Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-26 / 223. szám

Szeged, 1947. szeptember 23. DivLMAÜ Y AálüiíSZAG 183 Jggalmas ölés a T{eicfjsraiban. Bécs, szeptember 25. (Telefon jelentés.) Nyolc heti szünet után kedden délelőtt 11 óra­kor tartotta ismét első ülését az osztrák Reichs­rat. Az ülésen megjelent Klofác is, akit haza­árulásért tudvalevőleg elitéltek annak idején. A képviselők se mellette, se ellene nem tüntettek. Kramarz, aki elvesztette mandátumát nem je­lent meg az ülésen, eljött azonban Buryval volt cseh képviselő, aki szintén elvesztette mandá­tumát, amikor hazaárulás miatt elitélték. Az elnök előbb képviselők utján barátságosan fel­kérte, hogy hagyja el a termet, de Buryval erre nem reagált. Az elnök ezután, mivel a mi­niszterelnök már felszólalni készült, nem tett ujabb intézkedést. Megnyitójában az elnök megemlékezett Ke­letgalicia és Bukovina feiszabaditásáró! és hogy Triesztet sikerült az olaszok heves támadásai­val szemben megmenteni. Felhatalmazást kért, hogy a fényes sikerek alkalmából az uralkodót üdvözölhesse. A ház ehhez hozzájárult. Ezután Seidler miniszterelnök állott fel szólásra. Majd­nem egy óra hosszat tartó beszédben ismer­tette a kormány igazságügyi és politikai pro­grammját. A miniszterelnök beszéde után Gross elnök felemelkedett a helyéről és a következőket mon­dotta : — Ugy látom, hogy Buryval volt kép­viselő ur (Felkiáltások a csehek részéről: Most is képviselő!) az ülésteremben helyet foglal. Miután ez a jog nem illeti meg, felszólítom, hogy hagyja el az üléstermet. (Buryval a fel­szólításra nem reagált.) Miután felszólításom­nak nem tesz eleget, megállapítom, hogy visel­kedése nyilvános erőszakoskodás. Az elnöki kijelentést a csehek óriási lár­mával fogadták és miután Buryval továbbra is^ nyugodtan ülve maradt a helyén, mintha mi; sem történt volna, az elnök az ülést felfüg­gesztette és a pártvezéreket sürgős értekezletre hivta össze, hogy a renitenskedő képviselővel szemben, milyen eszközökhöz nyúljon. A párt­vezérekkel való tanácskozás hosszú ideig tar­tott. A tanácskozás után Tusar, a képviselőház alelnöke megjelent a csehek körében és közölte velük a pártelnökök határozatát, mire Buryval a cseh-radikálisok ujongó üdvözlése közben kivonult az ülésteremből, Az elnök ezután megnyitotta az ülést, mire tovább folyt a tárgyalás. sssísaa&siisbssiawiissii&b&aasaa&esstisaaggg *b»«b«i«»mam«mbb«»aba«m«b»hb«mwm»bbflbb8 fl szegedi paprikaérdekeltség memoranduma a kormányhoz. Az uj termés adassék át a szabad forgalomnak? a legmagasabb arakat szűntessék meg. — (Saját tudósítónktól.) Minden részletében ismeretes az a nagyarányú mozgalom, ame­lyet a szegedi paprika-érdekeltség a paprika­forgalom szabadná tétele és a maximális árak eltörlése érdekében indított. Az érdekeltség most memorandummal fordult a kormány­hoz, amelyben azt a kérését, hogy az uj ter­més átacüüssék a szabad forgalomnak és a leg­magasabb árak eltöröltessenek, a követke­zőkkel indokolja meg: — A paprika zár alá vételének föindokánl, mint az most mar megállapítható, azt, n-ozuta lei tévesen, nogy a zar ala ve tel elolt üeaiiou áremeiüeclest a spekuláció okozta és nogy ezen speauracióvai szeműm az eiozo kormány biztosítani akarta volna a iiaueereguek mmi­egy 10U vaggont kitevő szükséglétét, mzzd m­ctokoiia az eiozo kormány a papriKuegyeuu.ru­sug iétesitttíet, mellyel kapcsolatnan a beno­gyugatás oicsobb áron vaio kieregiteset es a kivitel emeiikeaését is kilatásua neiyezte, Üizen számítása és felfogása az eiozo kor­mánynak kiindulási ponyaroan es következ­mény eioen lieiyieien, tevés es karos volt. A Ham termeny r.