Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)

1917-09-15 / 214. szám

181:7. mpwnhw lé. DÉuMÁG YAEORS2ÁG Intézkedések a szegedi lakáshiány megszüntetésére. (Sájáí tudósítónktól.) A középosztályt, a munkásságot és a szegény népet az óriási', dragaságon és a nyomorúság százféle változatán kiviii' az általános lakáshiány mármár elviselhetetlen: mizériái is terhelik. Köztudomású dolog, hogy1 mióta kitört á háború, lakást úgyszólván lehetet fen kapni és ha akad íis üres lakás, ez rendszer int megfizethetetlenül drága. Országos baj ez, amelyen elsősorban a kormánynak kelilene segíteni* mely már megkezdette a orvosló intézkedéseket, sajnos, azzal a bejelentéssel, hogy egyelőre nem tudja betetőzni. A szegedi lakáshiány ügyében már több Ízben fordultak dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, aki esetről-esetre szívesen segít a .szűkölködőkön, ha ez módjában áll, legtöbbször a polgármester ás tehetetlen a fontos kérdés megoldásánál. Pénteken délelőtt egy elkeseredett hivatalnok-ember kereste fel a polgármestert és elpanaszolta, hogy % gyermekével együtt fedél nélkül, maradt. Családjával eddig a Tavasz-utcában lakott, a házat azonban, megvásárolta egy hadi milliomos és neki november elsejére ki kell költözködnie. Lakás nincs és nem is képes sehol sem kapni. Több javaslattal állott ezután elő, melyek véleménye szerint alkalmasak lennének a lakáshiány megszüntetésére. Elsősorban azt javasolta a .polgármesternek, hogy az állatni és városi hivatalokat, amelyeik magánlakást .foglalnak el, át Kellene helyezni üres bolthelyiségekbe. Ez mindenesetre néhány lakás felszabadításával járna. Vaunak azután nagy lakások, amelyeket (gazdag emberek tartanak fényűzésből da amelyeknek jó részét egyáltalán nem használják. Á hatóságnak el kellene rendelni e lakások fölösleges részének rekvirdldsát. Az ujszegedi nyaralókat íis november 1-én rekvirálni kellene, mert ezek ilyenkor úgyis üresek maradnak és kályhák beálltásával, vagy kisebb átalakításokkal ezek alkalmassa lennérek télire szegényebb családok részére. A katonatisztek családjai szintén sok lakást foglalnak le Szegedén ugyanakkor, a mikor a más városban levő lakásukat is fentartják. Fel kellene írni a hadügyminiszterhez, hogy mindenki térjen vissza saját tartózkodási helyére. A (polgármester .erre az ideára megjegyezte, hogy ez a dolog kölcsönös, mivel szegedi tisztek családfái is laknak más városban, tehát egalizálódik az ügy. —- A kérdés ezen részét azonban nem jói fogták meg. Azt nem lehet megtiltani senkinek seni, hogy a családjával együtt lakjék, ha ez módjában áll, viszont te jesen mel ékes az is, hogy szegedi családok is laknak tnás városokban. Ezzel Szegedem nincs és nem is lesz több lakás, mert az illetők szegedi állandó lakásukat is fent art iák. Arra vonatkozólag kelj éppen a lépéseket megtenni, hogy senki ne tarthasson magának két lakást. Aki Szegeden együtt lakik családjával, azt kötelezzék arra, hogy az otthoni lakását mondja föl. Viszont a szegedi családok, a melyek más városokban telepedték le a háború alatt, mondják fej itteni lakásukat. Háború után úgyis haza tér mindenki és akkor ismét lehet majd lakást kapni. A polgármester egyébként már lépéseket is tett a lakáshiány megszüntetésére. Osszciratta régebben azokat a katonai havidíjasokat és segédszolgálatosokat, akik nem viselnek tiszti rangot, hanem legénységi1 állományba tartoznak