Délmagyarország, 1917. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1917-10-03 / 229. szám

4 Szftg«á. 1917. október I, Meinjt Walter vallomása Sebők siázados hadbíró szerepéről. (Sajóé tudósítónktól.) A Meinx-féle nagy és váratlan érdekességekkel bontakozó biin­pörben kedden folytatta a temesvári cs. és kir. hadosztálybiróslg Meinx Walter kihall­gatását. Lovag Bi&oszkurszky államrendőr­ség! detektiv valtatási módszerének leleple­zése után kedden Sebők Kolozs százados hadbiróra, a katonai ügyészség vezetőjének szerepére vonatkozólag te ti Meinx feltűnést 'keltő vallomást. A keddi tárgyaláson dr. Dohány Gyula' főhadnagy hadbíró, ügyész Meinx mostani tagadásával szembeállította a pofgári biró­ság előtt' tetíi beismerő vallomását. Idézte, hogy Meinx a polgári bíróság előtt azt val­lotta, hogy azért fizetett Böhmnek magasabb árakat, mert az neki részesedést igért. Kérdi, hogy a civil biróságou js kénvszeritették-e 1 : merő vallomásra? Meinx Walter igy válaszolt n kérdésre: — A tárgyaláson a polgári biróságou résztvett Sebők Kolozs százados-hadbíró ügyész ur is. Mikor o meghallotta, hogy a nyomozás során tett vallomásommá] ellen­közőképen kezdek vallani, szünetközben oda jött hozzám és kérj, hogy maradiak csak meg eredeti vallomásom mellett, mert ez fám nézve csak előnyös lesz és a civil-birósági tárgyalás emellett semmivel sem fogja be­folyásolni sorsomat. Stössinger tárgyalásvezető főhadnagy a szenzációs vallomás után figyelmeztette Meinxot, hogy jól gondolja meg. mit rnoivd, mert vtílornásának valótlansága esetén rá­galmazásért Is vád alá helyezik. Meinx Wal­ter szilárdan felelt az intésre: — Föntartom ezt a vallomásomat. Ezt a vállomást ezután szó szer int jegy­zőkönyvbe foglalták. Meinx ezután az Ügyész kérdéseire megismételte hétfőn tett vallomá­sait a nyomozásra és a fíktiv számlákra vo­natkozólag. Elmondta ismét, hogy Biatosz­kurszky fenyegette őt, majd azt Ígérte, hogy beismerő vallomása mentesíteni fogia a vád alól. — És önre ezek az Ígéretek olvan hatás­sal voltak, hogy tényleg ugy tett. ahogyan mondták? — kérdezte az ügyész. — Nem kellettek ígéretek sem: olyan lelkiállapotban voltam, hegy mindent mond­tam, amit csak akartak. — S mi hozta ilyen lelkiállapotba? — Például a polgári tárgyalás egész ideje alatt itt tartottak az ügyészség foghá­zában. Ajtóm előtt szuronyos börtön őrök voltak és szuronyos őrök kisértek fel ide.... Elmondta még. hogy a pénz kellett ne'<i a íödözetlcn kiadásokra s a legénység élel­mezésére. Több pénzt azért fogadott el Böhmtől, mint amennyi födözetlen kiadása volt mert számítania kellett rá. hogy még lesznek ilyen kiadásai. Délben a tárgyalás folytatását szerdán reggel nyolc órára halasztották. Rendelet a lánckereskedelemről és a sertéshizlalásról. (Saját tudósítónktól.) A hivatalos lap keddi száma két fontos rendeletet közöl. Az egyik rendelet a közszükségleti cikkek for­gtííombahozataldnál előforduló visszaélések meggdtlására tartalmaz intézkedéseket, a másik pedig a seriéshizhalás ni rendjéről szól. Mindxét rendelet a közellátás mai álla­potán akar javítani. A rendeleteket itt ismer­tetjük; (A lánckereskedelem meg­rendszabályozása,) Közszükségleti cikk forgalombahozatalá­val hivatásszerüleg vagy hivatásukból folyó­lag (iparszerben) csak azok foglalkozhatnak és ilyen cikket forgalombahozatal céljából csak azok szerezhetnek be és árusíthatnak, a kiknek ezt a rendelet szerint a hatóság, vagy közvetlenül maga a rendelet megengedi. Ilyen hatósági engedély szükséges külö­nösen az élelmiszerek, takarmányozás, fű­tési és világítási c.kkek, festékek, olajok és bármiféle kenőanyagok, szappan és mosó­por, kötélverő áruk. szíjgyártó és nyerges­árutí, mindenféle ruházati cikkek, mindeníélc­cérna, a mezőgazdasági iizem folytatásához szükséges egészen vagy részben vasból ké­szült gépek, szerszámok és eszközök, végül a fentebb felsorolt cikkek előállítására szol­gáló anyagok, valamint a forgalombahozata­lukhoz szükséges tartályok (lábak, hordó, zsák stb.) árusításával való foglalkozáshoz, valamint ahhoz is, hogy valaki ilven köz­szükségleti cikket annak forgalombahozatala céljából beszerezhessen és árusíthasson. Ha­tósági engedélyt kell azoknak is. akik az em­iitett cikkek közvetítésével foglalkoznak. Nem kell hatósági engedélyt szerezni annak, akinek már élőbbről olvan ipariga­zolványa vagy iparengedélye van. amely az emiitett cikkeknek a közvetlen fogyasztók részire való árusítására feljogosít, és azok­nak. akik utcákon és köztereken házalnak, ha ehhez korábbról hatósági engedélyük van. Hatósági engedélyt az iparhatóság ad. Az iparhatóság az engedélyt megtagadhat­ta, ha az engedély kiadása a kérelmező sze­mélyében, vagy a háborús gazdasági viszo nyokban rejlő ok miatt közérdekből nem ki­vánatos. Az engedély általános, vagy egyes cikkekre érvényes lehet. Az engedély csak arra szólhat, hogy az illető közvetlenül fo. gyasztókmk árusíthat. Ezért az illető köteles a kereskedő gondosságával ügyelni arra, Hogy a közvetlen fogyasztó csak a viszo­nyok között indokolt mennyiségben kapjon árut. Az iparhatóság külön engedélye keh ahhoz, hogy valamely cikkből jelentékeny készletét egészen vagy túlnyomó részben egy vevőnek eladhassa, .4 hatósági engedély visszavonható, ha tulajdonosát a bíróság, vagy rendőrt biróság nyereségvágyból elkövetett bűntett, vétség, vagy kihágás miatt elitélte, Az áralakulás ellenőrzésére központi ár­vizsgáló bizottságot és helvi árvizsgáló bi­zottságokat kell alakítani. A helvi bizottság tájékoztató árakat állapithat meg és a ható­ság a visszaélések elbírálásánál e bizottsá­gok megállapításait veszi figyelembe. Helyi bizottság minden törvényhatóság székhelyén alakítandó. Elnökét és helyettesét a Közélel­mezési Hivatal elnöke, többi tagjait fele­részben a törvényhatóság első tisztviselője, felerészben a bizottság elnöke nevezi ki. A tagokat lehetőleg a szakérdekeltségek köré­bői kell kinevezni. Budapesten központi ár­vizsgáló bizottság alakitandó a helvi bizott­ságok munkájának felügyeletére és irányítá­sára. Ennek összes tagjait a Közélelmezési Hivatal elnöke nevezi ki. Szabályozza a rendelet az ügynök és alkusz, valamint a bizományosi diiak meg­állapítása körül elkövetett visszaéléseket és kimondja, hogy a rendes kereskedelmi tor­galomban szokásos dijaknál magasabb juta­lékot sem adni, sem kikötni nem szabad. Árakölc&őnt csak azoknak szabad adni, akik az illető áruk forgalonibahozásáva! jog­szerűen foglalkoznak. Kétezer koronát meg­haladó kölcsön összegnél a szerződés írásba foglalandó, Az áru kézből Kézbe adásának meggáí­lására kimondja a rendelet, hogv akik köz­szükségleti cikkek árának drágulását idézik elő azzal, hogy üzleti tisztességbe ütköző el­járással, különösen szükségtelen közbenső kereskedéssel (láncolatos kereskedéssel) jut­tatják el í\Z árut a fogyasztóhoz, hat hóna­pig terjedő elzárással büntethetők, azonkí­vül az elért uyereség kétszeresének össze­gével büntetendők. Aki közszükségleti cikkek továbbcladásánál a beszerzési árat és a költ­séget aránytalanul meghaladó eUemxolgdlta­tásokat köt ki, szintén hat hónapi elzárással büntethető. Aki számlákon és kereskedelmi feljegyzéseken hamis vagy hiányos mennyi­séget vagy összeget jelez, szintén hat hó­nappal büntethető. Aki a megállapított árak­nál magasabb árat kér, vagy bármiivett egyéb ellenszolgáltatást köt ki. szintén hat hónap­pal büntethető. A rendeletben meghatározott kihágások miatt aZ eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető biróságnak hatáskörébe tartozik. A rendelet október 15-én lép életbe. (A sertéshizlalás ni rendje.) Saját háztartásában, illetve gazdaságá­ban, vagy idegen hizlalótelepen, de a saját szükségletére bárki annyi sertést hizlalhat, ahány sertés zsírjára és szalonnájára a ház­tartásában ellátást élvező személvek eltartá­sára szüksége van. Kettőnél többet azonban saját céljára senki sem hizlalhat A termelő a háztartási és gazdasági szükségletét meg­haladó számban csak hatósági engedéllyel hizlalhat. Az engedélyt ötvett darabig a tör­vényhatóság első tisztviselője, ezen felül a földművelésügyi miniszter adia. A nem termelők, akiknek nincs elegendő takarmányuk, közfogyasztásira irányuló hiz­lalás! szándékukat a hatósággal közölni és ettől engedélyt kérni tartoznak. Nem terme­lők, főleg ipari hizlalók, városi, tisztviselői, szövetkezeti stb. beszerzési csoportok hizla­lást engedélyt csak a földművelési miniszter, tői kaphatnak, _ , Az engedéllyel hizlalt sertések csak közfogyasztásra használhatók fel. A rendel­kezési jog felettük a Közélelmezési Hhmhlt illeti meg. A sertésekkel darabonkint 5 mázsánál több takarmányt föletetni nem szabad. Ebből legfeljebb két mázsa lehet árpa. A takar­mányt a földmivelésiigyi miniszter a Hadi­termény utján utalványozza. • ötven kilónál könnyebb sertést köz­szükségleti célokra hizlalni nem szabad. A hizlalást a Közélelmezési Hivatal elnöke a helyszínén ellenőrizheti. A rendelet kedden lépett életbe. (Két ssirtaldn nap.) A sertéshizlalás uj rendjének megállapb fásával kapcsolatosan rendelet jelent meg a zsirfogyasztás korlátozásáról is. A rendelet szerint a hét két napján (hétfőn és pénteken) az ételek kiszolgáltatására szolgáló üzletek­ben és üzemekben zsirt és zsirnemü anya­got felhasználni tilos. Sélmagyarország előfizetési ára Szegedem egy évre . félévre negyedévre esyliónspra Vidéken: egy évre . félévre . negyedévre 28.­14.­7.~ 2.40 kor. » « • 28,— kor, 14.- . 7.- ..

Next

/
Thumbnails
Contents