-t., mely a kormány renueiet ér telméoen a paprika kizárolagos ertekesiteset a kezeűe vette, raeggyozoctott arról, nogy a zar alá vétel előtt beauott aremeikedest nem a spekuláció idézte elo, hanem. a magyar ex­ponorok evtizeaes munkajavai iuegszerzán külföldi piacok kereslete, s hogy a hadsereg 5Zükseglotenek biztositasara felesleges volt a záraiavétei is, mert nem szaz vaggonra, ha­nem csak mintegy husz vaggonra, nem havi 11 vaggonra, hanem csak hat vaggonra voit szükségé havonta a hadseregnek a zaraiavé­teitoi a mai napig. Ezen szükségletet a nyílt piac is könnyen kielégíthette volna es igy ok nélkül korlátozták a belíögyasztast és meg­szüntették a kivitelt anélkül, hogy ezt bármi hadiérdek, vagy közgazdasági elv megkíván­ta volna. Azzal szemben, ihogy a hadsereg a mai napig nem használt fel több paprikát, mint körülbelül busz vaggont, a Haditermény r.-t. bizományosai 35 vaggon paprikát vettek át és raktaroztak ibe, 40 vaggon csövespaprika volt továbbá készletekben a termelőknél, A számítási hiba folytán csakhamar be­állott a forgaimizavar, A Haditermeny r.-t. a bizományosok által beraktározott paprika­mennyiséget a hadvezetőségnél elhelyezni nem tudván, mert annak annyira szüksége nem volt, dacára az egyedárueágnak vona­kodott azt át venni a bizományosoktól, kihúz­ta, halasztotta, megnehezítette az átveteieket. Hozzájárult ehhez még az is, hogy a Haditermény r.-t. abban a téves hitben volt, hogy egy meghatározott mennyiségű csöves­paprika ból több erős és merkantiipaprika ke­rül ki a feldolgozás által, mint édespaprika. Ebben a szamnashan azonban a Haditermeny r.-t. tévedett, mert tapasztalati tény az, nogy a íeldolgozó akaratától függetlenül egy adott mennyiségű hüvelyből a kikészítés folytán mintegy 10% elporlad, 65% az édespaprika, ellenben csak mintegy 25% erőspaprika kerül ki a feldolgozott hüvelyből, Minthogy a Haditermeny r.-t. a hadveze­tőségnek csak erőspaprikát adott el, a várat­lanul rendelkezésére álló nagyobb mennyisé­gű édespaprikával nem tudott mihez kezdeni, azt oly árban, mint az eröspaprikát nem akarta a hadvezetőségnek leszállítani, hanem, egyszerűen eltiltátta a bizományosokig az édes­paprika további átvételétől és arra akarta kényszeríteni a termelőket, hogy keverjék össze az édespaprikát az erős­paprikával, hogy igy ne 26 koronáért, hanem 21 koronáért vehesse át ezt a keveréket es igy ne a haditermény r.-t-, hanem a termelők károsodjanak, kik már úgyis vtggononként mintegy százezer koronát veszítettek. A Haditermény r.-t, ezen helytelen é« a közgazdasági életet szem előtt nem tartó káros intézkedésére, értjük alatta, az édespaprika átvételének megtagadását, a termelök elkese­redett forrongásba törtek ki, melynek foly­tán dr. Somogyi Szilveszter ur, polgármes­terünk ügyünket átértő intervenciójára a földművelésügyi minister ur ő exeellentiája átérezve nagy sérelmünket, utasította a Ha­ditermény részvénytársaságot az édespaprika átvételére. A zavarok csak fokozódtak, mert a Hadi­termény r.rt., mely egyébként is kötelezve volt a nyert egyedáruság folytán a paprika átvételére nemcsak az édespaprikát, hanem a többi paprikafajokat sem vette át. A késedel­mes átvételnek oka abban rejlett, hogy a Ha­ditermény r.