Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-28 / 225. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZÁJÚ. A szerkesztőség telefonja: 305, ELŐFIZETÉS! ARA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K, félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egycss szám ára lO fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁsZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917. míiiiTMiiiiTIi iwii • ¥1. évfolyam, 225. szám. Péntek, szeptember 28. Állani és város. A munkások közvetítésének állami szer veréséről tartott szegedi értekezlet értékes és tanulságos adatokkal szolgál az állam és a városok mai áldatlan viszonyáról," a városfejlesztés közismert vidéki recipéjéről. Az előadó ur vázolta az állami munkaközvetítés gazdasági áldásait, tömérdek hasznát és előnyét, amelyekből 3 kivándorlás csökkentése, 3 leszerelés után következő idők bizonytalanságainak enyhítése emelkedik ki. Ha sikerül a munkaközvetítést a főcél mellett e két utóbbi, közvetett cé! szolgálatába is állítani, sokszorosan megéri a pénzt, amily kerül, az - államnak Mi sem természetesebb tehát, minthogy az állam a költségeket a városokkal fizetteti. Az eljárás unalomig ismert furcsaságán nem eny hit, hogy a kiadásokhoz kegyeskedik hozzájárulni -az állam, amelynek vezetői nem szütmek meg a városokkal szemben a legliibásabb •,> legkárosabb financiális és kulturális politikát folytatni. A minisztériumokban, az ország pótolhatatlan kárára, még ma sem tudják, mitévők legyenek a városokkal. Ennek közismert okai vannak. A kórokok megszüntetése nélkül képtelenség a bait gyökeresen orvosolni, addig is azonban, mig ez megtörténik. a városokon múlik, hogv a betegséget ne hagyják végleg elmérgesedni. Ne vegyenek részt semmi olyan árlejtésen, a melyet azért rendeznek, hogy egy-egy intézményt — legtöbbször minden egyébre való tekintet nélkül — annak a városnak juttassanak. amelyik a legtöbbet igéri érte. Van néhány vidéki város, amely sugározza az erőt és ma még egyszerű, nagy intézményekben szegény falai között a gyors és egészséges fejlődés hatalmas lendületének nyílik tág tér. Ezek közé soroljuk — talán elfogultság nélkül — első sorb.tn Szegedet. Szó sem férhet ahhoz, hogv a teljesen magvar. amellett nagy vagyonú város fellendítése nemzeti érdek. Megkaptuk a harmadik vagy : negyedik egyetemet? Miért nem? Mert nincs protekciónk. Gondolt arra akármelyik kormány, hogy Budapest mai fejlettsége mellett hozzá kellene látni egy-két nagy városnak a vidéki városok sorából való kiemeléséhez? Rendezik a pénzügyi viszonyainkat? Adnak és engednek uj jövedelmeket. vagy pedig elzárnak tőlük, imiközben az igények nem hogy csökkennének, hanem nőnek? Ilyen okok miatt van. hogv az ember csak elkeseredni vagy nevetni tud. mikor olyan szép 11,i tervről hall, mint a munkásszálló. Ah, szociális intézmények! Ha mi már ott tartanánk, hogy munkásszállót is építhetnénk! Talán állami támogatással menni fog a dolog. Mi adjuk a telket, az építési és berendezési költségeket, vállaljuk a fenntartás összes terheit, viszont az állam szedni fogja a bevételeket. Egészen bizonyos, hogy ilyen feltételek mellett megépíthet jíik a második Eitfel-tornvot is — állami támogatással. Asquith nagy beszédet mondott a háborús célokról. Néhány pap óta különösen a német \ sajtó kürtöld világgá azokat a híreket, a tndyek Anglia engedékenységéről és békehajlandóságáról szótanaik. E híresztelések kapcsán mindenki érdeklődéssel várta Anglia megnyilatkozását a revidiáit háborús célokra vonatkozólag, annál is inkább, mert a központi hatalmaknak a pápa békejavaslatára adott jegyzéke ezt afe uj és fontos megnyilatkozást nagyon is aktuálissá tette. A hivatalos helyről érkező visszhang helyett Asquithnek, a