Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-19 / 217. szám

-I ,.--,,. .. -• - i" - - - -.mii-ii fílv/nTN 111 I .rraiji ii -.^fm - - - • in. i ir"; Tf-i Két interpelláció és négy indítvány a szeptemberi közgyűlésen. (Saját tudósítónktólSzeged tanácsa kedden délben Tartotta meg közgyűlést előkészítő illését dr. Kelemen Béta 'főispán elnökiléséVel. iAz ülésen azok az ügyek kerültek beható tárgyalás áíi, amelyekkel! a szerda délutáni közgyűlés foglalkozik. A mint az előkészítő tanácsülés anyaga mutaitöa, a szerdai közgyűlés nem ifog •minden zaj nélkül végbemenői, bár a közgyűlésről több fontos tárgy kiszorult, fcosrv az oki beri közgyűlés programját gazdagítsa, ű •közé tartozik főbbek közt a tanyai orvoiu.. beteglátogatási dijának emelése, amely nem ment volna végbe minden vih'ar nélkül. A közgyűlés két interpellációval kezdődik. Az egyiket Boróss Mihály felsőtanyai gazda terjeszti ® közgyűlés elé. Baross azt kérdi a főkapitánytól, van-e tudomása arról, hcigy Felső tanyán az egyik város tulajdonát képező kocsiszínt lebontották és Maja. bács kántor elvitte annak anvagár. Kérdi ezenkívül, milyen stádiumban ván a Hajabáes ellen a cséplőszén elosztás miatt utcgíndu.t eljárás? Majabács a polgármesternek a-: mondta, l.og> ő osztotta k; a (iaziasi® Egyesület által megszerzett cséplőgépszenet, mo-el azonban megfelelő ntetitr. iségü-sz'n nem érktzttt, a gazdák ka esebbet k ip:?k a kif'íusmnét. A pénzt gy a Gaz lasági Lgvesü'et téríti vissza, nr.tr. iö.vette az előlegeket, is. A főkapitány az interpellációra azt a \á*szt fogja adni, hogy az iigvet meg nem ismeri teljesen, miután a vizsgálat most van folyamatban mind la két ügyben. Ennek befejezése előtt pedig nyilatkozatot •tenni nem lehet. Juhász Antal a polgármestert interpellálja. Azt kérdi, van-e tudomása a polgármesternek arról, hegy a bevásárlást és őrlési engedélyek kiadásánál nem történt meg a kellő gondoskodás a rend iföntarfásáról. Itt ugyanis nem egyszer föKháboritó jelenetek folytak le, sőti a tolongás és a zűrzavar egy értésén életveszélyes volt. Az interpellációra Balogh Károly tanácsos fog válaszolni. 'Kijeiénti, hogy minden lehető gondoskodás megtörtént a rend főntartására. Tolongásról és lármáról tényleg rtud ő maga is, az- azonban csak azért volt, mert senki sem alkalmazkodott a Jgyehnezteíésekihez. A közönség fegyelmezetlensége meghiúsított minden életbeléptetett rendszabályt. Augusztus első napjaiban mintegy harmincezer embernek fogyott el a lisztje, de senki sem akart sorára várni, mind egy napon alkart pótlást. Az itvtei'peliádlók után négy indítvány kerül tárgyalásra. 'Az első inditvánv Somlyődy István táblabiróé, aki azt kéri, mondja ki a közgyűlés, hogy bizo'ttságot 'küld ki a Magyar Földművelők Nevelőintézetének megarkotása érdekében'. Ez a . bizottság munkája eredményéről mielőbb beszámolni '•tartozik a közgyűlésnek. A tanács javasolja, mondja ki az ügyet a közgyűlés sürgősnek é.- utasítsa a tanácsot 'a bizottság kiküldésé' h. A második indítvány szintén Somlyódy Eh.