Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-03 / 229. szám

ÉÉEÜtACí'f ÁJÉÖBSEití. - Néhány ior a szegedi kereskedők zárórájáról. Közismert az a mozgalom, mely pár nap óta Szegeden megindult az irányban, hogy az összes szegedi kereskedők üzletei­ket este 6 órokor zárják be. Nem molesztál­nám tehát mélyen tiszteli .Szerkesztő ur önt e sorokkal és nem kérném arra a szívességre, hogy b. lapjában soraimnak helyet adjon, lia az alkalmazott urak kívánsága nem volna oly egyoldalú és a nagyközönségre oly káros. Ök ugyanis esak azt látják, hogy sokat kell dolgozni s a mai drága megélhetési viszonyok mellett sem bírnak még fölemelt fizetési ösz­szeggel sem ugy élni, mint a 'háború előtti években. Ezt azonban semmi esetre sem lehet a 6 órai zárórával elintézni. iMég kevésbé az­zal a módszerrel, amellyel azt a t. kereske­delmi alkalmazott urak csinálják. Pl. esak a magam esetével foglalkozom. Tegnap este 6 órakor megjelent üzletemben 2-3 ur és föl­szólítottak, hogy üzletemet azonnal zárjam be, mert mintegy 130 kereskedő ezen kiván­sánságnak már eleget tett. Merem állítani, hogy a 130 kereskedő fele épp oly presszió alatt irta alá az ivet, mint magam. Ugyanis mig a szóbanforgó urak velem üzletemben tárgyaltak, addig üzletem előtt 20-30 fiatal­ember oly fenyegotőleg viselkedett, hogy félt­ve az üzleti kirakatüvegemet, kívánságuk­nak eleget tettem. Tisztelt kereskedő alkalma­zott urak! Egy kis jóakarattal beláthatnák, hogy vannak üzletek, melyek oly természe­tűek, hogy a kereskedelem az iparral szoro­san egybe van kötve. Ilyen az ékszer és óra­üzlet, hova nemcsak vásárolni jár a nagykö­zönség1, hanem ékszereit és óráját javíttatni is. Itassák be a kereskedelmi alkalmazott urak, hogy az ily üzleteket 6 órakor a nagy­közönségre való tekintettel sem lehet bezárni, .mert igen sok katona, munkás és nmnkásnő, kik leginkább esak 6 és 7 óra között szabadul­nak elfoglaltságukból, épp az időtájt keres­hetik fel üzleteinket. Semmi célt sem szolgá­lunk tehát, ha üzleteinket 6 órakor bezárjuk, 1017, október ü ­mert az ékszer és óraüzleteket leginkább a tulajdonos maga vezeti és szolgálja ki a ve­vőit, tehát kereskedelmi alkalmazottat nem foglalkoztatunk. De, hogy a kereskedelmi al­kalmazottak előtt is tisztázva legyen, hogy nem az üzleti kapzsiság késztet e sorok Írásá­ra: mi ékszerészek voltunk a legelsők az egész országban, kik üzleteinket vasárnap egész nap, valamint ünnepnapokon zárva tartjuk. Amidőn a tek. Szerkesztő urnák hálá­san köszönöm, hogy e soroknak b. lapjában helyt adni szíves volt, remélem, hogy sike­rült a tisztelt kereskedelmi urakat igazsá­gunkról meggyőznöm. Maradtam a tek. Szer­kesztő 11 r kiváló tisztelője. .Fischer József, ék­szerész, — Női rendőrök a szabadkai piacon. Szabadkán — nem rettegve a legrosszabbtól sem — női rendőrség szervezesén dolgoznak, mert azt hiszik, hogy a mai férfiszük világ­ban ilyen módon lehet esak segíteni az elfa­jult piaci állapotokon. Van valami ráció ab­ban, hogy a piaci nagy és kiskirályok ellen a nőket állítják csatasorba, akik a háború alatt legközvetlenebbül szenvedték el a piaci zsarnokoskodásokat és zsarolásokat. Az uj intézményt szervező szabadkai rendőrség kedvét az az aggodalma sem lohasztja le, hogy egyeseknek attól a naptól kezdve, ami­kor a női rendőrség az ottani piacon munká­ba kezd, a becsületsértések elintézésére még egy kihágási bíróságot kell felállítani és hogy a női rendőrök kontyainak megvédésére szer­ződtetett dijbirkozókat kell majd állandóan cirkáltatni a piacon. A szabadkai asszonyok elszántságára vall, hogy a nevezetes testület tagjaiul már is sokan jelentkeztek. Persze a piac árusítói .is készülnek, ök már három éve bizonyítják — mindenhol az országban — hogy mennyire és mire elszántak. — Temesvár kőzéle Imezése. Geml temes vári polgármester a városi közgyűlésen elő­terjesztette beszámolóját Temesvár szeptem­Igazgató: VASS SÁNDOR. •••• Telefon 11-85, Szerdán és csütörtökön Szenzációs amerikai film! (sereiláza egy nászutazás komédiája 4 felvonásban. A budapesti Royal-Apollóban 14 napig a legnagyobb sikerrel lett bemutatva. 