Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-27 / 250. szám

fzeged, 1917. október * ÚÉjLMAGYÁRQRSZÁÜ ww^iijULinin .«"jn' . "in no muri un ~ r ~ n 1111. imiim III irnyrn~iii n ii tl II.hii ~~n un nini'NN 1 i in • n _ -r -T-.*.,-^,., , j —.^Lpg H»II wn»n f\ munkapárt leszavazta a kormányt, — Tisza interpellált a bácsmegyei alispán és főjegyző felfüggesztése miatt. Ugrón belügyminiszter válaszát nem vették tudomásul. — (Budapesti tudósítónk telefónjclmtése.) A képviselőház péntek délutáni ülésén váratlan és szenzációs esemény történt. Gróf Tissa István sürgősen meginterpellálta Ugrón belügyminisztert a bácsmegyei alispán és főjegyző felfüggesztése miatt. Az interpellációra nyomban válaszolt Ugrón, válaszát azonban Tisza replikája után a munkapárti többség nem vette tudomásul és ezzel leszavazta a kormányt. Az érdekes ülésről az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Délután valamivel négy óra előtt nyitotta meg Szász Károly elnök az ülést. Bejelenti, hogy gróf Tisza Istvánnak sürgős interpellációra adott engedélyt a bácsmegyei alispán és főjegyző felfüggesztése ügyében. Az interpellációra hat órakor térnek át. Hét órakor megszakítják az ülést, hogy összeül-' ihessen Hegedűs Lóránd ügyében az összeférhetetlenségi zsűri. Az elnöki bejelentés után a Ház a harmadszori olvasásban is elfogadta az indemnitási javaslatot, majd a horvát pénzügyi egyezményről szóló javaslatot terjesztette be Miinich Kálmán előadó. A Ház a javasla-. tot általánosságban és részletéiben is elfogadta, Münicih Kálmán előadó ezután a közszolgálati alkalmazottak háborús segélyérő! szóló javaslatot ismertette és elfogadásra ajánlotta. Hindy Zoltán volt az első felszólaló a javaslathoz. Azelőtt tisztviselő volt és kötelességének tartja, hogy a tisztviselők érdekében szót emeljen. A tisztviselők eddig csak görnyedtek az igában, itt van már az ideje, hogy végre kárpótlásban részesüljenek azért a sok szenvedésért és nyomorért, amelyet a negyedféléves háborúban eddig panasz nélkül viseltek. A tisztviselők érdekei eddig, mindig politikai torzsalkodás áldozatai lettek. Meg kell alkotni már az intézményes status-rendezést. Preszly Elemér elismeréssel adózik a tisztviselőknek, örül, hogy a kormány gondjukat viseli és köszönetet mond ezért. A javaslatot elfogadja. Az elnök a vitát ezután megszakítja és rátérnek Tisza interpellációjának tárgyalására. (Tisza interpellációja,) Gróf Tisza István először reflektál Ugrott belügyminiszter tegnapi felszólalására. Azt fejtegeti, hogy a főispánok közül többen családi kapcsok folytán érdemes tisztviselők átugrásával és fiatalon kerültek a magas hivatalba, igy Zemplén-, Máramaros-, Tolnaés Liptómegye főispánjai. Bethlen Sándor marostordai alispán már is szomorú példát statuált, kitúrt állásából egy alispánt, mert munkapárti volt. Ezután áttér Tisza Bácsmegye közgyűlésére. Á pénzügyi bizottságban a belügyminiszter kijelentette, hogy nem forszírozza a bizalmi nyilatkozatokat. Ez ellenkezik a történtekkel, mert Bácsmegyében egy bizalmi határozatot forszíroztak. A szavazás után a főispán kihúzott a zsebéből egy aktát és kihirdette, hogy az alispán és a főjegyző ellen a miniszter fegyelmit indított, mert nem hajtották végre idejekorán azt a közgyűlési határozatot, amely Ferenc József halálakor a részvét, Károly király trónralépésekor pedig a hódolat megnyilvánitását akarta eljuttatni legfelsőbb helyre. A főispán hónapokkal ezelőtt tudott a dologról, de eszébe se jutott, hogy a fegyelmi üggyel foglalkozzék, csak mikor az alispán és a főjegyző nyíltan megmondották, hogy meggyőződéses hivei a munkapártnak. Az ő kormányzása alatt a tisztviselőknek soha egy hajszáluk sem görbült meg politikai elveik miatt. (Nagy zaj.) Tisza: Nevezzenek meg valakit, mondjanak egy esetet! Héderváry: Hát az aradiak? Sümegi: Kérdezze csak meg az aradi pártelnököt. (Folytonos zaj, az elnök egyre csenget.) Zlinszky (kiáltja): 25 aradi vasutast elhelyeztek, mert Tisza ellen szavaztak. Nyomorba döntötték családjukat, ugy kellett számukra gyűjteni. (Az elnök folyton csenget, de nagy zaj van, ugy hogy az elnök szavát nem lehet hallani.) Zlinszky hevesen gesztikulálva kiált Tisza felé, Palugyay államtitkár csendesíti. Tisza: Aradon néhány száz tisztviselő képviselő ellenem szavazott, de ugy tudom, hogy