Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-18 / 242. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. K^j-es Hisátn áru ÍO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917. ssVl. évfolyam, 242. szám. Csütörtök, október 18. A kiuzsorázott osztrákok. A frontokon magyarok és osztrákok, mint hű bajtársak harcolnak együtt közös ellenségeink ellen, az osztrák képviselőházból pedig ezalatt csatakiáltások hangzanak Magyarország ellen. Nem mindennapi ellentét, amely főképen azért szomorú, mert — sajnos-— az osztrákoknak nincsen igazuk. Bár ugy lenne, hogy Magyarország bőviben van az élelmiszereknek, a gabonának, a húsnak, a zsírnak, ahogy az osztrák parlamentben ránkolvasták és bárcsak ugy lenne igaz, hogy Magyarország a háború folyamán milliárdokat uzsorázott ki a szegény Ausztriától. Ebben az esetben ta'án még hajlandóak volnánk eltűrni azokat a kirohanásokat és a háborúban megdöbbentően vakmerő fellépést, amelyet az osztrák parlament tanúsított Magyarországgal szemben. Hiszen akkor nem kellene csodálkoznunk Ausztria felháborodásán, amelv éhezik és nélkülöz a mi kapzsiságunk miatt. Csakhogy napnál is világosabb, hogv Ausztria ordítozása nem koplaló torokhói ered és hogy az egész akciót az irigység szervezi ellenünk. Mert mégis csak rettenetes, hogy Ausztria, amely eleddig ahhoz volt hozzászokva, hogy Magyarországból olcsón juthatott minden földi jóhoz, amíg ő az ipari cikkeket nálunk horribilis áron értékesítette és itt talált a legjövedelmezőbb piacra, most Magyarország is megfelelő — de még mindig aránytalanul kisebb — árat szab Ausztriának. Hogyan merünk mi ellenszolgáltatást kérni élelmiszereinkért? Magvarországnak a háború előtti árakon és mennyiségben kellene az élelmiszereket rendelkezésére bocsátani Ausztriának, hiszen köztudomású, hogy az ipari cikkeket a ió szomszéd nem számítja drágábban hü szövetségesének a háborúban sem. Szenet pedig — ami szintén köztudomású — annyit kánunk Ausztriából, hogy a szénszükséglet kielégítése Magyarországnak egyáltalán n:im okoz gondot. Mi nem szűkölködünk semmiben sem, igy mondották az osztrák képviselők, akik maguk sem hiszik, amit mondanak, de elég bátrak ahhoz,. hogy nekitámadjanak Magyarországnak, amely szűkös fölöslegéből becsületesen juttat Ausztriának. A magyar kormánynak ezekkel az igazságía'an támadásokkal szembe kell szá!lania és nyomatékosan fél kell világosítania az osztrákokat arról, hogv a világháború véres áldozatai után a magvar nemzet fel akar szabadulni Ausztria mostoha gyámkodása alól. Magyarországnak ezt a törekvését érzik osztrák barátaink, féltik Ausztria egyeduralmát a monarchiában, azért adják a kizsaroltat és meliőzettet. Ennek az átlátszó politikának nem szabad megtévesztenie a magyar kormánvt. Abból, amit az osztrák közélelmezési miniszter a kirohanásokra válaszolt, azt látjuk, hogy a magyar kormánv több sertést és zsírt kötött le az osz'rákok részére, mint eddig. Ennek semmi jogosultsága nincsen addig, "uiig riálurk szaporítani kell a zsirtalam napokat. Adjon Ausztra több szenet és ipari cikket és ne hivatkozzék arra — mert meg találunk ijedni, — hogv elszakad Magyarországtól. A paritást eddig Ausztria ugy értelmezte, hogy a jogokból és haszonrészesedésből mindig a nagyobbik fél ját néki; Magyarország pedig hálából örüljön annak, hogy a kötelességekből .