Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-17 / 241. szám

X I TLM Á G Y Á ROJtriZ Á <J. Szeged, 1917. október "17. JT szénelosztás rendje Szegeden. fSaját tudósítónktól.) A szegedi Szénbizottság kedden délben dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével a közönség tüzianyaggal való ellátása ügyében ülést tartott, amelyen nagyon érdekes adatok kerülték nyilvánosságra a közönség szénellátásáról. A polgármester Bach Jenő felszólalása és felkérése folytán ismertette a kereskedelmi miniszter rendeletét a szénbizottságok létesítéséről. A rendelet egyenesen kimondja, hogy a szénbizottságban a nagyobb tüzianyagkereskedőknek föltétlenül helyet kell foglalni. Szükség vau erre azért is. mert szénkereskedők nélkül nem lehetne megállapítani a közönség ellátására szükséges kontingenst és azt sem, hogy mennyi szén érkezik a városba. Ezenfelül a szénbizottságnak a miniszter által megállapított szabályzata kimondja, hogy a szánbizottságok havonkint jelentést tartoznak tenni a tiizianvagok áráról a törvényhatóság első tisztviselőjének. Mindezt abból rz alkalomból emüti meg, hogy a „Szegcdi Napló" kritika . tárgyává tette a szénbizottság szervezetét, mintha azt a város csinálta volna meg és azt irta, hogy a szénbizottság ármegálbpi'.ó bizottsággá léptette elő magát, mintha ehhez, joga volna. Kénytelen a megtámadott kereskedőknek ezzel elégtételt szolgáltatni. A szénbizottság nehéz adminiszírátiv munkát végez, az arakat a polgármester állapítja meg. Ezután Vértes Miksa előadó közöl:c. hogy a szegedi száribizottság az országos széneloszíó bizottságtól 3078 vaggdn szénét és kok-zot kért Szeged ellátatlan lakosságának tüzianyaggal való ellátására. A szénelosztó központ a teljes mennyiség megadására vonatkozólag, még nem tett határozott Ígéretet a vá-osnak, de októberre máris kiutalt 100 vaggon porosz szenet, Mintegy 110 vaggonra tehető az a mennyiség, ami meg a szegedi tüzianvagkereskedők elmére érkezik, ugy, hogy a közönség tüzianyaggal való ellátása nem szenved megszakítást és fiiiinatíadást. Szid*" ségesnek tartja azonban a szénibizottság figyelmeztetni a közönséget, hogy mindenkinek meg kell rendelni a szénkcréskcdőknél tiizianyagsziikségletét, mert a szánbizottság senki ellátásáról nem gondoskodik, csak az ellátásra szükséges szenet szerzi be. legalább részben. Viszont bizonyos, hogv egész téli szükségletét senki sem kaphatja meg egy szerre. Saját érdekében cselekszik azonban, ha előre bejelenti valamelyik kereskedőnél igényeit. Ezután a szénkiszolgáltatás módjairól indult meg vita. Bach Jenő legszívesebben n cukorkönyvek alapján osztaná szét a tüzfaii vagokat. Ez Tenne a legigazságosabb. Le lehetne pecsételni a cukorkönyvet mindig olvan rnenyny is égről, amennyit igénybevett az illető fél. Vértes Miksa szerint ez nagyon szép rendszer elvben. Sajnos azonban, gyakorlatilag nem lehet megvalósítani. A kereskedőknek be kellene szolgáltatni azoknak név oráí, akik náluk ellátásra jelentkeztek s ennek alapján kellene a szenet kiszolgáltatniuk. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester közli, hogy rengeteg visszaélés történt a cukorkönyvekkel, de most állítják ki az ujat, arnety szigorúan kiküszöböli a visszaéléseket s ebben lesz egy fa- és szénlap is. Acél Géza az utalványrendszer mellett szólal föl, Bclogh Károly pedig meghatározott kontingenst kiván kiadni minden szénért jelentkezőnek és pedig hetenkinti mennyiségben. Milkó Henrik. Rosenfeld Nándor és dr. Szalay József felszólalása után a bizottság ugy dröntöít, hogy egv családnak heti 50 kilónál több szőttet nem adnak ki A szén kiutalása cukorkönyvek alapján történik, de a kereskedők tartoznak emellett a kiutalt mennyiségről névsort vezetni és ezt hetenkint a szénbizottságnak bemutatni, Igv senki kettős ellátást igénybe nem vehet. Elhatározta még a bizottság, hegy a város tanácsát fölkéri, irjon át a katonai parancsnoksághoz, hogy a tüzelőanyag-kereskedőket. akik saját íuvarkocsival rendelkeznek, mentesítsék a katona, fuvarozási kötelezettség alól a fuvarköltség kifizetése ellenében. Ma ugyanis nem lehet fontosabb ügy, mint a közönség tüzianyaggal való ellátása. A hadiadók tárgyalása Áz adók mélyen belevágnak az adózó polgárok elevenjébe. Mindenkinek iól felfogott érdeke tehát, hogy tisztában legyen az adókkal, tájékozva legyen arról, hogy m't kell beszereznie a tárgyalásra, mi az, amit figyelembe vehet a bizottság az utasitásr k alapján, Először is fontos, hogv mindenki beadta légyen a vallomását, mert ha ezt elmulasztotta. akkor pótdijat fizet és ráadásul az a kellemetlenség is éri, hogv nem lévén a bizottság a valódi adatok felől tájékozva, vagv csak a kincstári előadó javaslatát veszi alapul, vagy a bizottság tagjainak információit fogadja el. Az adótárgyaláson ugyanis az előadó előterjeszti az általa beszerzett adatokat s ezek alapján elkészített javaslatát. Ezzel szemben az adózónak érdeke, hegy esetleges ellenadataival győzze meg a bizottságot arról, hogy az előadó javaslata túlzott, ha ugyan az. Azok tehát, akiknek földbirtokuk veti, a föld jövedelmét, ha bérbe van adva. a bér összegét igazolják szerződéssel, községi bizonyítvánnyal, vagy más megfelelő- módon. A házak jövedelme szintén igv igazolandó, mert a kincstár a hiteles háztérvallomásf xeszi alapul, tehát ha az adózó ezeket megcáfolni akarja, ugy adataival elő kell készülnie. Legnehezebb a személyes kérésetek kimutatása, amennyiben a kereskedőnél, iparosnál, ügyvédnél, orvosnál, vagy más ily szabad foglalkozású egyénnél igazoló adatok hiányában az előadó csak hozzávetőlegesen állitha be egy összeget s ezt kell az adózónak, ha nem fogadja el, megdöntenie. Erre kell adatokkal ellátnia magát, tehát vagy könyveit hozza tel, vagv hiteles könyvkivoriatot szerez, vagy másképen igazolja forgalmát, de mindenesetre igazoló adatokat kell beszereznie, ha azt akarja, hogy a bizottság előterjesztését igazán figyelembe vegye. — Mert a valóságban ugy áll a dolog, hogv például egy nagyforgalmu kereskedő jövedelmét a kincstári előadó beiria 100.000 koronára. s indokolja ezt azzal, hogy olyan cikkek vannak az illető üzletében, melyek a háborús viszonyok következtében nagyon emelkedtek s melyek ára az üzletről feltehető forgalom mellett ilyen és ilvcn nagy hasznot •hozott. Ezzel szemben nem elég. ha az adózó azt mondja, hogy neki nincs 100.000, hanem csak 30.000 korona jövedelme, hanem könyvével. vagy szállítási szerződéseivel, szóval megfelelő módon kell igazolnia, hogy a beszerzési árhoz hozzászámított tisztességes, de nem tulmagas kereskedői haszon figyelembe vételével és a részletesen kimutatandó üzleti költségek levonásával jövedelme nem lehet több annál, amit be'smer. Amióta a hadiadó bizottság működik, azóta különösen el lefut készülve minden adózó, hogy még azokat az üzleti titkokat is kipuhatolják, melyeket' eddig legjobban' megőrizlek, tehát az egyenes nyíltság és az őszinte bevallás