íné. Ebben az indítványban, amelyet •már ismertetett a Dé'magyarország, annak kim ondását kéri .Somlyódy, hogy a város a szegedi köztisztviselők, munkások és rokkant Ikatonák részére családi házakat létcsit az íires várösi 'telkeken. TgY~T8bbek-között a Leohner-tér ibeépitésít is javaso'tia iodittványában Somlyódy. A tanács javaslata erre az indítványra ugy szól, utasíts® a közgyűlés a tanácsot, ihogy a családi házak építéséről részletes tervet és költségvetést dolgozzon ki és ennek alapján tegye 'tanulmány tárgyává az ügyet. Már most elejti •azonban a tanács a Lechner-tér beépítésének tervét. i Dr. Kószó István indiáványa kapcsán a tanács fölihiatalníazást kér a közgyűléstől az alsótanyai paplak sürgős kiépítésére. . Vckes Bertafan arra tett indítványt, •hogy azok a napidíj ások, akiknek napidíját 1917-ben egy koronával fölemelte a város, a 300 koronás ruhabeszjmzfixi--&e»ébrt azonnal megkapják. Pótinditvánvban kéri még Vékes, hogy a nem szorosan vett .közigazgatási alkahrfazottak . háborús ruhabeszerzásí segélyét .azonnali utalja ki .a város. A tanács nem javasolj® az (mdítváwv teljesítéséi, mert a miniszter leirata szerint az* egy .koronás fizetésemeléssel kielégítettnek tekinti a dijnekokat és a ruh®beszerzési segélyt nem téríti meg a városnak. Indítványok után az átiratokra kerül a sor. Ezek között csak a soproni átirat kerül tárgyalásra. .Sopron vármegye a katolikus autonciriia és .az alsóbb papság illetményeinek rendezése mellett foglalt állást. Kéri Szeged hasonló szellemű állásfoglalását. A tanács javasolja, hogy a 'közgyűlés a kultuszminiszternél és miríszterelnöknél hasonló szel lenni fölirattal támogassa Sopron határozatát. A Dr. Szalay József rendőrfőkapitány a vigalmi dijak emelése iránt tett a tanácsnak előterjesztést. A mai viszcuyoknak ugyanis nem felelnek meg azok a dijak, a melyeket a város a szórakozó előadások után szed. Az ügyeletes rendőrtisztviselőknek, tűzoltóknak, rendőröknek 2—10 koro^iiáig terjedő összegeket fizet a vállalkozó. A főkapitány előterjesztésében ezeknek a dijaknak Ötven százalékos emelését Kéri. A tanács ezeknek a dijaknak emelését javasolja. de indítványozza ezzel kapcsolatban a tanács dr. Somogyi Szilveszter polgármester előterjesztésére az engedélyezési dijaknak általában 100 százalékkal való emelését. A korzói bérszékek bérlőjének, a közismert Budlnvald bácsinak 1918-ban lejár a várossal kötött szerződése. Buahw'ald bácsi kéri a bérlet meghosszabbítását a mai .960 koronás ár mellett. Ezzel szemben hajlandó rnég száz uj bérszéket beállítani és a rossz székeket kijavíttatni. A tanács javasolja a szerződés meghosszabbítását. Megírtuk, hogy a városi gőzfürdő üzemköltsége a legutóbbi áremelés óta 50—60 százalékkal megdrágult, a tanács javaslatot terjeszt a közgyűlés elé a fürdődiiak'nák 60 százalékkal való emelése irárit. A tanács keddi előkészítő ülésén a 60 százalékos emelés helyett száz százalékos áremelést jfévár sol a közgyűlésnek, mert a szegedi városi fürdő még igy is legolcsóbb fürdője níarad az országnak. A .bérkocsisak béremelése iigvében. a következő árszabást terjeszti a közgyűlés elé a tanács: konflis 1 órára 3.20. kétfogatú 5.30 K. A vasútra nappal konflis 3.30, kétfogatú 3.80 K; éjjel: konflis 4.30. kétfogatú 5.30 korona. imbrsflrbiciirbibhire9hibssi kw- »h MM mesések, mert a szakműhelyében javitott Írógépek tényleg mesések. írógépszalag szénpapír stb. u] és hazsnált írógépek állandóan raktáron tartatnak SZEGED, Széchenyi-tér 8. Telefon. 