és a terhekből kap nagyobb osztályrészt. Az osztrák parlament, ugy látszik, érzi. hogy ennek az állapotnak ivége lesz. Tehetetlen dühében toporzékol tehát és a fenyegetésekkel, szitkozód ás okkal — mert másképen nem tudja — akarja visszafordítani a dolgok fenné szetes fejlődését. De hiába mindez! Meg kell nyugodni abban, hogy Magyarország is élni A magyar parlamentben majd meg f azt is mondani, hogyan. Egv kis kitai s — maygaros őszinteséggel — nem fog ártani az osztrák képviselőháznak, amely az ellenünk szóló kirohanásokat helyesléssel fogadta. Ebben az ügyben a magyar parlamentnek is egységesnek kell niutatkezma. iaxn9aBEk£s;aB»ai9>aaaaesa>s«&au.«aBGs&szBS9i>e taBBBXbaaaiissssaBSscaUBitBevssoBBBBBaasasBaaBsnBSk-Bess.iasvtt* Oesel szigete teljesen a németeké. Ujabb 1100 fogoly. - A rigai öbölben tengeri harc — Az ellenséges hadihajók visszavonultak. — BERLIN, október 17. A nagy főhadiszállás jelenti: Csapataink a Swerbe-félSizigeten még ellenálló ellenséges erőket legyőzték; Ösel szigete ezzel teljesen birtokunkban van. A zsákmány növekszik. Tegnap több mint 1109 foglyot szállítottunk be. Tengerészeti haderőiiiK őseitől északra és a rigai öbölben orosz rombolókkal és ágyunaszádokkal harcot vívtak, amely ránk nézve kedvezően végződött. Az ellenséges hajókat anélkül, hogy veszteséget szenvedtünk volna, visszatérésire kényszeritettük. Tengerészeti léghajóink bombázták Baromit; itt nagy tűzvészek törtek ki. A szárazföldi arcvonalon a harci tevékenység több helyen jelentékenyen feléledt. Az oroszok előrenyomuló portyázó osztagait elűztük. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály ' A német tengeri haderők a Mon Sundig uralják a tengert. BERLIN, október 17. Tengerészeti haderőink az ösel-sziget déli csúcsán elnémítva a nehéz üteget benyomultak a rigai öbölbe. Október 17-ikén folytatták előrenyomulásukat kelet felé és egészen a Mon Sundig uralják a tengert. A tengerészeti vezérkar főnöke. A holland-skandináv bizottság békejavaslatot fesz. STOCKHOLM, október 17. A hoüaudrkandináv bizottság bejelentett békejavaslaíáí a legközelebbi napokban közzé fogják tenni. Ezt a javaslatot a világ valamennyi szocialista pártjához intézik és konkrét bé~ keajánlotat fog tartalmazni. Troelstra kijelentette, minél tovább tart a háború, annál nehezebben jöhet létre a béke. Négy hónappal ezelőtt kedvezőbb békét lehetett volna kötni a központiakkal, mint mostan. Alapos az a félelem, hogy az orosz fórra'kilőni vívmányai lesznek a legelső áldozatai a háború meghosszabbításának. Flandriában ismét megkezdődött a harci tevékenység. BERLIN, október 17. A nagy főhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában a tüzérségi harc az Yser árterületétől a Lysig tegnap ismét jelentékeny erőre emelkedett. Este egyes szakaszon, ma reggel pedig az egész arcvonalon fokozódott a tüzelés. Felderítő ütközeteken kivül, amelyek a Labassé-csrtorna és Searpe között is számos alkalommal folytak, gyalogsági harctevékenységre is került a sor. A német trónörökös hadcsoportja: Tegnap a tűzharc Soissonstól északkeletre oldalt kiterjedt és időnkint nagyon heves volt; éjjel is tartott. A nyugati Champagneban, az Argonneokban és a Maas keleti partján a harci tevékenység szintén nagyobb heve^séset árt ck mint az utóbbi napokban. 19 ellenséges re/öiT •' • tó •••• ' jött léggömböt lőttünk 1 BMyw liadu- ty 23-Ik, Böhuach hadnagy pedig 20-lk ^.,enfelét terítette le légi harcban. /