Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-23 / 221. szám

ü DELM AG Y ARORSZÁG. Szeged, 1917. szeptember 23. fa, hogy szütínégcsnpU ái'V/a a kz&yézéi bályrmdeípt yiirgőj móddsijtóndÁ, 'különösen ja PoIgárim/ester-ihejyettesi áftlás, a tanácsi üigyosatáöyok, a mérnöki hivatal éjs a községi üzemek szervezete tekintetében. Az uj szervezettel mi'nöen ,valószínű-, ség szerint a novemberi közgyűlés fog foglalkozni. v cmiiaim»Mii»(Mi»»M«Ni Hogy emelik a tanyai orvosok 0*80-4 koronás rendelési diját. <Sajó tudósítónktól) Szeged szervező és pénzügyi bizottsága szombaton délután négy órakor dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével a tanvai orvosok uj díjszabásának megállapítása ügyében együt tes ülést tartott. Dr. Szaiay József rendőrfőkapitány referált. Fölolvasta az egészségügyi bizottság ülésének jegyzőkönyvét, a mely szerint a tanyai orvosok díjszabása igy alakulna: Nappal'i látogatás az orvos lakásán 5 korona, éjjel 10 korona. Nappali látogatás a beteg lakásán <12 korona, éjjel 25 korona, halottkémlés 6—12 korona aszerint. Ihogy az orvos lakásához viszik-e a halottat, vag\ az orvos látogatja meg. A főkapitány javasolta ennek a díjszabásnak elfogadását, azzal a pótlással, amit már az egészségügyi bzottság is javasolt, hogy a lótartási átalányt 1040 koronáról 1800 koronára emeljék föl. Weiner Miksa nagyon méltányosnak találja ezt a díjszabást. A mai diiazás mellett ugyanis nem fog orvost'kapni soha a város. Olyan viszonyok vannak, ihogy az emberek — különösen a tanyákon — szívesen megfizetik ezeket a dijakat. Láthatjuk a tanyaiak vásárlásából, hogv ott most a pénz nem számit. I.andesberg (Mór határozottan ellenzi ennek a díjszabásnak megállapítását, nemcsak azért, inert a tanyai polgárokat nem szabad igy megterhelni, de azért Is, mert félni lehet tőle. hogy a városi orvosok, ha azt lát'ák. hogv a tanyákon ennvit lehet kérni a beteglátogatásokért, mind oda igyekeznek majd. Nem ellenzi, hogv fizetésjavítást kapjanak, de a látogatási dijakat igy fölemelni nem szabad. Elmondja, hogy igy is történnek visszaélések. Nem tartozik ugyan szorosan ide, de vele történt meg, hogy egy áltatja megbetegedett. 'Miután a tanyán nincsenek állatorvosok, salát kocsiján a városból vitte ki ,az egyik .városi állatorvost. Az egész vizit nyolc percig, . ha tartott és ezért ötven kordndt kert dz ötvös. Ha ilyen dijakat kérnek imáid a nem állatorvosok is. nem lehet maid csudálkozni, ha azt halljuk, ihogy inkább elpusztulnak az emberek, minthogy orvost hivassanak. Javasolja, adjon a város megfelelő fizetést az orvosoknak a beteglátogatási dijak ilyen emelése helyett. Dr. fíccsey Károly szintén neim tartja elfogadhatónak a közegészségügyi bizottság javaslatát. A fontos az, hogv az emberek orvoshoz jussanak, ha rászorulnak. Hu ezek a dijak lépnének életbe, alig akadna nagyon gazdag tanyai polgár is. aki igénybevenné az orvost, legkomolyabb bajában is7 Igaz, bog} most nagyon drága a megélhetés. de ez csak átmeneti jellegű dolog Az orvos kap most a tanyán lakást. 