és csak kényelmi szempontból vettek a városban is lakást. Az öszisizoirásuál körülbelül száz ilyen embert találtak és a polgármester most átiratot fog intézni az p1'cmásparanestnekhoz, hogy a ragylakáshiány ra való tekintettel ezeket az embereket a kaszárnyákba helyezzék el. Ezenkívül az iskoláikat is kiüríti a katonaság, az iskolák visszatérnek régi helyükre a jövő hónapban és azok a lakások is felszabadulnak, amelyeket most az Iskolák tartanak lefoglalva. Több mód egyelőre nincs a polgármester véleménye szerint, a lakásínség enyhítésére. »*snb«s*be3ss»oss3sa9baw»*r*maessfii£«flsssa39«««!ksisbüiJEátogaiás az aradi /(ulturpalotábaij. — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — Arad, szeptember 14. Az aradiak, ha az idegen a város kultúrintézményei; felől érdeklődik, a kultúrpalotát emlitik föl elsősorban. Az aradi kultúrpalotát valóban érdemes megtekinteni. Mióta a kultúrpalota a Maros-part mentén, a Baross- és Salac-park között felépült, a városnak cü a része szép fejlődésnek indult. A kultúrpalota előtti téren gyönyörű kis park emeli a monumentális alkotás ti'szét. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy ez a legbarátságosabb helye Aradnak, vetekedik a rni Széchenyi-terünkkel. Az aradiak esténkint özönlenek ide és a város vezetősége elé az a kötelesség hárult, hogy a Maros-part kultúrpalota felőli részét modernizálja, A Marospart eddig — érthetetten módon —• teljesen gondozatlan állapotban volt. ahol a közönség nem talált alkalmas üdülésre. ! (Most kényelmes bérszékek várják esténkhrit itt az aradiakat, ami dbben a modernségéről és (hatalmas fejlődési képességeiről hires, törekvő magyar városban hiányzott. Igazán ideje volt a Maros-partnak legalább ezt a részét vonzóbbá tenni. A lusta Maros mos: álmosan hallgatja esténlkint a hangos kedvet és zajos életet a kultúrpalota környékén. • Ez idő szerint a kultúrpalotának rímes igazgatója — dr. Fényes László, mint ismeretes, öngyilkos fett, — dr, Farkas József könyvtároshoz fordultam tehát, akit arra kértem, ismertesse meg velem az aradi kultúrpalotát. Dr. Farkas József igen szívesen fogadott és a Délmagyarország számára érdekes felvilágosításokkal szolgált'. Az aradi kultúrpalotának — mondotta — az ereklyemuzeum adja meg a karakterét, amíg a szegedi a néprajzi vonatkozásokat kultiválja gyűjteményében. A régiségtár, képtár fejlődő állapotban vau. A Lóczy-féle aradi- és aradimegyei geológiai gyűjtemény kizáróan Aradnak készül és az egész országban páratlan lesz. Ugyancsak az arad: kultúrpalotában helyezik ma.id el Eötvös Lóránd geofiz.kai méréseinek eredményeit domborművű képekben. Eötvös Lóránd tudvalevőleg a gravitációs elmélet terén tett szenzációs felfedezést. Annak idején az orosz kormány bocsátott Eötvös rendelkezésére két csatahajót a kutatások végzésére. Most Arad környékén végez tudományos méréseket Eötvös. A könyvtár még rendezésre szorul. De a rendszer, amit a könyvtár kezeikében dj Favlkas meghonosított, alkalmas arra, hogy miméi szélesebb rétegeket nyerjen meg a kultúrpalota könyvtára számára. Mindenki nek adok könyvet — mondotta dr. Farkas. — aki kér. A könyvtár kezelésében a legliberálisabb szellemnek kell uralkodnia. Nem igaz, hogy a könyv elvész. Ez hamis okoskodás. Nem szabad senkit sem meggátolni abban, hogy olvasnivalóihoz jusson. A könyvtári olvasásra szánt 'időben a közön, ségnak legnagyobb része<— főként, a