Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-13 / 212. szám

Szeged, 1917. gzepiember 13. DílLMÁjGYABO&SZiÜ Wekerle miniszterelnök elmondotta programbeszédét. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk íelefonjetentése.) A képviselőház szerdai ülését déluitán félül egykor nyitotta meg Szásiz Károly elnök. A 'terem és a karzatok zsúfolásig megtelteik. Szász Károly elnöki megnyitójában megemlékezett Isonzói hadseregünkről és hadi fiot'tánknák, különösen buvár.hajóinlknak teljesítményei röfi. Inditványozza, hogy a Ház fejezze ki őfelségén dk és Boroevi esnek háláját és köszönetét. A képviselőüláiz ehhez cgybadguillag hozzájárult. Wekerle miniszterelnök ezután királyi kéziratot küld fefJ aiz elnöknek, amelyet felolvasnak. A kiráyi kézirat Esterházy felmentéséről és dr. Wekerle Sándor miniszter elnöki kinevezéséről szól. , Ezután Wiekerle Sándor .miniszterelnök emelkedett, szólásra, hogy elmondja programbe'szédét. Kijelentetté, hogy Esterházy programját teljes egeszében a magáévá teszi, a választójogi prograiinot is. A kormány sarkalatos programpontja a választójog, de az egész kormányzásnak is ez a létalapja. Ezt a kérdést a napirendről .többé levenni nem lehet, mert itt az ideje, .hogy necsa'k a terheiket, hanem .a jogokat is általánosit'suk. Minthogy pekn akarjuk, — mondotta a miniszterelnök, — a meglevő választójogot togdozni-fdltozini, hanem uj választójogot alkarunk alkotni, közlőm, hogy ha a megoldásra és a részletekre vonatkozólag nem tudnánk megegyezni, felhatalmazásom van, hogy a nemzethez apelláljak. A miniszterelnök , ezután a szociális kérdésekről szólott) Kijelentette, hogy mindenekelőtt a. rokkantak, özvegyek, árvák ellátásának kérdésével, a htpllsegélyek ujabb rendezésével, a közalkalmazottak háboríts segélyének felemelésével kíván foglalkozni. , Különös gondot fordif a kormány az anyaés csecs em ő véd élemre, a közegészségügy fejlesztésére, a betegsegéüyezés, balesetbiztosit ás, muníkáiSJVédelem, népőktatás és bi r tok po 1 i t ik a kérdése i r e. Ezuítán megemlékezett Ugrón belügyminiszter rendeletéről és kijelentette, ,hogy az idegenek eltávolítására a lakásínség megszüntetése szempontjából van szükség. Apponyi rendeletét félreértették. Nékünk vigyázni ketilj, ,hogy népiskolai intézményünk ne legyen állaim ellenes tendenciáik melegágya. A népoktatás térién vannak nagy elvek, de ezéknek csalk annyi ,a politikai értékük, amennyit ebből meg lehet valósi tani. M'ajd .áttért a birtokpolitika kérdésére. Kijelöntetlté', ihőgy Oda kell törekednünk, hogy a föld .saját kezünkön maradjon. A helyes birtofemegosztást kivárniuk megvalósitaini .neniosiaik a községeik kezén levő birtokokkal, hanem az államellenes izgatások, révéin kezünkre "került, sőt teljes kártérítés mellett egyéb birtokokkal is. Ezután bejei!en/t,ette,,hogy az ősz folyamán be fog-, ják nyújtani a katolikus autonómia és az, 1848:XX* t.-c. végrehajtásáról szóló törvttiyja vasiatokat. — A kor uralkodó eszméje, — mondotta a miniistzíteirelnök, — a demokratizmus kivánja, hogy ne szövevényes, hanem érthető közintézményeink legyenek, meri nemcsak abból áll a demokrácia, hogy a vá lasztójogot kiterjesszük, hanem abban, hogy minden közintézményünket közelebb hozzuk a nép lelkéhez. Szükséges, hogy a közigazgatást is a demokratikus szellem Itassa át.. Ezután hosszasan foglalkozott azzal, hogy miérf volt .szükséges a tárca nélküli miniszteriumek szaporítása. Majd kijelentette, liegy Magyarország széntermelése anynylra fokozható, hogy egész szétr szükségletüiíket saját termelésünkkel fedezhetjük és a behozatalt egy tizedre redukálhatjuk. A kiegyezés kérdésében a következőkeit mondotta: — A kiegyezés kérdésében Ausztriával tárgyalásokat folytatunk. Azonkívül folynak a tárgyalások Németországgal is, de ha csak rendkívüli viszonyok elő nem állanak, a döntést fenn ajkarjuk tartani a jövő országgyűlésnek. Beijélenitem, hogy Apponyi azt a különleges álláspontját, a •melyet a muüt kormány bemutatkozásánál kifejezésre juttatott, most is változatlanul fen'tartja- (Apponyi helyeslőleg bólint a fejével.) Kijelentette, hogy a megromiiott. valuta javitásáija különös gondja lesz ,a kormánynak. — Mielőtt program beszédemet befejezném, — folytatta a miniszterelnök, — meg kell emlékeznem azon álmodozásról, amelyet osztrák képviselők állami 'integritásiunk elle'ni kirohanásukban szótíbn és írásiban, elkövetnek. Álmodozásnak nevezem ezekét a kirohanásokat, mert nemcsak legtöbb helyen nincsen talajuk, tíe alkalmam volt meggyőződni, hogy osztrák kormánykörökben is visszautasításra találnak. Ezután az osztrák büntető törvénykönyvről beszélt, amely nem nyújt elég védelmet a magyar állam integritása ellen intézett támadásokkal szemben. A viszonosság alapján a közel jövőben megln» dltják a tárgyalásokat az osztrák törvénykönyv e hiányának pótlására. Horvátországot illetőleg .az 1868. évi XXX. t.-c. alapjain, áll. Készséggel támogatjuk a háború uit'án, Horvátországnak azt a törekvését, hogy Dalmáciával 'egvesitessék. — Külügyi politikánk, — mOndótta a miniszterelnök, — ismételt és itt a Házban többszőr kifejtett alapotkon teljesen változatlan. Szövetségeseinkhez valló hü ra, 3 igaszkodás egyetértő eljárás a ránk kényszeri te'tt háború további folyamán is. Egyek feszünik a tisztességes és tartós béke megkötésében is. Örömmel csatlakozunk a nyár folyamán a német birodalmi gyűlésen elhangzott hékíerezohicióhoz. Most pedig hálával járulunk hozzá a pápa őszentsége ajánlatához. — Ezeket kívántaim programbeszédenibein elmondani, kérem aurák tudomásul vétellét. (Tisza István beszéde.) A minisztereto'ök uítán gróf Tiszt István szólalt fel. örül, hogy Welke lilével a külügyi kérdéseikben egyeit érthet. Bélke akikor lesz, amikor ellensége inkáéi megérik a helyzet és belátják, hogy minden •erőfesz itésük hiábavaló. Aki békét akar, atz most összeszontdt fogaL.kál verekedjen-, az utolsó csepp véréig és igy győzze meg az ellenséget, hogy a magyar nemzetet le-» győzni .nem lehet. Felleke'ze'tli , ilslkolánkiban lia téilcőu'yabbá kelil tenni az álla,mi ellenőrzést. Bár Apponyi' Intézkedései vell . iriéisizlleteiben nelm ért egyet, de, most van itt az ideje az itw tézkedéseknelk. Közgazdasági kérdésekben: teljes odaadással támogatja1 a miniszterei -< mölkö't, a pártja, die csiak abban az esetben,' ha nyíltan vallja azt a gazdasági program mot, amelyet Wekerle személye képvisel: Ki jelenti, hogy miután Wekerle Estei-* házy válíaiszfójofei programját átvette, e téren szembe találja magát a munkapárt-" tal. Megállapítja ezzel kapcsolatiban', hogy lelik rismer ellenség volna, ha a kormány ai háború folyamán elrendelné a válasz'táso-t kat. Ez esetbein a legmesszebbmenő harc-t ra kész a munkapárt. Az osztrák tárna dá-* sokkal szelmbenl mindanlnyiunk silkr,a szállá-' sátt követeli Tisza, mert állit ás a szeriint osztrák miniszteri tárcáknál 'olyan ömbe-> •r ékről tárgyalnak, akik a belügyi kérdések megoldását az antant-hatalmakilóí várják. (A kormányt támogató párt szónokai.) Tisza beszéde után az elnök 5 perc szünetet rendelt itt. Ezu'tán1 Szentiványí Árpád az Apponyi-párt megbízásából f ejezte ki bizalmát a kormány iránt. Pejaesevics Tivadar a horvátok névében fejezi ki csatlakozásukat a kormányhoz. Ezután gróf Andrássy Gyiia szólalt fel.. Hosszasán polemizált Tiszával, alki azt állította, hogy bukása nem volt parilamenti győzelem. Ezzel síziemben Andrássy azt álüt ja, hogy igenis az .voít, mert az ellenzék nek sikerült a királyt meggyőzni az ő igazukról. ö míaga 'is .rtébe'zeh. .határozíná eí magát a háború alatti választásokra, de* .ha ez csaíkuigyan Olyan nagy lelkilsmeretlenség, mint TiSza .mondta, aktkor ez ,r'á nehezednék, mi'n't a többségi párt vezérére. Gróf Károlyi Mihály fejtegette -ezután1 hosszasat! álláspontját. Nagyon örül, hogy Welkerlie a békéről eltalálta' azit a hangot, •amellyel abbékéról beszélni, kéli. < Molnár János a néppárt, (Székely Ferenc a demokrakapárt nevében, fejezték ki