29003800 korona évi Fzetést. két hold föld busz í nála ti jogot, amely megtermi az egész évi | konyhai szükségletét és a lótartási átalány. A háború ideje alatt pedig megkapnak minden pótlékot, külön díjazást, amit a varost hivatalnokok, még a családi pótlékot is. Szerinte szükség van a lótartási átalány fölemelésére és a látogatási dijak ötven százalékos emelésére. Javasolta a bizottságnak, ezt az előterjesztést fogadja el. Dr. Somogyi Szilveszter megállapítja, hogv jelenleg némely viszonylatban még azokat a dtiaka* sem kapják meg az orvosok a látogatásoknál, amit egv 1912 évi miniszter: rendelet megállapít. Tdschler Endre főjegyző arra figyelmezteti .a bizottságot, hogv a lótartási átalányt <rte emelje fői. mert itt aztán megállani nem lehet. Rögtön fognak jönni a rendőrök. végrehajtók .stb. W>inmer Fülöp Landesberg javaslatát támogatja azzal a pótlással, amit Becsey javasolt, tudniillik a látogatási dijk ötven százlékos tö!emelésével kibővítve. Gliicksihül Lajos: Ne vegyük le a tarcsszjtb trr'ár fiam lelhet. Err'e a rárdre ráfizet a város, mért igy nem lelhet nagy koncepciójú munkákat végezni. A tanács-/ pak és a Vezetőségnek sokszor kétségbeejtően kis ügyekkel kej'l foglalkozni. A .mennyivel jobb lesz akkor » re,nd, arn'enynyivel többet tehet dolgozni, inükotíi'i akkor, La az ui rend lép (életbe, busásan meg téri t.i ,a felemelkedett kiadásokat. .Fejitétlenül szükségesnek tarifa a helyei tes-ipolgárine'steri állásin k c'fyan irányú, azonnal Váló megszervezését, ahogy a 'főjegyző ém lilét te. Asm!: az éilóügyósztályi dllet!, azt el keíl válasz'í'alni 'az adóhivatal tót és az adóügyi fahácsosi áldási át tkejl szervezni kereskedelmi és 'ipari tanácsosi állássá. Erre itt. ahctl olyan, kiest 'és 'gyenge még az ipar és a kereskedelem, kétszeresen, u'agy -szükség vak A mérnöki hivcU'tÉj illetőleg kénytelen kimondani, hogy ott személyekre való 'tekintet nélkül (föltétlenül rendet (kell /csinálni. A jó mérnöki hivatalra elsősorban' vsam 'szükség egy fejlődni .akaró városban. Kéri a főjegyzőt, psatliateotóélk ahhoz, amit Wimimer már .fölívcifett, ihogy ugyanis ezeket a munkákat el kel! #égezn'i és pedig sürgősen, már az októberi, legkésőbb 'novemberi közgyűlésre. >, VpUhdM 'István teljes egészében -osztja azok-a'í. amiket /Wimmer 'és Pásztor fő'/szó! áfásaikban, -elmondtak. O is kivártjá a pcigánir csitri áldás szervezését, .az adóhivatalnak az ^adóügyosztályból -való kikapcsolását. Ha az áíl'am már bégen ,a Pénzügym.iriiszrtermniíhoz 'tudta kapcsolni az adóhivatalt és ott bevált'* ez a trend, "be kall válnia Szegeden is. T/essék az elhangzottak és -a (közgyűlés által elfogadott indítvány .szellemében elkészíteni a 'Szervezeti szabályrendeletet és pedig sürgősen. A mérnökségat is sürgősen, nagyon sürgősen rendezni kell. ToÁchler főjegyző szólott még a kérdéshez röviden, miire a bizo'ttság elhatároz*. vevéiiynek ... Az ám! Erről a tányérainku sapkáról lehet most már léginká-b megismerni az orosz foglyokat, A többi ruhájuk leszakadozott róluk, csizmájuk, köpönyegjük elnyűtt a magyar gazda azonban másikat vett, magyarosat, jót, erősét, legtöbbje olyan, mintha itt született volna a szép, alföldi rónaságon... És ahogy tanakodtak a zöld posztós asztalnál a tanácsbeli urak, arra az eredményre jutottak, hogy a főkapitányt el kell küldeni valamelyik fogolytáborba. Mondjuk