363. sz. '••••••••HB8B18BBSIIBBMBHBB9 ' Szeged, 1917. szeptember Í9, vAiok a régi jó idők . . ; — Tudákos párbeszédek. — (Idő: ina, ősz felé. Személyek: Tudós barátom, aki mindenre tud kádenciát: egy eleven levéltár, mozgó jegyzetgytijtemény, — minden zsebében ott zsibong a történelmi mult. További személy még: e sorok szerény irója. Séta a Margit-szigeten.) Tudós barátom : Szervusz öregem, te itt ? E sorok szerény irója: Isten hozott, kedves barátom ; jöjj mellém a kandalóhoz, fel van szitva melege! Elsz-e még ebben a drága, háborús világban? Tudós barátom: (Miközben a villamos a margitszigeti lejáróhoz ér.) Élek, öregem, élek. No, de ami a drágaságot illeti, ne hidd ám, hogy ezt mi találtuk volna fel. Pont száz esztendővel ezelőtt sem volt ám olyan olcsó a világ . . . (Sétaközben nagy keservesen előkotorássza a jegyzeteit.) Mert nézd csak, mit ir a „Magyar Kurir" 1817-ből? (Olvassa) „A mostani szűk idők miatt való keserves állapotban sok szép és követésre méltó példákat olvasunk a közönséges levelekben arról, hogy mily nagy buzgósággal iparkodjanak némely főbb városaink a köztük található szegénységnek tápláltatásán." Odébb meg ezt olvasom ugyanott egy pécsi levélből: „ismét számosan összegyűlt a Nemes Ifjúság az itt való királyi gimnáziumba, melyet a zirci szent szerzet ápolgat, ámbár rettenetes nagy drágaság kegyetlenkedik, mégis kevés hiján ötszáz Deák járja az iskola házat." E sorok szerény irója: . Hiszen még ezt a kegyetlenkedő rettenetes nagy drágaságot is csak elviselnénk valahogyan, csak az a baj, hogy aranykorukat élik most az árdrágítók és az élelmiszeruzsorások . . . Tudós barátom: Ugyanez meg volt már kerek száz évvel ezelőtt is. Mert hát mit mond 1817-ből a „Hazai és Külföldi Tudósítások"? (Olvassa) „A Gabonának az ára a pesti piatzon nagyon leszállott és igy a szegénységnek élete megkönnyebbedett! az aggódó szivek tágulnak s a jobb reménységnek ébresztő tüze vidámít minden embereket: „tsak azokat nem, akik eddig is embertársaiknak nyomoruságaikból kívánták tömni erszényeiket." Hát csak ma vannak élelmiszeruzsorások és árdrágító hiénák? E sorok szerény irója: No azért száz évvel ezelőtt mégis csak könnyebben elviselhették sorsukat az emberek. A drágaság nem tartott soká, nem volt ez az irtózatos világháború, nem volt a mi egyre fokozza azt. Tudós barátom: Ez igaz. Csakugyan ezt irja a „Magyar Kurir" 1817. szeptember 15-ről: „Eljött végre az az óhajtott idő, mely a közönséges ínségnek végét szakasztottá. Hála legyen a Mindenható Istennek, szépen arathattunk. Minden gabonáink, különösen a török buza (kukorica) és buza soványoknak látszottak ugyan, de a kalászok kipótolták a tetsző hiányosságot. A szőlő is olyan szépen mutatja magát, hogy a szászok és mások is bő szüretet remélnek." E sorok szerény irója: Vájjon reánk mikor jő el az az óhajtott idő, mely végét szakasztja e közönséges ínségnek? Pedig jó volt a termés ez éven is, szüret is lesz bőségesen, mint száz éií előtt, — csak ez a háború, ez a háború ,. . Nem olvas az ember egyébről, mint vérontástól, hadifoglyokról és egyéb ilyenekről .. . Tudós barátom (elgondolkozva): Ami a hadifoglyokat illeti: olvashatsz te azokról a szász év előtti „Magyar Kurir"-ban is és pedig épen orosz-német vonatkozásban. Itt az irás róla, 1817-ből... (Olvassa:) őfelsége az orosz császár birodalmában minden kormányzóknak meghagyta, hogy azon Prussziai, Meklenburgi Hassziai hadifoglyokról, akik hazájokba vissza nem tértek, tudnák meg bizonyosan, Jiogy élnek-e vagy halnak és az élőknek, ha mindjárt hadi szolgálatba állottak volna is, parantsolnák meg, hogy térjenek hazájokba vissza, mert különben minden javaik elfoglaltatnak. A Prussziai követ, ezen rendelés vele közöltetvén, egybe munkába vette annak végrehajtását." E sorok szerény irója: Hiszen bárcsak ott tartanánk már mi is, hogy az uralkodók a