Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-04 / 205. szám

DÉLMAGVARORSZÁG Szerkesztősé g: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9, SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA; egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K, félévre . , 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyei uAm Ara lO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefon|a: 81. Szeced, 1917, VI. évfolyam, 205. szám. Kedd. szeptember 4. Rigáig. Régen volt, nagyon régen, az- utolsó 360 nap valamennyién legalább egyszer megtörtént, hogy angol és francia .állam­férfiak a demokratikus államkormányzat nagyszerűségéről, a népek egyenlő és ön­rendelkezési jogáról mondtak el szines szavakkal és ékes elméletekkel! káprázó igazságokat. Régen volt, nagyon régen, ha letagadnák azzal, hogy talán meg sem tör­tént, leszünk néhányan tanúi az ellenkező­jének, amikor Anglia iázzál avatkozott a háborúba, hogy a kis népeket védelmezi. Régen volt minden, nagyon régen, ma már, 'a finn nép szerencséitlen vergődésének ide­jén jmás húrokat penget a költői angol sziv és az igazságosságtól duzzadó francia kebel. Tessék elképzelni: meg mertek rnoz­dulni ezek a rebellis finnek. Autonómiát, vagy önállóságot, vagy rni a szamárságot akarnak. Kik ezek a finnek, ez a cári rab­igába hajtott néhány millió ember? Egy kis nép? Ez is akar önállóságot? Micsoda jo­gon, hisz az antiant egyik szövetségese a zsarnoka? Kerenszki cár az elődjét meg­szégyenítő rutinnal és kegyetlenséggei uszítja rájuk kozákjait és a demokratizmus európai zászllóvivői sorsa felett igy kese­regnek: A finn nép szerencsétlensége, hogy Oroszországnak a tengerhez vezető utján él. Oroszország nem mondhat le erről az útról, akár -a cár, akár a munkás- és ka­tonatanács uralkodik. Ez csak elég világos. Tehát kétféle igazság vian. Az egyik az antant szövetsé­gébe tartozók, a másik a többiek számára. Az antartt a kis népek szabadságáért har­col, ha az a kis nép véletlenül nem közülük való hatalom rabigájában görnyed. Amint ilyen, vagy nem kicsi, vagv nem nép, vagy nem harcol szabadságáért az antant. Elég ha segíteni akarja Romániát abban, hogy Magyarországot megrabolja, Szerbiát, hogy megcsonkítsa, Olaszországot abban, hogy Ausztriát megzsarolja. A sort. végigjárva az öt világrészt, folytatni lehetne, de mi­nek? A néhány konkrét példa és a világ térképe elég bizonyíték a tárgyilagosan Ítél­kezők szániára, hogy a mi az antant állam­férfiak száján, az a szivén, hogy őket a népek és az emberek függetlensége és bol­dogulása 'hevíti és nem imperialista szem­pontok ontatják vettük a tömérdek ember­vért. És a harcok tüze egyre több áldozatot emészt meg. Pedig a háború legtöj/b úgy­nevezett céljáról hasonló elmélkedést te­hetne Írni. De ez ia legaktuálisabb, nemcsak azért, mert sanyargatott finn testeken nyar­gal végig az orosz demokrácia vad kozák­jaínak patkós ttova, nemcsak azért, mert a finn kérdés számára sötét despotákat jel­lemző szava van csak az angolnak és fran­ciának. har|im azért is, mert — Riga el­esett. A számtalan sebből vérző Orosz­ország egyre képtelenebbnek bizonyul ar­ra, hogy a rá várakozó hatalmas feladatok­kal megbirkózzék. A korszakos átalakulás történelmi munkájában mi nem akartuk megzavarni. Kénvszeritettük rá és most német zászló leng Riga kapuján. Ugy lát­szik, a háború megpróbáltatásain keresztül­ment Oroszország kibírta a forradalmat, de a forradalmi Oroszország nem birja ki íiriiaaBáaaasaBBaaiEsaa&aaacBBaaaaaaaaasaiiasaaBt* iaaaaa.aaBaaeaaaaaaBsaBsneB.aa a háborút. Galícia és Bukovina után