a „Boldog-asszony" fogolytáborba, vagy a másikba, a harmadikba, van sok, nagyon sok és hozni kell onnan néhány százat, talán ezret, ha jut. A főkapitány ért az ilyen fogoly-ügyekhez 'iszeti innen-onnan huszonöt esztendeje bajlódik foglyokkal, fogoly jelöltekkel, meg ©félékkel. A főkapitány el is inent annak rendje módja szerint és be is „vásárolt." Hozta a foglyokat. Persze ő hamarább hazaért, mert az ő vasútja gyorsabban jár, mint a fogolytáborokból induló vonatok és itthon, mire azok elkövetkeztek, meg is tette a szükséges intézkedést, hogy ennyi száz megy a felsőtanyára, ennyi marad a városban, ennyi megy -Szatymázra, ide-oda, jó helyre, szép helyre valamennyi... A városháza udvarán látták el meleg reggelivel őket, azután útnak indították szép lassan a napsütéses országúton, virágos gyümölcsfák között. Olyaiv tizenöt kilométernyire van ide az alsótatiyai „központ", ahol a hivatalok, üzletek, műhelyek vannak egyrnká-Pn a kultúra szolgála-' táhan. Ide gyalogoltatták őket a rendőrlaktanya udvarára. Déli harangszóra ért ki a vidám menet, valamennyi jókedvvel, egészséggel. Az udvaron már javában főtt « bürgepaprikás. Messziről érzett az illata. Háromnégy nagy bográcsban Rítt a fák alatt a friss hus, rendőrlegények riszálgatták a gondjuk volt rá, hogy jó legyen az ebéd. — Jön a vendég — mondták vigyázni kell, hogy ne legyen panaszuk. A tanya népe szelíden mosolygott a beszédhez. rábólintotta egyik-másik a fejét, mintha, meg akarta volna toldani a beszédet. Úgyis köl'l, messziről jönnek. Hátha a mi fiainkkal js igy bánnak amazok, Hátha... hátha— Jó is volt az ebéd, szinte megkívánták az emberek, asszonyok, akik már jókor reggel i de-sereg let tok arra a hírre, hogy jönnek az orosz foglyok. Jön a munkaerő! . .. Egészen közel mentek az oroszokhoz, a szemük itt-ott jóformái] egymás tüzében égett Már integettek is egymásnak. Most • közibük csördített a rendőrkapitány: Mi lesz itt. hé!... Takarodjatok ki az udvarból. A rendőrök is szót emeltek: Nem hallják asszonyok, húzódjanak ki. Majd később elosztja a kapitány űr. Van elég, mindenki kap. Az emberek, gyerekek vissza is htrzófl- ] tak, bár nem .szívesen, mert dünnyögve lépkedtek a kerítés felé, a menyecskék azonban nem tágítottak. Belekapaszkodtak a foglyokba és húzták a ruhájukat. Mit akar vele? — kiáltott a kapitány. — Vinni akarom. — Vinni?! — Ezt választottam. — Majd amelyiket én adom, azt viszi—- Nem én... Ez ;ió munkásnak látszik, ezt viszöm. És az orosz fogoly i.s kész az indulásra. .Szedeiődzkölák, indulni akar. de még egy tekintetet váltania kell a kapitány úrral, ugy gondolja. A kapitány ránéz az oroszra, az most az asszony felé mutat. Ki is mondja, amit érez: — Aj,-áj, dolsre haha, dob re. — - mosolyog. — Hát vidd, ördög, ha a tied — hagyja, i'á a kapitány és int, hogy mehetnek. Így lassanként elosztódnak a foglyok, a többi 'pedig megy sorba, ahogy jön. Csak a csinosabbjninál van válogatás. A gyönyörű alföldi tájon a tavasz szellője fújdogál, a gyümölcsfák fehér virágai összesimulnak és csókolgatják egymást, fönn, a napsugaras levegőben fényestől!)) galambok szálldosnak egy csomóban ... Mindenfelé a fakadó télét', a duzzadó, terinékenvitő erő mosolyog.