott, Magyar-utca 25. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents