Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-22 / 220. szám

1 Az Országos Halászati Felügyelőség a szegedi Fehértó hasznosításáról. (Saját tudósitónktól.) A szegedi Fehértó hasznosításának és halastóvá való átalakításának kérdése az utóbbi időben irtaidig gyakrabban kerül szőnyegre a torony alatt. Hónapokkal ezelőtt tudvalevőleg az egyik nagy 'magyarországi bank tett aiánlatot a városnak, hogy hajlandó a Fehértó halastóvá való átalakításának munkáját elvégezni, ugy, ihogy ö évi 25—30.000 korona bért fizet évenkint a tó használatáért ezenfelül pedig a naponkint termelt halmennyiség egy 'bizonyos részét átengedi a városi közfogyasztás céljaira, 40 százalékkal olcsóbban, mint a rendes piaci ár. Ötven évi használat után pedig a halastó teljes berendezésével a város tulajdonába megv át. Az ajánlat fölött meg,indultak a tanácskozások, Scultéty Sándor várod főszámvevő azonban, aki a városi halászati üzemet a hatóság és a közönség legteljesebb elismerése mellett jelenleg vezeti, az egész tárgyalási keresztülhúzta egv a tanácshoz intézett beadványával, amelyben annak a nézetére > adott kifejezést, hogy a városnak bűn tenne kiengedni kezéből ezt az tizeimet is. amelynek jövedelmezőségéhez semmi szó nemi férhet. A beadvány hivatkozott a 'tavai/ 10 hónapos halászati üzem jövedelmére, a mely meghaladta a 70.000 koronát, holott a halak ára olyan csekély, amilyen nincs még egy városban sem. A beadvánnyal kapcsolatosan tárgyalásokat indított a város a Fehértónak még a háború ideje alatt halastóvá leendő átalakítására. Megkereste a hatóság az Országos Halászati Főfelügyelőséget, ame.lv készséggel vállalkozott arra, hogy a szükséges tárgyalásokat megindítja az anyagbeszerzés Iránt, finnek a tárgyalásnak eredményéről szántól be az tevéi, amelv .pénteken ér-ke zett a polgármesteri hivatalhoz a .főfelügyelőségtől. Sajnos, ez az írás nem kedvez túlságosan a Fehértó ügyének, mert kénytelen azt a tényt leszögezni, hogy a liáboru ideje alatt a halgazdaság létesítése aligha lesz lehetséges. A levél teljes szövegében a következő : Tekintetes Polgármestert Hivatal. Szeged. A fehértói halasgazdaság ügyében tisztelettel jelezzük, hogy a költségelőirányzat során a betonépitikezésok tárgyában a Lenárduzzi céggel, a gépberendezések ügyében pedig a Schltek-Nikolson gyárral több ízben is tárgyaltunk. Ez utóbbi már össze is állította a tápéi szivattyútelep pontos anyagszükségletét, de az egységárak tekintetében, a szállítási költségek figyelmen kívül hagyásával is, csak két héten belüli meg. rendelés esetére váltait volttá felelősséget. A Lenardnzzi cég azonban a piaci viszonyok folytonos változásai miatt még az anyagárakról sem hallandó nyilatkozta. A gépek és anyagok szállítását, alapozását. építkezést, szerelést stb. egyik cég sem hajlandó költségvetés szerinti, határozott ősszegért elvállalni, hanem csak a tényleges kiadások szerinti leszámolásra;, természetesen külön-külön számítanák fel a DÍÍAM AGY A KÖRS'Z á<l. Szeged, 1937, szeptember 2íf< saját munkájuk díjazását is az építés tartama alatt. Miután a fentiek szerint egyrészt a folytonos kiszámíthatatlan változások, illetőleg áremelkedések miatt a beruházási költségek végösszege még csak megközelítőleg sem határozható meg, m.á részt miután a jelenlegi bizonytalan ál la no tok kedvezőbbre fordulása a közel jövőben nem remélhető, azért ennek a nagyszabású leimnek a megvalósitkísái most nem ajánlhatjuk. Eddigi értesüléseink szerint még a Matyérbe való lecsaipokts kérdése sincs vég legesen tisztázva. Mindenesetre tudnunk kellene, hogy a városnak a Matvér lecsapoló társulattal folytatott "tárgyalásai bafejeződtelk-e már és minő megállapodások történtek? Magunk .