Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-21 / 219. szám

3 15BI«A'8 Y A SfÖlfcSS AB. Szeged, 1917. szeptember 21. telekbe, a nemzetek társaságának meg­alakításába. Anglia foglalkozik a béke ügyével. — Engedményeket ajánl Németországnak. — fíerffri, szeptember 20. A Lokalanzeíger jelenti: Jól értesült körök szerint Angii'a vál'as'zt kért szövetségeseitől arra vonat­kozólag,, hogy egy ihelga ,gyárimat kic:seről­tessék-e a keletafrik'aíi német gyarmatok­kal. Elterjedt, az Jaj >hir is, (hogy Anglia' haj­landó a belga Kongó egyes rés'zeiit Német­országnak átengedni a német .Délnyugat­Afrika ' ellenéiben. Ebből rnegáll'aipith'ató, hogy Anglia már kezd tapogatózni a há­ború és béke o fontos kérdésében. Anglia hajlandó tárgyalni a békefeltételekről. — Közvetett uton közölte fettételeit a német kormánnyal. — Hága, szeptember 20. Általában megerő­sítik néhány berlini lapnak azt a hírét, hogy Anglia kerülő uton tudtára adta a német kor mánynak, hogy Belgium teljes szuverénitásá­nak helyreállítása mellett hajlandó további méfMríy'As békefeltételekről Mrgmfni. Van­nak azonban <>nnél messzebbmenő hírek is, amelyek szerint, lia Németország helyreállítja .Belgium teljes katonai, politikai és gazdasági szuverenitását, Anglia beleegyeznék Lütth'h és vidékének átengedésébe, viszont. .Német­ország Lotharingiában nagyobb, Elzáéban pe­dig kisebb határkiigazitást adna Franciaor­szágnak. A megszállott kurlandi és liviandi orosz területek kérdésében Anglia szabadke­zet engedne Németországnak. Ezek « hírek természetesen megerősítésre szorulnak, már ezért 'is, mert-megcáfolták azt a hírt, hogy Anglia kerülő uton tapogatódzott Németor­szágnál. A közvetett békeajánlat, hir szerint, ki­terjed a gyarmatok kérdésére is és erre vo­natkozólag megerősítik azt a Berlinben elter­jedt. hírt, hogy Anglia most már hajlandó visszaadni Németországnak valamennyi gyar matat, de pártolja Japánt abUn a törekvésé­ben, hogy Csingtaut továbbra is megtartsa; Németország ezért Kongóban kapna kárpót­lást. Kárférit\ésr6l, hadisarcról egyáltalában nincs szó. Semleges politikai körökben még hozzáteszik, hegy a német kormány nem i/tasi totta el ezt a közvetett uton érkézéit ajábúot és békehajlandósága őszintén kifejezésre fog jutni a pápához intézett váft.szjegyzékben is. (Az Est.) Az olasz szocialisták a békéért. Lugano, szeptember 20. Az olasz szo­cialista párt arra kötelezte az olasz váro­sdk és községek szocialista vezetőségeit, hogy tiltakozzanak a háború ellen és segít­sék ,győzelemre azt a mozgalmat, amely­nek az a célja, hogy a háborúnak még a téil kezdete .előtt viége legyen. Ebben az összes elvtársaik felfogásának egysége el­engedhetetlen. A Giornale d'Italia megvallja, hogy Olaszországnak eddigi politikára, amellyel azen igyekezett, hogv az országot túlsá­gosan ne izgassa .és a háború érdekében hozott su'lyos áldozatokat titokban tartsa, nem volt helyes, Sőt ,ellenkezőleg — mond ja a lap, — az országnak tudnia kell, hogy Európában már nagyon komoly gazdaság válság állott be és Olaszország számára is elérkeztek az igazi áldozat órái. A közön­ségei fiiost már nem szabad többié i fúziók­kal áltatni. A Secolo, amely eddig lelkes védője volt az orosz ,forradalomnak, ma már be-t vallja, hogy mindegy, hogy Kerenszki vagy Kornilov győz-e. Az egyetlen fontos dolog az, hogy Oroszország ne belső, hanem katonai háborúit folytasson, amiről azon­ban nagyon kevés vagy éppen semmi biz-' tató jelentés sem érikezek. A lap azt köve-, teli, hogy a szövetségesek azonnal segít­sék mlég Oroszországot, — különösen pe­dig Japán, mert a tél,küszöbön áll s a telet ki kell használni, A Corriere delta Sera megállapítja, hegy az orosz hadsereg erkölcsi feliét elei­bem nem állott be ja válás, sőt ellenkezőleg: rosszabbodást lehet észlelni, miért a leg­utolsó konfliktus következtében a front többi részein is bizonyos hátrálást lehet észrevenni, amit inkább a forrad alomnak, mint az ellenség nyomásának kéli tulajdo­nítani. , Az amerikai sajtó az állítólagos német békefeltételekről. Bécs, szeptember 20. ,A Zeit-nak jelen­tik Kopeniháígábó!: Nevyorki "lapok részle­tesen foglalkoznak bizonyos bélkef el tételek­kel, aimiélyek. állítólag .a