Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-28 / 251. szám

Szeged, 1917. október 28. DÉLM AGY ARORSZAG 9 HÍREK ocoo Fel Itália elien! A. hét legnagyobb szenzációja kétségen kivül a német haderőnek a mieinkkel együtt mindjárt az első napokon győzelmes előretörése az cl asz fronton. Ez az esemény a háború negyedik esztendejének immár békeváró napjain feltüzeli a fantáziát és újfent magasra lobbantja a harcikedvet nemcsak az Isonzó mentén viaskodó katonáinkban, hanem az itthonmaradt munkás lakosság között is. Nekünk és a németeknek még' nagy leszámol ónk van a hitszegő taliánnál, éppen olyan, mint volt fattyú testvérével, a románnal. Harminc esztendős szövetségi szerződést álnokul széttépve, orvul hátba támadott bennünket s ezzel a. hit eserbenhagyasunkkal megihosszahbitotta a háborút, holott Itália beavatkozása idején már oly előnyös volt ránk és szövetségeseinkre nézve a hadihelyzet, hogy hamarosan kikényszerithettük voltra ellenségeinkből a békekötésre való hajlandóságot s ezóta az európai háború népeinek harcos fiai már újra, mint munkás, "békés polgárok egytől-egyig visszatérhettek volna családjaik körébe, régi foglalkozásaikhoz. Hogy ez nem sikerült, sőt, hogy ,a háború még nagyobb lánggal, még szörnyűbb pusztítással és véráldozattal tovább húzódott: annak egyes-egyedül az áruló Olaszország .az oka. Megérdemelné méltó büntetését. De ha bosszúállásra emberies érzésünk nem enged is gondolni bennünket — mert maga Itália népe nem bűnös az árulásban — annyit mégis várunk, remélünk, hogy német szövetségesünk támogatásával ez egyszer végre-sikerült térdre kényszeritenünk hitszegő ellenségünket. Ha pedig Olaszország is kidől az antant oszlopaiból, akkor már elképzelhetetlen, hogy tovább húzódjék ez az emberirtó világzivatar. Az olaszok ellen megindult és Szegedi művész kiállítása Budapesten. Tarddp-Tavmig Ármint, mint festőművészt-Budapesten sokkal többen ismerik, mint Szegeden. Ennek bizonyára az az oka, mert a személyében is kedves és szeretetreméltó államvasuti főmérnök a művészetével talán a kelleténél is szerényebb és nem ragad meg semmiféle alkalmat, hogy lelkének igen becses értékét: elsőrangú művészetét a nyilvánosság előtt megcsillogtassa. Az igazi művészek rendszerint szerény emberek. A művészié léik finomsága nem tűri a vásári zajt, a törtetést és rendszerint indcikolatlanul kitér az ot megillető dicséret és elismerés elől. Megelégszik azzal a nemes gyönyörrel, melyet az alkotás művészete nyújt neki. Sokszor ezt is aggódva fogadja: hátha a művészet délibábja játszik vele és őmaga is többre becsüli, mint amennyit az alkotása valóban ér!... Az ilyen szubtilis lelkek azután akkor is elmaradnak a nyilvánosság kirakatától, a mikor már az ő szép művészetüknek megértői és becsülői ézt követelik tőle, Tátrdos-Taussig Ármin rendkívül szorgalmas és munkásember. Értékes technikai képességeivel állandóan szolgálatában áll polgári hivatásának. Sokszor éjt-nappalt egyheti: z ve végzi teendőit s csak mikor felszaladni a terhes munka alól, vonul he műtermébe, hogy áldozzon a legszebb, legértékesebb művészetnek: a grafika ritka intim művészetének. sikerrel kecsegtető offenzíva tehát megéri a számításba vehető áldozatokat s ránk rója itthonievőkre azt a kötelességét, hogy .az offenzívát nekünk is támogatnunk kell a küszöbön levő hetedik magy.ir hadikölcsönbe n még az eddigieknél is nagyobb mértékbea való részvétellel. M T a •Fáradt ujjaimmal elfonnyadt emlékeket, régi írásokat lapozgatok. Egyszerre egy bűbájos, elhalkult kép tüniiik elém. A kép mellé reszkető, elmosodó hetükkel van irva a mondás: „Ö pedig elméne a pusztába egy napi járóiföldre és elmenvén leüli egy fenyőfa alatt és kivánja vala magában, hogy meghalna, és monda: Elég immár az én életem". És alatta még (bárom halvány betű körvonalai dülÖngenek: M r a. Bágyadt, vibráló pillantással nézem a képel és lassan megelevendnek a szelíd vonások. Mária jön felém és forró, finom kezét nyújtja, Ujjai remegnek kissé és futó pir önti el arcát, Mária ismét itt van, mint akkor... Hófehér, magas homlokát hátraomló, lágy, fekete haj selymes hulláma lioritotta. Arca szép volt és szent, mint (Bottieelli Madonnájáé... Akkor is ősz volt, amikor megismertem Máriát. Szomorú, szürke életemnek <"> volt a szenzációja és a borús, ködös estéknek kedves pcézise. Lénye egyszerű volt és keresetlen; melegség, sziv és megértés áradt belőle, mintha .azért járt volna a földön, hogy feledtesse velünk ezt a végtelen siralomházat. A mikor beszélt, szavai hal-k,zengzettel bongoltak és kérdéseire nem mertem felelni, mint a kiirt is szégyenkezve hallgat, amikor megzendül a bánfa. •És miikor rám nézett... Szemében .perzselő lángok fénycsóvája gyulladt. Sugárzó értelem szárnyalt tekintetéből és pillantása feltárta a lélek végtelenségét. Mélyen és soká néztünk mindig össze; a két delejes áram egymásba fonódott, s mintha rég elhamvadt boldogságok uj életre keltek volna ismét. Tekintete több volt a csóknál, a szerelemnél és az arasznyi kis létnél; titokzatos mélységekből áradt és az örök szellem ragyogó diadalát hirdette... Aki őt személyesen és közelebbről ismeri, az tudja csak, hogy milyen előkelő Ízléssel és a grafika nehéz művészetéhez szükséges modern eszközökkel berendezett műterme van, ahol, mint a tudósok a laboratóriumukban, elmélyedve, visszavonulva, úgyszólván teljésen elzárkózva váltja valóra finom lelkének álmaik és szövögeti művészetének erejével a dicsőség selyemkoszoruját, melyet nem idehaza, hanem a kultura központjában, tehát a legilletékesebb helyen, fűznek homlokára elösmerő, avatott kezek. Mi itthon csak a hirét vesszük ennek a nyilvános elismerésnek s ekkor vesszük tudomásul, hogy Tarclos-Taussig Árminban, a kedves „főmérnök" úrban elsőrangú miivészlélek él és Tardos-Taussig Ármin Szeged művészembereinek egyik igazi büszkesége. Mindezeket abból az alkalomból kell a nyilvánosság elé hoznunk, hogy a Szent György-céh magyar amatőrök és gyűjtők egyesülete az ő művészi munkáiból Budapesten grafikai kollektív-kiállítást rendezett s erről az egyesületnek művészi kiállitásu folyóirata a legteljesebb elismeréssel foglalkozik, bemutatván egyszersmind a kiállított rézkarcok gyönyörű reprodukcióit is. Ha végig lapozgatjuk ezt a busz oldalas folyóiratot. és gyönyörködünk Tardos-Taussig* Árminnak az abban bemutatott huszonkét darab reprodukciójában, akkor alkotunk magunknak igazi fogalmat arról az előkelő grafikai művészetről, mely Tardost a hasonló zsánerű művészek közé érdemes helyre emeli Ilyen