jó egészségben vannak. Jelen esetben pedig vármegyei tisztviselőkről van különbet) is szó. A főispán két előkelő tisztviselő ellen kezdte meg az üldözést, ugy, ahogyan nem lett volna szabad. Ilyen csekély mulasztásokért nem lehet fontos állásban levő hivatalnokokat felfüggeszteni. Abelügyminisztertől elégtételt kér és a következő interpellációt terjeszti elő: Hajlandó-e sürgősen intézkedni a belügyminiszter ur, hogy a Bácsmegye alispánja és főjegyzője ellen politikai okokból folyamatba tett jogtalan intézkedést meg szüntessék és a vármegye közönsége biztosítást nyerjen, hogy hasonló jelenségek a jövőben nem fordulnak elő? (Ugrón válasza.) Ugrón Gábor belügyminiszter előadja, hogy a főispán bejelentette, hogy a mult évdecember 7-ikén hozott közgyűlési határozatot, amely a vármegye részvétét fejezte ki Ferenc József elhunytával és a megye hódolatát Károly király trónralépése alkalmával, nem hajtották végre, illetőleg a hódo'«é táviratot egy félév múlva, 1917 augusztusában továbbították. Olyan nagyfokú hanyagságról volt tehát itten szó az emiitett tisztviselőknél, hogy kevesebbet nem tehetett, minthogy ellenük elrendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot, amely ki fogja deríteni, hogy ki volt a hibás. Nem tudja, hogy miként hozatott ez tudomására az illetőknek, de mivel abban az időben hallott arról, hogy az elkövetkezendő vármegyei közgyűlés foglalkozni akar a kormány iránti bizalom kérdésével, utasította a főispánt, hogy a fegyelmit megelőző vizsgálat elrendelését tartalmazó végzést a közgyűlés előtt semmi ését, , á re se közölje, nehogy ezáltal befolydsolfassék a közgyűlés. ígéri, hogy a vizsgálatot rövid időn beliÖ lefolytatják és abban pártszempontok nem togják vezérelni a? illetékes tényezőket. (Nem veszik tudomásul a választ.) Gróf Tisza István állott fel szólásra ismét. Aki azt állítja, — mondotta, — hogy egy nagy hivatal vezetőjét felelősségre lehet vonni egy irodavezető hibájáért, az vagy nem ismeri a közigazgatást, vagy tévútra akarja vezetni a közvéleményt. (Nagy zaj.) Ez nem egyéb, mint szándékos kibúvás. A belügyminiszter válaszát nem veszi tudomásul. Tiszának erre a kijelentésére izgalmas jeienet következett. Az elnök feltette szavazásra a kérdést. A választ csak a kormányt támogató pártok ' vették tudomásul, amely látható kisebbség volt. A kormányt támogató pártok ennek dacára ellenpróbát kértek, mire feláilott az egész munkapárt. Az elnök ezután megállapította, hogy a többség a miniszter válaszát nem veszi tudómásul, ennélfogva egy később meghatározandó időben a miniszter válaszát napirendre tűzik. Az ülést ezután felfüggesztették. A kormányt támogató pártok éljenezték Ugrón belügyminisztert és mindnyájan a középre vonultak. Wekerle Tiszához ment és igen élénken vitatkoztak. Mindenütt a teremben szenvedélyes vitázás folyt. Az a hir terjedt el, hogy Ugrón lemond, de a király nem fogadja el lemondását. A kormányt támogató pártok ezután a kupolaterembe vonultak tanácskozásra. Az elnök későbben ismét megnyitotta az ülést. Bejelentette, hogy Hegedűs Lóránt összeférhetetlenségi ügyében kisorsolt zsűri kimondta ll szavazattal egy ellenében, hogy összeférhetetlenségi eset nem forog fent. Az ülést ezután bezárta. Budapest, október 26. Gróí Khuen-Héderváry Károly, a munkapárt elnöke kijelentette, hogy nem akarják megbuktatni a kormányt, de nem tűrhetik, hogy a tisztviselőket terrorizálják. Budapest; október 26. A képviselőház, kupolatermében a kormányt támogató pártok értekezletén felszólaltak Szentiványi Árpád, gróf Andrássy Gyula, gróf Károlyi Mihály, Zlinszky István és Polónyi Géza. Elhatározták, hogy holnap délben a néppárt helyiségében közös értekezletet tartanak, hogy a kormányt biztosítsák további támogatásuk-, ról és bizalmukról és Ugrón belügyminiszternek különös elismerésüket nyilvánítsák. Az értekezlet megtartásáról még az est folyamán értesítették Wekerle miniszterelnököt. A képviselők kijelentették, hogy nem engedik magukat provokálni, mig a választójogi törvényjavaslatot a Ház elé nem terjesztették. Budapest, október 26. A .képviselőház ülésén a szavazás alatt Wekerle miniszterelnök odament Tiszához és állítólag a következőket mcn'o : — Ép most akartam veletek egy választójogos komp-o űsszumról tárgyalni. A mai események utá- ez többé lehetetlen,