Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-06 / 232. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305 ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. , félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyest szánt ára ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ.UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal lelefonja: 81. Szeged, 1917. ¥í. évfolyam, 232. szám. Szombat, október 6. Békebeszédek. Hosszú hónapok óta vívják a hadban álló országok vezető államfórfiai szócsatái­kat. Nemcsak a lövészároktól, de ez idő szerint egymástól is jókora távolságban szit­kozódnak, fogadkoznak, ócsárolnak, szidal­maznak és erre azt mondják, hogy a békére készülnek népeiknek ezek a törpe vezérei nagy időkben. Nem lehet a világnak az a zuga, ahol a polgárság, mely a vértől a pén­zig mindent ád a hadviseléshez, meg ne döb­benjen a mi külügyminiszterünk legutolsó beszédének olvastán, ha azt kormányzó fér­fiak békiilékenv szelleme hamisítatlanul en­gedte át az ország határán. Igy is lehet be­szélni? Hát nem öngyilkosság egy nemzetre, ha kijelenti, hogy nem kíván hóditani? Hát lehet becsületes békeprogrammot adni a sem­mitmondó általánosságok belvett konkrétu­mokat? Szabad elvi kijelentések helyett gya­korlati tartalmú békebeszédet is mondani? És lám Czerninnek még a fejét se vették, sőt két országban köszöntötték hozsannával a békülékeny szellem becsületes kinyilatkoz­ta fásáért. Ez a hét ismét a beszédek hete. Szom­baton a német birodalom1 kancellária nyilat­kozik ismét, mig ma lord Churchill beszédé­ben böngészgethetünk: 'békét vagy további véres háborút jósol-e? A 'hang. amelyen Churchill ur megszólal, még mindig elég fennhéjázó. Miért ne tegye, neki a dolog iga­zán nem kerül sokba. Ki lőhet belőle olvasni a Németország iránt táplált olthatatlan gyű­löletet — de már inkább csak a sorok kö­zött. Azt ariondja a napjait bizonyára pompás kényelemben é'ő nagyúr: „Nagy baj lenne, ha békét kötnénk, mielőtt hadicéljainkat el­érnénk." — „Még nem érkezett el a pillanat, amNyhen beszélni lehet békéről." Nyilván­való, hogy lord Churchill nem egészen béke­beszédet mondott, ha szavai és mondatai nem csaponganak is már olvan végletek kö­zött, sem. aminőkig még legutóbb is fölértek az angol államférfiaknak n béke útját egyen­getni kivánó szónoklatai. Rövid idő alatt most másodszor üzen Anglia a békéért sóvárgó Európának. A múlt­koriban Asqtűtíi, aki jó ideje még csak nem is miniszter, most lord Churchill. Miért hall. gat Lloyd George, az angol kabinet egykor érces szavú elnöke, aki szónoknak, stilizá­tornak ép oly kiváló, mint amilyen nagy mint szervező erő. Lehet-e azon kívül gyökere vagy visszhangja a háborús politikának és beszédnek abban az Angliában, ahol a kor­tnány és a papság vezetésével háborús agi­táció indult meg, ahol a templomokiban or­szágszerte a háború folytatásának sziiksé­gességéröl kell prédikálni és ahol zenés fel­vonulásokban igyekeznek a harci kedvet és szellemet uj életre trombitálni? Minden jel arra mutat, hogy Lloyd George nem ok nél­kül hallgat és hogv Nagvbritánnia népe is egyhangú lelkesedéssel csak az olvan beszéd­nek tudna tapsolni, amilyen a Czerniné is volt. Hu ezt átlátja Micliaelis. szombaton zászlódiszt ölthet Berlin. m~ s • ' * Reggeltől éjszakáig rohamoz­tak az angolok Flandriában. - A pergőfüz a legnagyobb hevességet érte. - A német 4. hadsereg visszaverte a tömegtámadásokat.