-részéről is szükségesnek tartjuk még ugy a tervezett tápéi szivattyútelep helyének és a tápláló csatorna nyomvonalának, mint a Matyér csatornának részié esebb helyszíni tanulmányozását. Ezt a jövő hő első felében szándékozunk elintézni és érkezésünk pontos idejét később tudatjuk. Előre is kérjük szíves intézkedé-ét. hogy a helyszíni bejárásnál egy viszonyokkal ismerős egyén segítségünkre legyen. Megemlítjük ezzel kapcsolatosan, hogy a Fehértónál szükséges munkák végzésére e'/''-Jószerint mintegy 140.000 korona áll a város rendelkezésére, mert a Fehértó jövedelmét a városi főpénztárban az átalakítási munkákltok céljaira gyümölcsöztetik. A Fehértó legközelebb megtörténő bejárásánál m'índen valószínűség szerint maga a főszámvevő fog segédkezni. 300.000 katonát haza keli küldeni a francia föld müvelésére. Genf, szeptember 21. A francia kamara ütéséről jnég a következőket jelentik: A bizalmi! szavazásnál a szocialisták és( a. radikális szocialistáik (polgári párt, Malvy, és Caillaux pártja) tartózkodtak a szavazástól és igy történt, hogy a kamara 373 szóval egy ellen elifogadtaa ^bizalmi .napirendet, mig több mint 220 képviselő nem szavazott. Renaudel a szocialista .párt nevében mindjárt rneg 'is okolta pártja, magatartását: — Mi azért nem szavazunk, — mondotta a szocialista ipárt vezére —- mert nem akarják megbuktatni a kormányt. Megvár^ tjuík a cselekedeteit és azok után fogunk Ítélni, Lemegy .interpellációjában szóvá tette a verduni. offenzíva kérdését. Helytetetótette az offenzívát s azt mondotta, hogy a hadvezetőség bizonyára nem szánta volna rá magát erre a támadásra, ha tudta volna, hogy milyen szomorú az ország gazdasági helyzete, milyen rossz a termés. Ha a íkör* imány 'nem küld azonnal haza 300.000 embert ta föld megművelésére, akkor a katasztrófa elkerülhetetlen. Az ' interpellációikra való válaszában Pginlevé először a cenzúrát védte .meg az ellene intézett támadásokkal szemben. Eliijsmerli, hogy az élelmezés problémája komoly, .a helyzet nehéz, és ha .a nemzet nem tanus.it önmegtartóztatást, a ' nehézségeket nem lehet legyőzni. Ami. a verduni offenzívát illeti, — folytatta a mini szerelnek — ez elöl mi nem térihettüdk Iki. Tudjuk, 'hogy miily sok vérbe és mennyé fogolyba kerülitek ,nekünk azok a rossz állások, amelyeket a jChemin des Dameson elfoglaltunk. Szükség volt tehát a támadásokra,* mert ezéklkeü eleiét vettük a további nagy áldozatoknak. Ribot külügyminiszter válaszolt ezután Emiié Cü/istmt képviselőnek arra az Interpellációjára, hogy miért nem ,hozzák nyOb vánosságra a szövetségesek hadicéljait . és titkos szerződéseit? A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Franciaország semmit sem alkar elhallgatni, de viszont szövetségese1': nélkül semmit sem tehet. 'É'pún Pétervárról kérték, hogy ne hozza nyilvánosságra a szerződéseket. Franciaország csak a maga jogait követeli: Elzász-Loiharingiát, jóvátételt, amely azonban nem pénzbírság, hanem elégtétel a bűnös pusztitásekért. . Követeljük, hogy áz egész világ egyesüljön velünk az örök békére. A német kormány aláírásán kívül szükségünk van mint biztosítékra ia német nép aláírására is. — Igenis, mondják meg. nekünk, hogy mit akarnak: belemen nek-e .abba, hegy EllzászLótharángiát visszaadják, belemerinek-e a, jóvátételbe i és a nemzetek társaságának megalapításába? . . : A munkástanácsban a bolseviklek jutottak fuisuiyra. Lugano, szeptember 21. A .Cortltere dejia Sera-nak jelent ük Pétervárról: Korndov és a kqmnány közt. Alexejev volt a: közvetítő, az ő közbenjárásainak tulajdonítható, (hogy a kölcsönös. vérontás elmaradt. Ezért is nevezte ki őt Kerenszki főparancsnokká. Kornilov fellépése a, reakciós polgári gtemek aktív fellépésének első jele volt. A tisztek és katojnák közt ismét !ángraróbban t az..eltemtét, a szélsőséges szocializmus egyre 'terjed. A kormány /helyzete, a fórra-; dalom kitörése óta sohasem volt még ilye a komoly. , • . i Attól .tartanak, hogy a németek parti" 'szállnak Fininíj|r<-)zágba'n, árai Oroszország politikai életére nézve halálos csapás volna, A mun'kásfetnács : !vteg'rdfíajtójwbizoíttsagáben, ismét a hoteevOkiek kerültek ftulsjily-, . A koncintrálfién ÍM faji Snfaü Suftt. Gázzal töltve 2000Wattig