megbukott angol mmisztere-ffiüknek egy ujabb háborús rikácsolása kerül nyilvánosságra, melybeit a volt miniszterelnök a régi és^ undorító frázistömegek egész komplekszumával szövi be azokat a békefeltételeket, amelyeket ő még hivatalos állásában fundált ki és LONDON, szeptember 27. A hadi célok ügyében Leewdbeu tartott ülésen Alsquitb voíi mfaiiszterelnöK nagy beszédet mondciÉt, Kijelentette, Hogy olyan békéért harcolnak, amely a világnak megér minden áldozatot kivéve azt, amely nélkül a bóké értéktelen lenne és nem volna tartós. A békét nem a mindennapi ellenségeskedések besziiníetéséécl és az azokat követő tárgyalásokból letet megtalálni, mert igy ki volna téve egész sor esetlegességeknek és ezután a balgák bibliája jönné tétre. Még kevésbé vártra íjuk a békét olyan szerződések tői, amelyeket egyszerűen rákényszerítenek a legyőzöttek re. Ilyerv volt a porosz francia béke 187!-ben. Németország válasza dxszzadt a homályosságtól —- mondta AsquEh — és a keneiieife általánosságodttól. Kérdem van-e a jegyzékben valamilyen utalás arra, hogy Németország tartózkodni fog az 1871-lki bűncselekmény megisméttóststöl és hogy gyakorlatiing lépéseket fog-e tenni, amelyek egyedül nyithatnák meg az állandó béke útját. Hajlandó-e visszaadni Németország, arait akkor a franűiáktól eJvrét. Hajlandó-e visszaadni Belgiumnak teljes katonai, politikai ik gazdasági íüggeííenségét íentartások és felté-elek nélkül olyan kártérítéssel, amilyennek lenni kell olyan esetijén, amikor egy országot e]pusz!iHo';tak. — Mi a porosz mötariziuuu ellen harcolunk. Háborúnk célja nem státus quo helyreállítása, nem Is a hatalmak ugynejve annyiszor haugo'ziíatoii és amelyeknek nem csekély részük van abban, hogy a háború még a mai napon is tart. Asquith ugy latszik ezzel a beszédével azt akarta demonstrálni, hogy következetes maradt önmagához és mostt is ugyanazok a feltételei, mint premier korában voltak, amikor ezek miatt bukott me.„ de sajnos csak olyan mértéikiben, hogy még most is módjában áll száját újból kinyitni ós a gonosz igéket mások vérétől áztatott, immár mind meddőbbé váló talajt ha e'hirtcni. Ez a nyilatkozat (íermészetesen sem az antantnak, sem Angliának rfcm. képviseli már hivatalos állá,sportját, de minden esetre jellemző a helyzetre, hogy a kormány-nyilatkozatot ilyen ujabb és gyalázatos uszítás- vezeti be, zett egyensúlya, hanem mfiudaketüouek egy nemzetközi rendszerrel való pótlása, melyben a nagy és kis államok egyformán védhetik függetlenségüket. Minit magától értetődő dolgot teszem fel az ellenségről, hegy Franciaország és Olaszország megszállott részeit kiüríti. — Bármerre fordulunk Közép- és Kelet-Európában, olyan terület? elhatárolásokat látunk, amelyek teljesen mesterséges eredetűek és a háború fészkel voltak és azok ma is. Mikit például Olaszország igazságos éis régóta esedékes Igényei, Románia Igényei és a hősiles Szerbia, ameüynefk nemcsak rég? otthonát kell visszaadni, hanem althoz is; teret kell ,adni, hogy nemzeíi életének igényeit kiterjessze. Itt van Lengyelország, amelyre vonatkozó véleményünkön aláírjuk WÜson nemek szavait. Nem szabad megfeledkezni Görqjgországiról és a déiszlávokról sem. E veszedelmes számlákat teljesen és véglegesen ki kell egyeiilMenJ. — Egyszer ,s mindenkorra ki kell irtanunk felfogásunkból azt a tévedést, hogy ha békét akarunk, háborúra kell készülnünk. Az írtékor számára a verőfényes Rio meg fog jönni, én azonban attól tartók, hogy írd, sőt a legfiatalabbak is közülünk, csak a távolból fogjuk meglátni ennek a bokfogságnak a súgta'-"*!! A fegy verkezés korlátozása, a 'döntő bírói • • ' el fogadása nemzetközi viszályok természetes megoldásai és a támadó és becsvágytól kezdett háborúnak az ostobaságok bíródat-