— BERLIN, október 5. A nagy főhadi­szállás jelenti: Rupprecht trónörökös had­csoportja: A negyedik harsereg vezetősége és csapatai felett ritka nehéz csatanap inalt el, de megállották a harcot. Kora reggeltől az éj beálltáig tartott a viaskodás, amely a Laiigemarktól északkeletre fekvő területről a menin—yperni uííól délre fekvő területig terjedő vidékről (öt kilométer) ismételten indított angol támadások folytán újra és új­ra fellángolt. A tüzérségi tömegek, az ágyuk és kiszolgálóik végsőkig fokozódott telje­sítő képessegével szakadatlanul lőtték a te­repet, amelyért a gyalogság ide-oda hullám­zó elkeseredett harcai lefolytak. A csata legforróbb pontjai voltak Pölcapeile, néhány magaslat Taschendálétóí három kilométerre nyugatra, a Somme­beketöl keletre és délkeletre fekvő irtke­resztezésék és Gheluvelt falu az ellenség ugyan átmnetileg előrenyomult ezen a vo­nalon, de ellentámadásaink ereje folytán nem tudott helytállani, jóllehet egész késő estig folyton uj erőket vetett harcba. Az angolok térnyeresége ennek folytán csak egy, usque egy és fél kilométernyi iőldsáv Pölkapellétöl kezdödőleg a Soinmebekétöl keletre fekvő kisizögeléseken át és az inneni Beceíárc felé vezető utakon. Ez a falu, va­lamint Cihellwett, amelyért forró küzdelem folyt, teljesen birtokunkban vau. Az angol hadosztálynak vesztesége — egyedül ahova reggeli támadásnál legalább tízenegyet ve­tettek harcba — az egybehangzó jelentések szerint nagyon nagy. Az összes fegyvernemek szabályos együttműködése aiz angoloknak ezt a hatal­mas támadását is megsemmisítette a cél előtt, amely cél pedig nem ugy, amint állí­tani! fogják, közeMekvö, hanem kétséget ki­zárólag messzemenő volt. A Flandriában küzdő német csapatok hősiességél mf sem múlhatja felül. A német trónörökös liadesoportja: A Maas keleti partján a franciák a 344-es magaslat északi lejtőjén Sainognieuxtól ke­letre este uj erős támadást intéztek, amely három nap alatt immár a tizenkettedik volt Heves, az előretörés előtt pergőtüzzé foko­zódott tüzelés vezette be a frattfeia haderők rohamát, amelyet a harcedzett württem­berglek csaknem mindenütt visszavertek. Néhány helyen ellentámadások váltak szük­ségessé. Ezekből sok foglyot szállítottunk be LUDENDORFF, első föszáilásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Behívják az alkalmatlanokat segédszolgálatra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Illetékes helyről a Magyar Tudósító utján a következőket közlik: A különféle katonai segédszolgá'latük­ban sok olyan egyén van ez idő szerint al­kalmazva, akik alkalmassági fokuk folytán arcvonalbéli, vagy legalább is hadtápcsapa­toknál teljesítendő szolgálatra jönnek tekin­tetbe. Hogy ezen egyének jelenlegi alkalma­zásukból felválthatok legyenek, a közel jö­vőben olyan népfelkelésre kötelezettek fog­nak a véderőtörvény 7. §-a alapján népifel­kelési szolgálatra fegyver nélkül behivatni, akik a népfelkelési bemutató szemlén, a fegyverrel teljesítendő népfelkelés! szolgá­latokra alkalmatlanoknak találtak. A behívásnál csak úx 1891 1863. szü­letésű évfolyamok fognak tekintetbe jönni és pedig az egész monarchia egyenletes megterhelése mellett, Á közérdekek, vala­mint az egyes bebivandók magánérdekei a 'egmesszebbmauő méretben figyelembe fogé nak vétetni Ehhez képest első sorban az önként jelentkezők, valamint olyanok fog­nak tekintetbe jönni, akik vagy semmiféle hivatásban sem tevékenykednek, vagy pe­dig csak olyan hivatással birnak, amelynek teljes mértékű kifejlesztése a mai viszonyok között még leginkább nélkülözhető. Ide tar­toznak főleg azok a hivatások, amelyek fényűző és szórakozó célokat szolgálnak. A közcélú szolgálatot teljesítő, valamint olyan egyének, akik hadicélu üzemekben vannak foglalkoztatva egyáltalán neon jönnek szó­ba és a lehetőség határáig meg fognak ki­rí"'!' ni n no:".1'r"r'';; bevonásától, mind­azon egyéb •hivatási ég.-k b. a • épen a jelenlegi viszonyok között különle­ges jelentőségük van. Az ezen művelet folytán fegyver néí-

Next

/
Thumbnails
Contents