Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-28 / 225. szám

|z#IM>d, 1*17. szeptember 28, DÉLMAGYARORSZÁG — A termelők résztveszpek az országos paprika-értekezleten. A paprikaforgalom sza­bályozása ügyében történt intézkedésekről részletesen beszámolt már a Délmagyarország és megemlékezett arról a mozgalomról ís, amelyet a termelők és érdekeltek a paprika­forgalom szabaddá tétele ügyében indítottak. Az Országos Közélelmezési Hivatal most a" paprika-ügyben a következőket közli: -Egyes fővárosi és vidéki lapok azt a hírt közölték, hogy az Országos Közélelmezési Hivatalt ve­zető miniszter a paprika-forgalom ujabb sza­bályozása tárgyában értekezletet hívott ösz­sze, amelyre a termelők nem nyertek volna meghívást. Ez a hir téves, mert ilyen érte­kezlet még nem hivatott össze. Az Országos Közélelmezési Hivatal foglalkozik a Páprika­fcrgalom ujabb rendezésének kérdésével és ebben az -ügyiben a közel jövőben az érdekel­teket össze fogja hivni megbeszélésre és pe­dig elsősorban, figyelemmel a paprikaterme­lés nagy nemzetgazlasági jelentőségére, a ter­melők meghívása semmi esetre sem. fog el­maradni. Ez már azért sem történhetik meg, mert maguk a termelők kérték a paprika­forgalom ujabb szabályozását, a termelés ér­dekeinek biztosítása végett. — Szabó József temetése. Szabó József­nek, az öreg rendőrtisztnek holttestét beszál­lították Felsőtanyáról Szegedre a közkórház­ira. Temetése csütörtökön délután folyt le nagy részvét mellett. A rendőrség a koporsó­ra koszorút helyezett. — Országos Népruházati Bizottság. Gróf Serényi Béla kereskedelemügyi miniszter Az Est munkatársa előtt nyilatkozott a ruha- és cipőellátás kérdéséről. A miniszter kijelen­tette, hogy elsősorban a munkások és tiszt­viselők ruha- és cipőellátásáról kiván gondos­kodni. A ruhaellátás intézésére a kormány Országos Népruházati Bizottságot álit fel. A bizottság feladata lesz a készletek számon­tartása, beszerzése és igazságos elosztása. Szükség esetén az ócska ruhákat és lábbelieket zár alá veszik és kijavítva forgalomba hoz­zák. Javaslatokat fog tenni a bizottság a ruha vásárlásának és eladásának szabályozására nézve is. — Magyar név, Puliczer Dezső, a Beregi­cég üzletvezetője nevét belügyminiszteri en­gedéllyel Pál ra változtatta. — A hadisegélyek fölemelése. Budapestről jelentik: Á pénzügyminisztériumban seré nyen dolgoznak a hadísegély felemelésére vo­natkozó intézkedéseken. Ezek az intézkedések legközelebb minisztertanács elé kerülnek, amely azután dönteni fog arról, hogy a hadb­segélyek ügyét hogyan óhajtja rendezni. A pénz ügy mini szUerimnba n megáll a pitottákj hogy a hadisegélyek olyan mértékű feleme­lése, mint Ausztriában, lehetetlen, mert a ha­disegélyek összege akkor 3.2 milliárd korona lenne, vagyis annyi, amennyi Magyarország egész évi költségvetése volt az 19.16—17. költségvetési évben. Azoknak a hadi segély ét azonban, akik csakis a segélyre vannak rá­szorulva, jelentékenyen fel fogják emelni, — Takarékosság a fehérnetnüekkel. A belügyminiszter rendeletben a fehéruemühi­ányra való tekintettel a legnagyobb takaré­kosságra szólítja fül a törvényhatóságok ut­ján a kórházak és egyéb intézetek vezetőit. A takarékos gazdálkodjt e téren különösen három irányban tartja megvalósitaüdónak a rendelet. Elsősorban