német küliigví hi­vataltól származnak. E szerint a német bá­kejavasfet tartalmazza 'Eftlgiivm és Észak­Eranciaors'Ziág vis'sriaadását, Elzász-Lothla­i'ingiánák önálló állammá való nvilvániíá­•sát, továbbá még a következő feltételeket: Trieszt sz'abad kafötő, Szerbia és Romárba visszaálliitíatik. Szerbia kikötőt kap az Ad­rián, a többi balkán kérdés /pedig tárgya­lások uíjá'n oldandó meg; biztosítandó 'az általános leszerelés és a tengetek szabad­sága. A nevyorki 1,'ipo.k még ezeket az ál­lítólagos német .békefeltételeket is meglehe­tős'cn vissz® utasító .hangon tárgyalják. Belgiumon kivül a békének nincs akadálya. Gqii, szeptember 20. A Manchester Guardian szerint rmég 'nem erősítették .meg 'azt hint, hogy Németország ai beíga k'ár­desben valami uj "lépést szándékozik tenni. Az angol liberális párt azon, a véleményen van, ,hogy Belgium kérdésé® kivül a béke­köt-ésnek .nincs ,más" akadálya. Spanyolország is békeakciót kezd. — A pápa a központi hatalmak jegyzékét meg­küldi az antantnak. — Genf,' szeptember 20. A Matín és .a Petit Párisién diplomáciai forrásból ugy értesült, hogy a pápa a központi hatalmiak válaszjegyzékét eljuttatja az amaiit-kor­mányqkhoz és egy utal uj bclkejegyzékét iog átnyújtani, amely .magyarázni fogja a köz­ponti hatalmak (jegyzékének tartalmát. Az uj jegyzékben a pápa .tel jícgi'a hivni az an­tantot arra, hogy a béke kérdését okvetle­nül tartsák továbbra is napirenden. A Pe­tit Párisién azt irja, hegy a tómat, vala­mint a magyan és osztrák jegyzék csak igén csekély engedményeket foglal magá­ban, sokkal csekélyebbeket, máit kezdetben hitték. / A lapok szerint egy szuverén uralko­dó, áliiitélag a ípanyolí király, felajánlotta a pápának támogatását a békeakcióban. Berlini jól értesült 'körökben is 'hire jár, hogy Spanyolc\öszág is, 'békeakciót kezd. A német birodalmi gyűlés titkos üléseket tart? Bécs, szeptember 20. A Neue Freíe Presse­nek jelentik Berlinből, hogy a német, pártok körében az a terv merült fel, hogy helyes vol­na, ha bizonyos ügyekben a német birodalmi gyűlés titkos üléseket tartana. Viktor Emánuel koronafanácsot hívott egybe. Bécs, szeptember 20. A Matin-tték Je­lentik Rómából: Az észak-olaszországi esemény ékről szó'ó ihir.ck . ikövelik-ztében Vikj* Ernámé* díftsz király a főHM*zál­láwól hiMdlca Róniíba utazott. Rómában a király elnöklet© alatt: 'koronatanács volt. A Rómábó1 Észak-Olaszor szágit'a ve­zető vasutvonalakon szünetel a forgalom. Nagy hadmüvelet készül a nyugati fronton DüúSítddrf, szeptember 20. ' A Düssel­dorféi' Gener'alanzeigeír -n ek Jelentik Hágá­ból: A Morningpoxt értesülése .szerint a nyugati fronton most tapasztalható repülő­tevékenység nagy hadműveleteknek az .elő­hírnöke. Bizalom a Painlevé-kormánynak. Párig, szeptember 19. A kamara >373 szavazattal egy száíviazait ellen bizalmat szavazott a Painlevé-kormánynak. Kerenszki a főhadiszálláson. Haparamda, szeptember 20. Kerenszlki miniszterelnök, Ve.rchovszíki hadügyminisz­ter és Ver dere vszíki tengerészeti miniszter tegnap éjjel ,a főhadiszállásra utazott. . A porosz választójogreform benyújtása. Berlin, szeptember 20. A porosz vá­lasztójogi törvényjavaslatot októberben ^terjesztik a porosz képviselőház elé. A ja­vaslat a császár juliusi .. rendelete szerint egyenlő választójogot tervez minden cen­zus és minden . pluralizáló kísérlet nélkül. Ugy antikkor törvényjavaslatokát nyújtanak be a választókerületek beosztásának meg­változtatásáról és a porosz urakháza re­formjáról. Elsülyedt angol hajó. Stockholm, szeptember 20. Alig ,egy kábel távolságra Lerwick előtt dsülyesz-f tette kegy angol hajót, amely védőihajók között haladt. Niem lehetetlen, hogy. akná­ra futott. Az angol jelentések szerint a skót part környlélkét a németek egész akna­mezőkkel tették veszélyessé. Uj aknaitipu8* használtak ezúttal. . Kisebbek, mint a' ré­gibbek, de robbanó erejük nagyobb. A római szerb követet vissza­hívták. Lugano, szeptember 20. Pasics szerb minisztereinek a ininap tudvalevően ellá­togatott Romába és ott hosszasan tanács­kozott az olasz államférfiakkal. Pasics lá­togatásával kapcsolatban Riszticset, Szer­bia római követét visszahív iák az olasz fővárosból.

Next

/
Thumbnails
Contents