Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-25 / 248. szám

Szeged, 1917. okté&ér 25. 1>ÉLÁJAGYÁR(')T}SAÁG Tisza kompromisszumot ajánlott fel a kormánynak, —• Wekerle miniszterelnök visszautasította az ajánlatot. — (Saját tudósi tónktól.) Az indemnitási vitának marmadik napján Szász Károly elnök nagy érdeklődés mellett nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után az elnök jelentette, hogy Fényes László sürgős interpellációt jegyzett be Bródy Sándor .4 szérető cimii darabjának betiltása tárgyában. Jelentette, hogy az interpellációra a napirend letárgyalása után kerül sor. Az indemnitási vitának első szónoka Rahovszkl Iván munkapárti volt. aki hosszasan birálja a kormány közélelmezési politikáját. A kormány — úgymond — rosszul gyakorolja a gabona átvételét. Foglalkozik a korpaellátás visszásságával. A takarmányrendelet megváltoztatását kéri a földmivelésiigyi minisztertől, mert a fennálló árak mellett Ausztriába viszik ki a takarmányt. A magyar közönség érdekében meg kell akadályoznunk, hogy az osztrákok maximális áron feíiil vásároljanak sertést. Ennek Következménye, hogy nálunk sem kaoni makszimális áron. Ausztria elveszi élelmiszereinket, de a maga cikkeivel nem lát el bennünket. A mágvar újságok papriszükségletüket részben a magyar, részben az osztrák gyárakból szerzik be. Nemrég az előtt a veszély előtt állottunk, hogy a zsírtalan és hústalan napok mellett ujságíahtn napok is lesznek. Követeli a Tisza-kormány megállapodásainak végrehajtását. Ha az osztrákok azt követelik, hogy élelmiszereink feleslegét bocsássuk rendelkezésükre, mert testi erejük fentartására szükségük van arra. akkor mi teljes joggal követelhetjük, hogv az osztrákok bocsássák rendelkezésünkre a papirost, azt az eszközt, amelyre idegerömc fentatíása végett szükségünk van. (Helyesé? és taps ?i munkapárton.) Áttér ezután a kormány demokratikus intézkedéseinek bírálatára. Vázsonvi V'liuos akkor még igazságügyminiszter az Ujságirók Egyesületének választmányában kijelentette, hogy a hadviselés érdekei ürügyének Önkényes kiterjesztését nem fogja tűrni és nem fogja engedni, hogy a cenzúra kiterjeszkedjék a művészet, irodalom és zene terére. Farkas Pál: Ezért tiltották be Bródy darabját. A szeretőt! Rakovszkv Iván: Kevéssel az uj kormány beiktatása után a saitócenzura mégis feléledt. Amit Vázsonyi a sajtószabadságról hirdetett, az nem lett valóság. Bródv Sándor darabját miért tiltották be? Talán csak ez a színdarab nem veszedelmes a hadviselés érdekeire? (Derültség.) A magyar lapokat az osztrák ihatáron (feltartóztatják, aminek az a következménye, hogv a külföldön élő magyarok. akik posta utján alig tudnak érintkezni hozzátartozóikkal és úgyszólván kizárólag a lapok hírszolgálatára vannak utalva, ezek a magyarok teljesen elzáratnak hazájuktól. Juhász Nagy Sándor: örülünk, hogy a munkapártban is 48-asok ülnek Rakovszky Iván ezután az Ugrón es Mezőssy ellen megjelent hirlapi támadásokkal foglalkozik. A kormánynak őrizkednie kell azoktól a cselekedetektől, amelyekkel kompromittálja a demokratizmust. (Tisza beszéde.) Gróf Tisza István szólalt fel ezután. A háború sok olyan kérdést vetett fel, amelyhez szükséges a nemzeti lélek koncentrációja, A történelmi problémák egész sorozata fog efőállani az elkövetkező béketárgyalásokon, amelyek a nemzeti erő köncéntráeiójái kivdnák. A nemzetnek most egységesnek fettt lennie és a súrlódásokat félre kell tenni. Ne homályosítsák el a nemzeti öntudatba!) azt, hogy Önvédelmi háborút folytatunk; El kell ösmermink, hogy van egy áramlat, a mely minden áron békét akar, amely támadásokat intéz hü szövetségeseink ellen, A történetem legsötétebb lapjaira emlékeztet az a tény, 'hogy a mostani időkben is akadhatnak magyar emberek, akik pártérdektől elvakítva a nemzet békevágyát pártcélokra használják ki. Bebizonyult, hogy a központi hatalmak szövetsége volt a háború előtt a béke fentartó szövetség, viszont ellenségeink szövetsége volt a béke romboló szövetség. Suchomlinov pöre után ezt bizonyítani fölösleges. Szól azon formuláról, hogy az antant államai szívesen megegyeznének a német néppel, de néni biznak a német kormányban, vagyis olyan kormány választására akarják kényszeríteni Németországot, amely megfelel az antantnak. Nekünk kötelességünk Németországgal együtt ezen törekvést viszszautasitani. Nem szabad azdn látszatát kelteni, mintha e tekintetben nyomást akarnánk gyakorolni Németországba. — Hol vannak mostan — folytatta Tisza • a tigrisek, akiknek létezésében már a román betöréskor sem biztam? Akik