figyelmezteti a fohéroe­müek óvatos és szakszerű mosására. Elren­deli, hogy a fehérnemű használatát szüntes­sék be ott, ahol nem forog fönn eme nézve föltétlen szükség. Például abrosz helyett vi­aszkos vásznat kell használni, az asztalok le­teritését egészen mellőzni lehet, mert az asz­talok mindennapi lemosással is tisztán i: irt­atok. Oly szükségletekre, amelyeket ujab- I Iieme'ak Psylandernek, de az internacionális 'an papirszövette] is lehet födözri ilyen pa- kinematográájának D. Az élei komédiása ma •iráni használandó. A rendelet "intézkedik, korül Gőször vászonra a Korzó-moziban. Elő­iiibi, „„ „i«™u,H - , , ". .' ,ifl;Wr,l.-• fi. fii S ís 51 óra kor. haíók bfn pir: hogy az elszakadt fehérnemüeket. rongyokat és hulladékokat ne semmisítsék meg, hanem a leggondosabban foltozzák meg és javítsák ki, ha pedig erre nem alkalmasok, a pamutköz­ponthoz szolgáltassák be. — Másfélévi börtön katonaszabaditásért. Temesvárról jelentik: Hochfelder Emil a. niult évben vezetője volt az örményesi faipari részvénytársaságnak, amelynek Karüneebe­sen van a főtelepe. A román betöréskor a fa­telep sok felmentett munkását behívták ka­tonai szolgálatra, két hónap múlva azonban a faipari részvénytársaság kérésére hazabocsá­tásukat határozták el. Sztojkescn Szavuué fel­kereste iHochfeldert és arra kérte, hogy esz­közölje ki a férje hazabocsátását. -Hochfelder tudta azt, hogy Sztojkescn Szavnt hazaenge­dik, mégis azt mondotta, hogy ezer koronáért kieszközli a hazabocsátását. Sztpjkeszcüné ki­fizette az összeget. Lvngu Deuieternétől szin­tén 1000 koronát kért. Hodlifelder, de pénz he­lyett váltót fogadott el az asszonytól. Ami­kor Szavú és Lungu visszakerültek. Hochfel­der vis'zaélései kiderültek. A karánsebesi tör­vényszék Hoehfolderf másfél évi börtönre, 1501) korora pénzbüntetésre és öt évi hivatal­vesztésre Ítélte. A temesvári Ítélőtábla csü­törtökön tárgyalta ezt az ügyet és az Ítéletet helybenhagyta. — Két évi börtön egy tábornok szakács­nőjének. Nagyváradról jelentik; Koczka Jánosné, 33 éves szakácsnő egy évvel ezelőtt igen te­kintélyes és keresett személyiség volt Gyulán. A szakácsnőnek sikerült elhitetni az embe­rekkel, hogy főzési tudománya révén össze­köttetésben van a legfelső katonai körükkel is. Azt mondotta, hogy egy tábornoknak a szakácsnéia. 'Az emberek, akik a katonaság alól ki akartak szabadulni, hozzáfordultak. Kijelentette, hogy egy kiszabadítás 1200 ki­róná ba, egy segédszolgáliatra való beosztás 600 koronába kerül. A hiszékeny emberek ter­mészetesen hiába várták ügyük elintézését. Végre a szélhámos asszonyt följelentették. A nagyváradi ítélőtábla büntető tanácsa csütör­tökön tárgyalta ezt a bűnügyet és helyben­hagyva a •gyulai törvényszék ítéletét. Koczka Jánosáét két évi börtönre ítélte. — Holeva Anna gyilkosa még mindig nem került kézre. Budapestről jelentik: Holeva Anna gyilkosa még mindig nem került kéz­re. Csúcsai Lászlót a budapesti ügyészség; fogházába szállították. Kraemer Bernátot pedig, aki katona, pénteken a ha dbirósághoz viszik át. Flseher Józsefet szerdán kihallgat­ták és n rabkórházba vitték. — Tüz. A rendőrségi sajtóiroda ielenti: Osütörtöknö reggel felüt ómkor TVr Jánosné Vásárhelyi sugárúton levő gőzmalma isme­retlen okból ikigyuladt. A tűzoltóság eloltotta a tüzet, csak a malom gerendázata égett el. A kár mintegy ezer kiróna. — Psylander, a nemre'g elhunyt világhírű fii ni színész, mikor utolsó szerepét játszotta a felvevőgép előtt, mintha megérezte volna hogy művészetének és hírének hattyúdalát zengi. Olyat produkált, mint még soha. Éle tének erejét, film játszó művészetének iniu den klasszicitását belevitte játékába és pá nappal később már a halál martaléka lett. Az élet komédiája a címe ennek a grandiózus mestrvmiinek, egy cjown tragédiája négy fel­vonásban. Ez a legbravurosabb produkciója ufor- és régiségüzleí U/mklcr Sándoj*^Szg£gd. HMlíi Hálmán-n. 6. Telelőn 15-86. MDte fis Pfigi iaíoPoH, ualamlsi aíifWipH uáfels es Mm, mm­adások: 6, fél 8 és 9 órakor. MHMICWHMMUMUaaUMÍMtVMNnnMIiaMmnU SZÍNHÁZ MŰVÉSZET ooco M.ÜSOR: PÉNTEK: Varsói citadella. Szinnui. páros, kétharmados. SZOMBAT: Traviata. Opera, liáromharma­dos. VASÁRNAP I). U.: Dollár papa. A nénz ko­médiája. Az ördög. Tiz év előtt adták elő nálunk először Molnár Ferenc vígjátékát: Az ördög­öt. Akkor is megtelt a nézőtér és ma is, a fel­elevenítésre. Akkor is tapsoltak é- ma is, csakhogy akkor a premiere láza fogta el a közönséget, amely kontaktusban volt az ivó­val, megértette a törekvéseit és értékelni tud­ta a színpadi mii tartalmát, irányát. Akkor a publikum ismerte az írót, a mai közönség nagyrésze csak a nevét tudja. Akkor a közön­ség élvezte nz iró sziporkázó szellemét, ötle­teit; el-elne -elyndoff az aforizmáin, a mai szinházi publikum tekintélyes része talán nem tudja, hgy mi is az az aforizma. A pre­miere idején az író is. a színjátszók is meg­írtésse! találkoztak, ma hangos volt a nézőtér, mulatságra kész és tapsolásra hajlandó. Ak­nor a színjátszókat hagyták beszélni, ma a nézőtéren folyt a tere-fevo. A többek között a következő párbeszéd: é- Dráma ez a darab, vagy színmű ? — Vígjáték. — Vígjáték? De hát hol a vígság benne? Az erdőtől nem látták meg a fát. Nem nngv eset. de megesett. Az előadást nem zavarta semmi, de a közönség magatartásában alig veit valami abból, ami animálja a szin iát.szói hangulatot. Zökkenő nélkül haladt a játék, a dikciók is folyamatosak voltak, de részletei­ben nagyon prelegáló. Almássy Endre volt. a címszereplő, (lömön Vilma személyesítette Jolánt és László Tivadar Jánost. Ujad nem mondhatunk az ábrázolásokról, mert ezúttal is azt mutatták, amit ezelőtti ábrázolásukban szemléltettek, ül szereplők: Vaj* Ilonka (Fizu), Gróf Eszti, Selyem (Czinka) és Ker­tész Endre (László) voltak. Kertész ezúttal is egyszerű, őszinte volt hangban, mozdulatban. Ugy látszik, ez a színész nem kívánkozik ki a darab keretéből. Gróf Eszti csupa ideges mozgékonyság és bizonytalanság. És fuvolázó a hangja, meg rezestetős. Nem kell a Kendy Borcsa ösztönös alakítására visszaemlékezni, a Selyem Czinka figurájában, hogy a Gróf Esztié ne tessék. Vajda Ilonát naivának akar­ja megtenni a művezetés, noha nem az. De ezt is tudja, megcsinálja jól. mert - - ugy lát­szik, — egészséges a kedélye és nem kimért határig terjed a színjátszói képes-ége. Talán ráeszmélnek erre a színháznál is és olyan fel­adatok elé állítják, ahol kifejtheti, megmu­tathatja a képességeit. Nekünk mm sietős, ha a színháznak nem az ... Felelős ,szerkesztő: Pásztor József. Kiadótúkiidosios: Várnay L.

Next

/
Thumbnails
Contents