volt Mária és most három enyésző, formátlan betű maradt belőle, elmosodó térben. Emlékszem, csütörtök volt, amikor utol jára láttam; pénteken elment és többé nem tért vissza. Azóta én is babonás vagyok és messze lapozok a Királyok könyvétől. amiko>> nézem a Bibliát. Hereseg István. — Czernin elhalasztotta budapesti utazását. Gróf Czernin Ottokár külügyminiszter tudvalevően azt tervezte, hogv szombaton •— több napi tartózkodásra - Budapestre érkezik. A külügyminiszter budapesti utazását közbejött fontos események miatt elha lasztotta. — Wekerle provizórikusan akarja megoldani a kiegyezést. A főrendiház pénzügyi bizottságában Wekerle Sándor miniszterelnök kijelentette, hogy előde a kiegyezést Ausztriával 20 évre állapította meg. Ezt ma technikai okokból nem lehet életbe léptetni, ezért a kormány provizóriumra gondolt a kiegyezési bankszabadalom dolgában. A provizóriumnak legalább másfélévesnek kell lennie. Bejelentette még a miniszterelnök, hogy Németországgal tárgyalások folynak az egységes vámterület érdekében. — Az országos népegészségügyi kongresszus. Budapestről jelentik: Az országos népegészségügyi kongresszus szombaton délelőtt tiz órakor folytatta tanácskozásait. Jakahffy Imre nyugalmazott államtitkár elnöklésével. A naggyülés megnyitása után dr. Katona József, Miskolc város tiszti főorvosa a közegészségügyi közigazgatási reformjáról tartott előadást. Szükségesnek tartja áz egész közegészségügyi közigazgatás államosítását és közegészségügyi minisztérium felállítását. Javasolja külön közegészségügyi rendőrség szervezését. Dr. Szabó Sándor széke-fővám-,i tiszti főorvos a városok egészségügyéről és a heveuny-fertőző betegségekről tartott tetszéssel fogadott előadást. — Szegedi vasutasok előléptetése. Baté István; leszámolóhiivatali felügyelőt főfelügyelővé. Tolnai Árpádot felügyelővé és Pndne.r Bélát főellenőrré léptették elő. s őt mint ilyent, a fővárosi művészkörök élösrnerik és becsülik. lA huszonkét rajz között mégkapóan szép tájképeket találunk, melyeket a művész lelke nemcsak a szegedi tájakon, hanem a messze idegenben látott é.s örökített meg. Igen szépek és 'hangulatosak az Ujszegedi Tiszatöltés, a Kárpáti téli táj. Abbázia, misztikus 'holdfényéve!, Magányos fa, a csöndes, avaros pusztában, •Az ortkvicai viadukt alatt, Behavazott fák téli panorámában. Bospanis partjairól. Esta raynr-i tójktrti részlet címűek. A figurális témák között első helyen állnak a Kopenhágai halpiacon., A kirán csiak. Tabuhniányok nevezetnek. Rendkívül eredetiek Egy szegedi ház váratva, KKttssói román falu községháza, eimü rézkarcok. Tardxjs-Taussig Ármin kollektív kiállítása összesen 53 müvet foglalt magában. Ezek rézkarcok, ceruza rajzok, szinesrajzok, tollrajzok, szénrajzok, akvarellök voltak. Tardosnak ez a második nyilvános bemutatkozása. Először 1909-ben Budapesten a műcsarnokban rendezett nemzetközi grafikai kiállításon szerepelt, ahol szintén nagy sikere volt, de — mint a Gyűjtő <\ művészeti folyóirat mondja — „nem hangos sikere, mert a grafika intim művészet s a siker nem görögtiizek piacon, hanem intim körben jelenik meg." Ez a mostani sikere azonban éppen elegendő volt arra, hogy mint kész grafikus-uiüvészf ismerje meg Tardost a rnagj ur műértő közönség. Cserzy Mihály. r.