'XttXttV <M> m A Előadások 6, fél 8 és 9 órakor. Ilniiláffob' Páholy, 2.—, Zsölye 1.50, I. hely 1.20 K., uKltyiim. II. helyi.-, K. III. hely-.70 fill., m> ber havi közéielmezéséről. ami főbb vonásai­ban a következő: A közélelmezési .miniszter 135 vaggon lisztet utalványozott ki az uj gazdasági év első három .hónapjára és igy a havi fejadagot továbbra is 700 dekában kel­lett egyelőre fentartani. Az Országos Köz­élelmezési Hivatal kivételes fiszíellátást biz­tosított az ipari munkásságnak; egyerészt kedvezőbb fejadagokat állapitolt meg, más­részt, hogy a munkások nemcsak lisztjüket, hanem mindennemű élelmicikket a gyári ve­zetőségek utján fogják megkapni. A zsirkész­letek teljes kifogyását egyelőre a fejadagnak. felényire való leszállítása által akadályozták meg. A henteseknek pedig az élő állat be­szerzését azáltal könnyítette meg a város, hogy a közélelmezési hivataltól a szomszé­dos vármegyék területére alkalmi rekvirálási jogot szerzett. Forgalomba hozza a város a Kávéközpont által kiutalt negyven métérmá­zsa hadikávét, melyből jegv ellenében havi ötven grammos fejadagot fog árusittatni. Ez­után a közönség csak nyers cukrot fog kap­ni, a havi cukorjárandóság felemelésére nincs kilátás. A magánháztartások burgonyaszük­ségletüket közvetlen vásárlás utján az or­szágban bárhol fedezhetik. Az ellátatlanul maradt lakosság szükségletét a városi ható­ság az orsz. hurgonyaközvétitő iroda által kiutalványozandó ellátmányból fogja fedezni. — A gazdag ember katonaskodása. Mintha a régmúlt meséit olvasnánk, olyan impresz­sziókat kelt az emberben az a hir, amelyet iDebrecenből bqcsájtottak világgá. Arról van sző, hogy a katonai rendőrség letartóztatta Slimovics Sándor, gazdag debreceni keres­kedőt, mert kiderült, hogy nem vonult be katonának, hanem (helyettest küldött maga helyett. És .amíg helyettese 800 koronáért vi­selte ,a császár ruháját, Slamovics aratta a •sikereket a pénzszerzés terén, ugy, hogy már a hadi adózók névsorába is fölvették. Helyet­tesét, akit a. sorozáson alkalmatlannak talál­tak, segédsz/olgálatra osztották be és nyugod­tan is szolgált addig, mig ki nem derült a tur­pisság. Slamovicsot átadták ezredének, Alt­raann Nachemet pedig — igy hívják a vállal­kozó szellemű ál katonát — letartóztatták. Haderő elleni bűntett miatt indul meg ellene eljárás. Hiába, ma már a romantikának is más vége van, mint hajdan. — Hazaarulással vádolt szerb paraszt. Kovacsevics Szvetozár homokbálványosi la­kos 15 év előtt kivándorolt Szerbiába, ahol földbirtokot vásárolt, Mikor kitört a háború, a szerbek kényszeritették, hogy álljon be a szerb hadseregbe, vagy pedig' elkobozzák va­gyonát: és internálják. Mikor megszálltuk Szerbiát, az egyik kórházban rátaláltak. Ha­zaárulás icimén eljárás indult meg ellene, mert kiderült, Ihogy még nein szolgálta le fegyver­gyakorlatait, mikor Magyarországról eltávo­zott. A szegedi hadosztúlybiróság kedden fog­lalkozott az üggyel és fölmentette Kovacsevi­cset a vád alól, mert bizonyítottnak vette, hogy kényszerből lépett be a szerb hadse­regbe. — Tiz tniliiós pör az aradi törvényszéken. Aradról jelentik: iSulkovszky herceg arad­megyei összes birtokait tizenkilenc millió ko­ronáért megvásárolta a Központi Textilipari Részvénytársaság. Az adás-vételi szerződést dr. Králitz Lajos és a iSulkovszby uradalom többi jogtanácsosai s vagyonkezelői készítet fék. Ebből a szerződésből és az ezt megelőző tárgyalások anyagából kihagyták azt a fon­tos körülményt, hogy több cég már régebben kitermelési jogot szerzett a Sulkovszky erdő­ben. Franki S. József kétezer vaggonra, Mahler Péter és a Csabai Áruforgalmi három­háromezer vaggonra, a Hazai Fakitermelő ötezer vaggonra, & Naschitz-cég pedig' két­ezer holdra szerezte meg a kitermelési jogot, Ez utóbbinak peázs joga volt az erdőbirto­kon Borossebesig és Pankotáig húzódó ipar­vasutra. Amikor a Központi Textilipari Részvénytársaság átvett® az ingatlant, meg-

Next

/
Thumbnails
Contents