munkásosztály — nem ér rá megjelenni. A kultúrpaloták tehát, ha csupán ezt a kényelmes módszert követik, nem felelnek meg hivatásuknak. Én a kiiköfesiönzési rendszert léptettem életbe. Bmnek eredménye az. hogy öt év alatt az otthon olvasók számát 4600fól 30,000-re sikerült emelnem., A ki'kölcsönzési rendszer mellett öt év alatt csupán egy két koronás könyv veszett el. Ezt is egy diák vette ki, akit időközben az iskolából kicsaptak és ismeretlen helyre távozott. De ha a kockázat nagyobb tenne is, akkor sem helyénvaló a könyveket a Közönségtől elzárni, hiszen a ikönyiár selejtezé- r. és más efféle címen éverikimt amúgy is bizonyos öszszeget állit be költségvetésébe. A szórakoztató könyvöket tfiz napra, a tudományos művöket egy-két hónapi időre adjuk kii. A könyvtár népszerűsítésére még több üdvös intézkedést tettek. A városban öt népkönyvtár működik a kultúrpalota igaz-, giatóságának ellenőrzése mellett. GégáJban, Arad külső területin, ahol jobbára románok laknak, olvasódélutánokat rendeznek. A primitív műveltségű román nép tömegesen keresi' fel a könyvtárt és rohamosan magyarosodik. A vasúti állomáson a vasúti kísérő személyzet részére Iszintén állitoítak fel könyvtárt, ahonnan minden dili lefizetése nélkül kapnak könyvet a vasutasok. Ráérő idejüket a vasúti kocsikban olvasással töltik. A kultúrpalota épületiében helyezték el a városi zeneiiskálát, a Kölcsey-egyesületet, í.lharanónikusrokat és a turista-egyesületet. Egyedülálló az egész országban a kultúrpalota hangversenyterme, amely 1200 ember befogadására alkalmas. A zeneakadémia után az országnak ez a legnagyobb hangversenyterme. Szántó Lajos aradi műépítész zseniális terve szerint készült. A közgyűlés, elhatározta, hog\ a teremben mozit helyez üzembe a város, de ezt a határozatai megíölebbeztók. Soká > östszeférhetetbmnek tartják a kultúrpalotában a mozi működését. A város jövedelemre akar szert tenni a mozi felállításával, mert a kultúrpalota, amely, egy millió százezer korona költséggel épült, nagy terhet ró ,a városra. A kultúrpalota benyitó termében van a többi között Rubleszky Gézának Az anya csókja című szobormüve, amely Münchenben dijat nvert. Az ereklyemuzeumbau a szabadságharc emlékei mellett az avarkori aranyfeletek és a Csányi-féie levéltár érdemelnek különös figyelmet. Erdély volt kormánybiztosának egész hivatalos levéltára van itt teljes iktatóval. A szabadságharc történetének megírásához e forrás nélkül nem i& lehet hozzáfogni. Szó van a városi múzeum létesítéséről is. ezt rnost rendezik. A képifcrban az aradi nevesebb festők müvei feltalálhatók. Patakv. Ralla, Diószeghy, Illene és Fábry Pancí képei. Van ezenkívül négv Munkácsy kép, 3 Lotz~\z%\mény, 1 Barabás, 1 Bőhm: Est a Tisza partján, Iványi-Grönwald Bélától. Litzenmayertöl, Paczka Ferenctől és Székelytől szintén vannak festmények. A városnak mecénása, özvegy Goldschmidt Mihályré megvette a budapesti Ádámiház freskóit. 11 Lotz-képet és. az aradi kultúrpalota képtára számára ajándékozza. Goldscbmidtnénak egyébként ritka gyűjteménye van porceliánkész'tményekből és képekből. Az etnográfiai gyűjtemény, ame'y a szegedi kultúrpalotának e.rő-.sége, most \an fejlődőben és rendezésben. A kultúrpalota igazgatói állására a pályázatot még nem írták ki, mert a pályázni feltételeket megfölebbeztók. Nem fudr még tahát, hogy ki tölti be Fénves László örökét. Az aradiak Gárdonyi Qéz i írót szeret-