Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-22 / 220. szám

s Bf LM AGY KtÓWUü. Szeged, 1&17. szeptember 22, LEGÚJABB. és tartós béke utjának egyengetésére. Közös kormányunk nean mulasztotta el Időközben, hogy ismctelteoi és az egész világban elhallatszó szavával kifejezze a monarchia népeinek akaratát, hogy a vérontásnak véget vessünk olyan békével, amely Szentséged szeme előtt is lebeg. Boldoggá tesz áz a gondolat, hogy kívánságaink kezdettől fogva ugyanarra a célra törekedtek. Szentséged javasta^ tát behatóan megfontoltuk és a következő eredményre jutottunk: — Üdvözöljük Szentséged gondolatát, hogy a jövöbeyi a világrend a fegyver hatalmának kikapcsolásával, a jog erkölcsi hatalmám a nemzetközi Igazság cs törvények uralmán alapuljon. Ama reménytől vagyunk áthatva, hogy a jog erkölcsileg ujja teremti a világot. Csatlakozunk ezért Szent céged ama felfogásához, hogy a hadviselők tanácskozásra üljenek össze, amely megáSapotlásabra vezessen, hogy megfelelő biztosítékokkal hogyan lehetne a szárazföldi, vízi és légi fegyverkezést egy időben kölcsönösen és fokozatosan bizonyos mértékig leszáLlltani és hogy jog szerint a föld valamennyi népének tulajdonában levő tengert egyesek uralmától felszabadítsuk és mindenki egyenlő használatára megnyissuk. — Tudatában a Szentséged áftal javasolt döntő bíróságok békeszerző lehetőségének, hajlandók vagyunk erről tárgyalná. Ha a föld népei Szentséged javaslataihoz képest békehajlandósággal tárgyalást kezdenének, ettől kivirulhatna a tartós béke. — E szellemítő! vezéreltetve a javaslatban a békét szolgáló tárgyalásokra alapot találunk. Reméljük, hegy ellenségeink hasonlóan gondolikoznalk, ilyen értelemben. Kérjük a Mindenhatót, áldja meg a Szentséged által megkezdett békés müvet. Tisztelettel jegyezünk Szentséged nagyon engedetuieís fia KÁROLY s. k. Németország válasza a pápának. Beriin, szeptember 21. A német császár és a kormány vá' m a pápa jegyzékére igy szól Ö Eminenciájáíiaik Gaspari bíboros urnák, XV. Benedek pápa Ö Szentsége államtitkárainak Róma. Bíboros Ur! . ; Eminencíád szíves vefte a császárnak és királynak augusztus 2-lkán a pápa O SzejTségéaak nyilatkozatát átnyújtani, a líjeiyben bánfkódással eltelve a világháború pusztításain felhívást Intéz a hadviselők álíainíejeihez. öfeUsége megbízckt engem a vtálaszaidássail. öielsége mély (hálával kiséri Szentséged fáradozásait, hogy siettesse az ellenségeskedések hitelezését. A császár, ö Szentsége lépéseiben* ujabb bizonyítékát látja a nemes einberbaráti érzésnek. Ama óhajált táplálja', hogy ai pápai, szózatnak áz egész világ népeinél sikere legyen. A pápa törekvése annál biztosabban számíthat a császár rokonérzésére, mert uralkodásának kezdete óta legszentebb feladatát látta abban, hogy 'a német nép és a világ számára megóvja a béke áldásait, A mostani háborúban* amely kívánsága és akarata ellenére tört ki, a császár szövetségeseivel elsőként nyilvánította meg készségét, hogy hajlandó béke tárgyalásokba bocsájtkozni. Őfelsége mögött állott békére tett rekesz akarat tat n német nép. Az események vészes kapcsolata az 1914 évben a reményteljes fejlődés menetéit hirtelen' megszakiteóta és (Európát véres küzdőtérré változtatta át. * Méltányolva ö Szentsége szózal Iának jelentőségéit a kormány nem mulasztotta el az abban foglalt kezdéseket lelkiismeretesen megvizsgálni. Különös rokonérzéssel' üdvözli a császári kormány a békeszóza) ama vezérlő gondolatát, hogy a jövőben % -p'-'fegyverek materiális hatalmának helyéra taxijPoéoggés, erkölcs hatalmának1 kell lépnie. fov1 tátt Kvfgy/ipk hátva annak gondolatától. hogy az emberi társadaioin beteg testét csak a jog és enkölcs erejének erősítésével lehet meggyógyítani. Ml osztozunk ő Szentségének ama fel* fogásában, hogy a maghatározott szabályok és bizonyos biztosítékok af szárazföldön, a, vízen és a levegőben való fegyverkezések egyidejű, kölcsönös elhatárolására, valamint a nyílt 'tenger valódi sza badságának és közösségének biztosítására' kell hogy vezessenek. Ebből nehézség