-t. a paprika egyedáruságba egy fillér tőkét sem fektetett bele, nem akarta a paprikát mindaddig a bizományosoktól átveri ni, amig azt el nem helyezte, mert ellenkező esetben kényszerülve lett volna, az átvett paprikát kifizetni, beraktározni és igy több millió koronára rugó befektetett tőke kama­tait, a raktárbéreket, a biztosítási dijakat,, az üzleti és kezelési költségeket viselni, holott ezen kiadásokat az átvételnek kihúzása áltál szándékosain áthárította a bizományosokra, A bizományosok, több mint ötmillió koro­nát fektettek bele ezen vállalkozásba; több mint háiominillioötszázezer korona értékű pap rikát tartottak átadásra készen raktáron és körülbelül kétmillióötszázezer korona ovadé­kot tettek le a Haditermény részvénytársa­ságnál, mert a Haditermény r.-t, szándékos késedelme folytán a bizományosok csekély jutalékát a költségek teljesen felemésztették. A Haditermény r.-t. midőn a paprika­monopoliumot megszerezte magának, tett ugyan kísérletet a külföldön olyiránybap, hogy miként szabad, kereskedelem , mellett a nagy export cégek, ugy ő is főleg a merkan­tilfajokat külföldre kivigye és ott azokat nagy haszonnal értékesítse, de vállalkozása sikerrel nem járt, mert míg a nagy kiviteli cégek évtizedek óta fennálló üzleti összekötte­tései folytán magából a fent emiitett, merkan­tilfajból úöhh miH 30 millió márkát vettek be, addig a Haditermény r.'-t, egy kilogramm pap rikát sem tud külföldön semmiféle fajból élbe lyezni. Hogy a jelenleg fennálló rendszer, a Ha­ditermény r.-t. késedelmes átvételei, mily helyzetet teremtettek, annak ínégvilágitásáija előadjuk, hogy Szeged mellett Eöszkén, Szent mihályteleken és több kisebb községben a paprika értékesítésére nyilt piacok alakul­tak, a termelők mintegy 35 vaggon paprikát szabad esempészpiaera vittek. A csövespap­rikát ugyanis a rendelet nem vette zár alá, igy aztán a készletek kétharmad része mint tilos áru került forgalomba, vaggononként körülbelül százezer koronával magasabb áron a legmagasabb árnál, mert a csempészek, minthogy a bel/fogyasztás részére a Haditer­mény r.-t, paprikát nem engedélyezett, min­den magas árt megfizettek. Ezt a csempészetet az uj termés beálltával még kevésbé lehet meg akadályozni mint ma, amennyiben a paprika­ültetvények a több mint százezer holdnyi föl­deken nem egy tagban, hanem szétszórva fe­küdnek. A parikaföldek határosak Tápéval, Szabadkával, Kiskunhalassal, Kistelekkel • és több egymástól messze fekvő községgel, Ily nagy területen a jelenlegi háborús viszouyok mellett a paprikamonopólium fenntartására eredményesen rendészetet gyakorolni lehetet­len. Itt a csempészet annyira kifejlődött, hegy ha a paprika egyedáruság fennmaradna, az uj termés legnagyobb része csempószkezekbe kerül. (Tisza-szálló I. eni. kisterem) október hó 4-én a tanítás megkezdődik. Kurzu ok d, u. e—8 óráig. Iratkcxások s szeptember 20-tól naponta déli 12 és 1 óra kőzött a Tisza kiste mében. Gyermekkurzus. — Különórák. Haladók részére vasárnap dáiotánonkln! gyakorló órák.

Next

/
Thumbnails
Contents