Riga is elveszett. A háború nevezeóes fordulója következhetik. Este 10 óra felé érkezett .meg ,a hir, hogy a német csapatok bevonultak Rigába. A hétfői német hivatalos jelentés még csak arról számol be, hogy a csapatmozdulatok folyamatban vannak és tervszerűen foly­nak le s hogy az ellenség a német csapa­tok előnyomulásának hatása alatt állásait a Dunától nyugatra föladta. Bár ezek után imár várható vOlt Riga elfoglalása, az erről szóló hivatalos jelentés mégis váratlanul érkezett, mert nem lehetett számítani az események ilyen gyors tempójára. Legke­vésbé a hivatalos jelentés után, amely ha­talmas küzdelmeket sejttet. A német had­sereg és hadvezetés ujabb dicsérete, hogy az eredmény mégis hamarosan megérett. Riga elfoglalása ilyen körülmények kö­zött a szenzáció erejével hat és az utóbbi napok legjelentősebb eseménye. Vérmes reményeket természetesen nem lehet hoz­záfűzni, mert Szent Pétervár még igen távol, mintegy 500 .kilométernyire van Ri­gától, de ez az ujabb siker mégis igazolja azokat a híreket, amelyek az északorosz­or.szági városok kiürítéséről és a pétervári hadiszer-gyárak áthelyezéséről szóltak. Kimagasló jelentőséget Riga elfoglalá­sának ma különösen az a hatás ad, ame­lyet a város elvesztése a forr adatomtól föl­izgatott orosz népre gyakorol. Oroszor­szágban ma már egész hatalmas tábort ké­peznek a béke hívei, akik belátták azt, hogy Oroszországra nézve ,a háború to­vább folytatása csak veszteségekkel jár­hat. Ez az ujabb sikerünk tehát csak iga­zolja őket és meggyőzőbb erővel hat az amúgy is végsőkig fokozott izgalomban élő orosz népre. Oroszország belső helyzete — ha lehet — még kuszáltabb, zavarosabb, mint volt. A .hétfőn érkezett táviratok ujabb forra­dalmi válság komoly előjelenségeit festik s ilyen viszonyok között <az egyik legvi­rágzóbb oroszországi gyárváros elvesztése beláthatatlan jelentőségű tettekre bírhatja az amúgy is régóta forrongó, béke -után sóvárgó népet. Az eseményekről szóló jelentések' egyébként a következők: BERLIN, szeptember 3. A Wolff-ügynökség jelenti: Csapataink ma bevették Rigát. BERLIN, szeptember 3. A Wolff­ügynökség jelenti 3-ikán este: Rigát elfoglaltuk. BERLIN, szeptember 3. Mlg az antant általános offenzívája nyugtatom eddig min­den pozitív siker nélkül maradt, a sikerült qéraet előretörés keleten elérte azt, hogy az antant offenzívája még a második sze­rényebb célt sem tudta elérni, tudniillik, hogy a német haderőket lekösse és Orosz­országot tehermentesíts®. Noha az oroszok hosszabb idö óta számítanak egy Riga kör­nyéke elleti irányuló vállalkozásunkra, a Dlina jobbpartjának erös védelme ellenére a széles folyón való átkelés teljes mérték­ben sikerült. (Riga Livonia orosz tartomány szék-' helye. A Duna mindkét partján fekszik, 15 kilométernyire a Rigai-öböltői. Fontos vas­úti csomópont. 'Egyenes összeköttetése van Szent Pétervárra'l. Lakosainak száma fölül van a kétszázezren. Hatalmas gyáripara van; a városban épült gyárak szánta meg­haladja a százat. Békében a városban 66— 70.000 német élt. Szentpétervár Rigától légvonalban mintegy 500 kilométer távol­ságban van.) A német csapatok sikerei Riga előtt BUDAPEST, szeptember 3. (Közili a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Az oroszok és románok Foksanitól északnyugatra és Ok­uktól délre ismételten, hiába támadtak. A VEZÉRKAR IÖNÖKE. BERLIN, szeptember 3. A nagy főhadi­szállás jelenti: Lipót bajor herceg vezér­tábornagy arcvonala: Gondos előkészítés után német hadosztályok szeptember else­jén reggel Uxkülírtéi mindkét oldalon átlép —

Next

/
Thumbnails
Contents