nélkül előállaoia az a feladat, hogy a felrnerülö nemzetközi nézetkülönbségeket ne a haderők felvonul tatásával, hanem döntő? bírósági eljárással intézzék el. A icsászári kormány ez irányban is támogatni fog mindem javatáatot. Egyík nép sem kívánja inkább, mint © német nép, hotgy ah általános gyülőiét és' küzdelem helyébe engesztelekeny testvéri szeltem jusson érvényre a nemzetek között. Ha a népek felismerik, hogy egyesítő nézőpontokat kell hangsulyozniok egymásközti viszonyaikba, ugy sikerülni fog ÍTok'k, hogy egyenkint is' szabályozzák a még megtevő viilíás kérdéseket, hogy minden népnek megadassanak atónak kielégítő Iétíe'tátetel, hogy ezzel a nagy népkatasztrófa visszatérése kizárassék. Csakis ezen előfeltétellel leh?,t megteremteni egy tartós' béke ál apját. Ez a, meggyc'tződés felbátorít minket éma bizakodásra, hogy ellenfeleink Is az Ö Szentsége által megfontolás végett előterjesztett gondolatnak alkalmas alápoi kívánnak találni, hogy olyan feltételek mellett, amelyek a méltányolható sérelemnek és (Európa helyzetének megfeleljenek, hozzászólhassanak a béke előkés'zítéséhez, Michaelis, kancellár. Superiör príma K 16.— CarameUa K17.— Kapható Bokornál Valéria-tér. ROTTERDAM: A Reufer-üg^iöíkség, jól ér tesíil'it forrúsría ihiva'tktozva közzé-* teszi, mi az antantnak az álláspontja >metország ama ( szándékával szemben, 'hogy Belgiumban és más területeken Jíoíh cesszióíka't tegyen. Az antant-hu ta-aiiak szerint Németország nyitván belátta, Jiogy a háború ,nem végződhetik be addig, amíg nem éri e] tüiajdonképeini céljait, a német imTitarizamis örökre való eltüntetését. Az antant nem bizik már a harctéri győzelmekben. — A világpiacot akarja monopolizálni. — Bern, szeptember 21. Mint néhány nappal ezelőtt a Temps, most az Echó de Paris is elismeri, hogy a katonai- döntés már nem fordulhat az untunt javára. A hm politikai intézkedés ok ml reméli a menekülést, olyan gazdaságpolitikai intézkedésektől, amelyekke! az antant államai harctéren el nem ért győzelmekért kárpótolhtják magukat. A c.'kk ezt mondja a több'i közt: Az antantnak uj haditervet kel! készítenie ama tény alapján, hogy a németek terve Oroszországban sikerült. Németország ennél fogy, a jövőben nagyobb erőkkel fog rendelkezni a nyugati arcvonalon. Ami pedig a blokádot illeti ez kevesebb gondot fog okozni a jövőben a központi hatalmaknak. Mindent összefoglalva, egészen bizonyos, hegy a némef-rinagvar osztrák háborús mér'eg aktívuma emelkedik. A szövetségeseik tanácskozásán, amelv-'t rövid idő rnuíva fognk tartam, arra keh maid törekedni, hogv minden eszközzel helyreállítsák az egvensulvt. amit csakis a világpiac monopolizálásával lehet elérni. Ezzé! teljesen ér t ék t élénkbe tik a központi hatttmakra nézve a mai háborús térképet és e !i dalmakat továbbra is gazdcági elszigetelttágben tarthatják. (M. T. I.) A franciák Németország ujabb békeajánlatában reménykednek. Zürich, szeptember 21. A Temps szerint Németország harctéri sikereire támaszkodva és az oroszországi helyzetre való tekintettel ujabb békeajánlatot fog tenni, a melyben Oroszország rovására a nyugati hatalmakéit kímélni fogja. A lap azt kívánja, hogv hívják sürgősen össze a francia kormányválság miatt elhalasztott antant-konferenciát, melyen Amerika is résztvenne. — Franciaország — folytatja a lap — ellene van a háború meghosszabbításának, de érdeke. hogy ne kössön oly békét, amely csak fegyverszimetet jelentene. Egy millió katonát kér az olasz király. — Fruncia és angol katonákkal ukar Bécsig előnyomulni. — Bécs, szeptember 21. A Kölnische Zeitungénak jelentik Hágábólp Az olasz király arról akarja meggyőzni szövetségeseinek vezető politikusait, hogy az a taktika volna a leghelyesebb, ha a nyugati hatalmak a nyugati harctéren a védekezésre szorítkoznának és Olaszország segítségére egy millió főnyi hadsereget killdmének Trieszt és TrenF.no elfoglalásáén, illetve a Bécsig való clőriyomulásra. — Ha Magyarországot és Ausztriát leverték. — gondolja Viktor Emánuel — akkor Német ország is elveszett.