most is annak kezét nyalják, akik a feldarabolásunkra törekszenek? Rátért ezután a választójog kérdésére, amely megakadályozza egyelőre, hogy egységesek legyünk. Apponyinak statisztikailag támogatott adatai sem tudják meggyőzni öt a választójog általános kiterjesztésének szükségességéről. Ismerteti a románok szám-' arányát Erdélyben. Túlsúlyúk majdnem meg: fog duplázódni. Külföldi példákra hivatkozik; a radikális választójog leszállította a parlamentek nívóját. Értelmetlen elemeket nem szabad belevonni az alkotmány sáncaiba. A túloldal idegessége elárulja álláspontok igazságtalanságát. Ezt mutatja azon revolverezésekhel és révárzálisOktíal, fenyegetéssel telt eljárás, amely a mult hetekben a választójog miatt kitört. (Óriási zaj keletkezett erre a baloldalon.) Bakonyi: Mit nevez revolverezésnek? Sümegi: Ki adott reverzálist? Tisza beszél az ipari munkásság helyzetéről. A választójog miatt, amikor a legnagyobb összetartásra volna szükség, egymás ellen harcolnak. Kéri az elnököt, hogy beszédét délután folytathassa. Az elnök ezután az ülést felfüggeszti. (A délutáni ülés.) Délután 4 órakor Scltovszky alelnök újból megnyitja az ülést. Tisza folytatja beszédét: A népjóléti miniszter a Tisza-kormányt annak idején nepotizmussal és a protekciósok előtérbe tolásával vádolta. Az uj kormány főispáni listája után ez a kijelentés hümorossá válik. Tizenkét olyan (főispán van, akikre nézve óriási ugrás volt a főispáni kinevezés. A mostani miniszterelnökkel reverzálist iraítak alá, hogy a főispáni kart nem fogja kicserélni. Megemlíti ezután azt a belügyminiszteri rendeletet, amely jelen, tést kért, hogy a választók közül kik vannak otthon, kik vannak a harctéren és kik vannak felmentve. A belügyminiszter akkor erre vonatkozólag kijelentette* hogy az összeírás a titkos szavazásoknál szükséges nyomtatvány-megtakarítás végett történt. Minek érdeklődtek akkor olyan helyeken is. ahol nem lesznek titkos szavazások? Majd Apponyival polemizál. Azt mondja, hogy mialatt a nemzet nagy része a harctereken van, olyan törvényt akarnak hozni, amely az egész jövőjével rendelkezik. (Mi ez, ha nem jogfosztás! Amit megvédtek a muszkáktól és a románoktól; az ezeréves alkotmányt, azt nélkülük változtatják meg. — Halasszuk el a kérdés megvitatását, — végezte beszédét Tisza — a háború utáij> ra. A munkapárt hajlandó támogatni a háború alatt a kormányt, csak ne tegye ezt erkölcsi lehetetlenséggé. Találják meg a becsületes kompromisszumot, koncéitrációra van szükség. A munkapárt részéről nem fognak akadályok előállpni. A favfaslatcH elfogadja, (A miniszterelnök válasza.) Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök: Egyet ért abbau, hogy a nemzeti erők koncentrációjára szükség van, de Tisza javastatához nem járulhat hozzá. Programjául vállalta, hogy nem a múltból akar élni, hanem a jövőt akarja megalkotni. Kora biztosíték arra, hogy nem kereste állását. Csodálkozik azon, hogy van valaki, aki elhiszi, hogy ő bármiféle reverzálist adott. Ilyen gyanúsításokra netn is reflektál. •Foglalkozik ezután a bácsmegyei főispán ügyével. A főispán tagadó állásponton van és minthogy az egyszerű vádon .kivül semmiféle bizonyíték nincsen, természetes, hogy a főispán tagadását fogadták el. Áttérve a választójogra, kérdi Tiszától, hogyan képzeli el, hogy ő, aki ezzel a programmal jött ide, ezt a programot most cserben hagyja. Amit Tisza meg akart valósitani abban a szük keretben, az nem elégíthette ki a nemzetet. Végül kijelenti, hogy annyi erőnk mindig lesz, hogy a tulradikálís elemektől a nemzet megvédje magát. Ezután Tisza néhány szóban reflektált a miniszterelnök szavaira. A reverzális dolgát csak mint hirt hozta fel és örül, hogy alkalmat adott a miniszterelnöknek a cáfolatra. Nagyatádi Szabó István és Vrenner Gyula felszólalása után az elnök a vitát megszakította és rátértek az interpellációk tárgyalátóra. . (Az interpellációk.) Horváth Gyula a kisüsttel való szeszfőzés ügyében interpellál. Wekerle miniszter, elnök felvilágosítását tudomásul veszi a Ház. Pop-Csicsó István a román internáltak sanyarú sorsa miatt interpellálja meg a belügyminisztert. Kéri az internáltak szabadon bocsájtását. Ugrón Gábor belügyminiszter azt válaszolja, hogy még 1914-ben 800 román nemzetiségű embert internáltak megbízhatatlanságuk miatt. Ezek közül mostan csak kétszázkilencyenet tartanak internálva, ezeket azonban nem lehet szabadon bocsájtani. A Ház a választ tudomásul vette, Pop-Csicsó azonban nem. Sztranyovszky- Sándor és báró Radvánszky Anta' a földművelési minisztert' inter-