minden esetre tanácsos, nem csak az állammal szemben mint polgári kötelesség és mint erkölcsi szempontból is helyes eljárás, hanem saját jól felfogott érdelében is jobb, ha mindenki bevallia jövedelmét és vagyonát, mintha ott a bizottság előtt pirit rá az elnök, vagy az előadó a szerzett adatokkal, hogy ezt is. azt is elhagyta. Ép igy van az a terhcknél is. Sokan azt hiszik, hogy elég, ha azt mondják, hogy van X ezer bank- és bekebelezett tartozásuk, anélkül, hogy ezeket igazolnák. A terhek csak akkor vehetők figyelembe, lia vallomásában benne foglaltatnak és ha igazoltaínak. Minél jobban elkészül valaki az adótárgyalásra, annál bizonyosabb lehet felőle, hogy a bizottság a legigazságosabban és legmérsékeltebben állapítja meg adóiát. mig az ellenkező esetben ki lehet téve annak, hogv a kellően nem tájékozott bizottság valami tévedést követ el legjobb akarata dacára is. A vagyonadó tekintetében a legnehezebb kérdés a részvénvekben, betétekben fekvő vagyon kimutatása. Ezek ugyanis kividről csak sejthetők, de pontosan meg nem állapit ha tők, ugy, hogy itt a bevallástól sok függ, mert enélkiil a bizottság is csak tapogatódzik. Rendkívül fontos, különösen a kereskedőkre nézve a könyvvizsgálat kérdése. A jövedelmi' és vagyoni adónál erre nézve az utasítás azt írja elő, hogv ha a bizottság nem látja elég tisztán az adózó fél ál'al bemutatott adatokból a helyzetet, ugy felhívhatja az adózót könyvei bemutatására. Természetesen ilyen esetben csak az adóra vonatkozó adatok megtekintéséről lehet szó, tehát a kereskedőnek úgynevezett üzleti titkait et bizottság nem leplezheti le. bár igaz, hogy a valódi jövedelem és a vaevon csak az összes adatok egybevetése alapján Ítélhető meg s igy bajos egyik vagv .másik adat figyelmen kivid hagyása. A hadinyercség-adónál azonban a könyvvizsgálatot a bizottság egyenesen elrendelheti, még pedig olyképen, hogy ezen intézkedés ellen felebbezésnek nincs helve s aki könyveit nem mutatja fel, vagv annak megtekintését akadályozza, az büntető eljárás alá esik, A hadinyereség-adó egyáltalán bonyolultabb, nemcsak azért, mert ott a hadi éveken kivid több béke-évre nézve kell vallomást tenni, hanem azért is. mert ott igazán szorosan kell vizsgálni azt, hogv az úgynevezett háborús nyereségek fennállanak-e és milyen mértékben. Ezért a hadinyereségadónál ugy a vallomás, mint a mérleg szerkesztése és a tételek szereplése nagy figyelmet érdemel s igv minden adózónak s különösen a kereskedőknek nagvon fontos érdeklik. hogy már a könyveik berendezése is olyan legyen, hogy a hadinyereségre vonatkozó adatok annak adataival igazolhatók legyenek. A francia sajtó a németek partraszállásáról. Bern, október 15. A francia saitó kiilönféleképen kommentálja a németek partraszállását. A Temps a következőket írja: Korai volna azt hinni, hogy a németek partraszállása már előkészület volna a Pétervár ellen való offenzívára. Azt hisszük, hogy az ellenség biztositant Kíl rja a rigai öböl birtokát és el akarja pusztítani azt a néhány orosz hajó.t amely még ott van. A Matiii igy ir: Kétségtelen, hogy a németek Reval ellen fognak előnyomulni, hogv maguknak admiiveleti bázist teremtsenek, üsel és Dagö szigete támaszpont a flotta, továbbá a szállítás és élelmezés számáfa. — Az Echo de Paris szerint a helyzet egyre nyugtalanítóbb. Nem hisszük, hegy a revali orosz 'otta felveheti a harcot a német flottával. Valószínű, hogy Kerenszki már ma kiürítteti Jielsingforsot és Révait, , ;