Délmagyarország, 1917. szeptember (6. évfolyam, 203-227. szám)
1917-09-01 / 203. szám
ySzerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁfW. A szerkesztőség telefonta: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre . . 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes azAm Ara 10 fillér, Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁm. A kiadóhivatal teletonfa: 81. fzeged, 1917, VI. évfolyam, 203. szám. ^.zombat szeptemter^ A meri ka a tűzvonalban. Képtelenség föltételezni is, hogy az antant sajtója hű kifejezője lenne a velünk ellenséges viszonyban álló országok [hangulatának. A nép, amely vérzik és pusztul, nem üvöl'lhet ugy a béke ellen, mint a világhírnévre jutott angol és francia lapok legnagyobb rés/.e, ép azért ezeknek bizonyára üzleti alapon álló háborús lelkesedését a legkisebb önámitás nélkül szállíthatjuk le arra a mértékre, amelyen ma, a háború negyedik évében nálunk áfli minden józanul gondolkodó ember megítéléséi:en. Wilson, a világbéke kikopott apostola, akié a főérdeím abban, hogy a háború magasra csapó lángnyelvéi még mindig veszedelmesen pusztítják Európát, a legelsőnek válaszolt a pápa békeicgyzékére. A polgárság. amelyet itt is. ott is három éve küldenek tömör sorokban ama bizonyos lángnyelvek máglyájára, még nincs abban a helyzetben, bog}' a Eehér Házban biztonságban és nagyúri kényelemben lakozó Wilson ur jegyzékéről véleményt alkothasson, hiszen az amerikai „békés" hajlandóságoknak ezt a legújabb dokumentumát még az antant országaiban sem tették közzé teljes szövegében. Ellenben az angol kormány kedves és tisztelt ügynöksége, a Reuier. siet befolyásolni n közvéleményt, megadja a hangulatot, amellyel a nagy írásművet fogadni kell és hogv e téren teljes iegven a sikere: közfii az amerikai sajtónak, a háború szintén becstelen váirnszedöinek, véleményét. Ugy látszik, a háborús uszítás kényelmes csataterén az első sorokba Amerikát kell már küldeni, ha lega'ább ezen a téren akarnak elérni ma már bizonyára csak ideig-óráig tartó sikert katonai sikerekkel dicsekedni nem tudó európai ellenségeink. Erre vaM a Reuter-ügynökségnek az a jelentése is, hogv az EgyesiiltÁllantok válaszát az antant valamennyi fővárosában egyszerre fogják közzétenni. Már abból, hogy Anglia ennyire hangulatkeltésre dolgozik, következtetni lehet arra, hogy a válasz nem kedvez a béke ügyének. A pápai békeakció ilven kudarcát — a komoly és tisztes béketörekvések ujabb vétkes és becstelen meghiúsítását •— bizonyára megdöbbenéssel látia Európa egész népe, A nyugati országokban kétségtelen sikerrel tudják ezt a megdöbbenést elfojtani és elleplezni, de nálunk semmi szükség az ilyen manőverekre, mert mi hátsó gondolat nélkül, szentséges áhítattal sóvárogjuk a békét, az Htjából eltávolítunk mindent, ami akadályául szolgálhatna annak. hogy minél előbb beérkezzék, mi nem akarunk hódítani, bárkit is megfojtani vagy életképtelenné tenni, mi elértük célunkat, amikor megmutattuk, hogv életerősek és letörheterlenek vagyunk, messze liesegettük a piszkos dögimadarakát és most hívjuk a békét, rebesgetjük a békét, váriuk a békét. ajánljuk — és tartjuk az ajánlatunkat, akárhogy pukkadnak az ellenfeleink — a békét. A hatalmak koncertjében a szónak akkor van ereje, ha mögötte szuronyok erdeje fénylik. A pápa ilyen értelemben jóideje nem nagyhatalom. Békekezdeményezését bizonyára ezért fogadták sokan skepsissei. Mégis gondolni lehetett, hogv annak a piegközelithctetlen magasságban álló lelki hatalomnak, amelyet a pápa képvisel, ha •megnyilatkozik, lesz hatása, kiíiönösen a mikor békeasztalhoz hívja meg a tárgyaló feleket. Azoknak volt igazuk, akik nem hisznek a lelki hatalmakban. A pápának legelőször Wilson válaszolt, akinek sikerült egy időre ismét eltemetnie a népek békereményeit, neki, aki a népek önrendelkezési jogát hirdette. És a francia, az angol, az orosz, a német és a magyar polgárság és munkásság pusztulhat, veszhet tovább. A háború csak szántsa fel teljesen Európát. Miért? Hogy né'hánv lelkiismeretlen diploma!a agyarkodhassék tovább, néhány politikus, kire úgyis a Qrev kolléga sorsa leselkedik, kitolhassa niból a felelősségrevonás keserves napját és az extanár ur népe keressen még néhánv milliárdot, íme Amerika a tűzvonalban! (jörz terüklén vereségük harci szünetre kényszeritette az olaszokat. - A 14-ik csatanap fegyvereink győzelmével végződött. - Triesztet ellenséges repülők ismét megtámadták. BUDAPEST, augusztus 31. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Triesztet tegnap délben az ellenséges repülök negyedízben támadták meg anélkül, hogy említésre méltó károkat okoztak volna. A Karszt-fensikon aránylag nyugalom volt. Görz területén az olaszokat utolsó támadásaikban szenvedett veszteségteljes vereségük harci szünetre kényszeritette, amit mi arra használtunk fel, hogy egyes még megmaradt ellenséges fészkeket kiemeltünk Kaitól északra. Miután reggel az ellenség egyes részleges rohamai után nappal szintén nem került sor nagyobb harci cselekményekre, annál féktelenebből vetették magukat ujbói az olasz hadosztályok a már emiitett szakaszok közt húzódó harci vonalra, a Podle Scenél, Madoninál, Brltofnál lévő állásainkra és a 7 napja az Isonzo-viadal középpontjában álló Monté san Gabrielere. Az ellenség rendkivül makacsul egyik támadását a másik után intézte. Az Ausztria és Magyarország valamennyi részébői való csapatkötelékek vitézségének és kitartásának volt ismét köszönhető, hogy az ide-oda hullámzó csatában összes állásainkat győzelmesen megtartottuk. Az órák hosszat tartó közelharcban csapataink újból csalhatatlan bizonyságát szolgáltatták férfias fegyelmüknek, harci erkölcsüknek és az alapos kiképzés eredményezte vitéz magatartásuknak. Állandó friss támadó szellemtől áthatva osztagaink este Britofnál, amidőn az olaszok rohamaikkal némileg felhagytak, 3 olasz tisztet, 110 főnyi legénységet és 2 géppuskát hoztak be az ellenséges árkokból. A csata 14-ik napja is a siker nlapja volt tehát csapataink számára. Karinthiában nem volt különösebb ese. mény. A déltlroli határon, Bazonától északnyugatra az ellenségtől elragadjunk egy támaszpontot. Az olaszok közül, aki a háborúban nem veszett oda, azt fogolyként vittük el. A VEZÉRKAR FÖNttKE. Az Artoisban elragadták az angoloktól területi ngereségüket. BERLIN, augusztus 31. A nagy főhadiszállás jellenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Flandriában a tüzérségek harci tevékenysége a tengerparton és az Yser és a Lys között estefelé fokozódott. Éjjel több izben összetűzésekre került a sor: állásaink előterében nagyobb számú angolt fogtunk el. Az Artoisban Monstől északra helyi harcok fejlődtek, amelyek a sötétség beálltáig tartottak. Le Gateillettöl délnyugatra vadász századok az angolok legújabb területi nyereségének egy részét kiragadták az ellenség kezéből. Számos foglyot szállítottunk bc. St. Quent'ui Ismét a franciák tüze alatt állott. A német trónörökös hadcsoportja: A Chemiu des Dames hegyhát keleti felében a tűztevékenység élénk volt. Verdun előtt a romboló tűz a Maas mindkét partján este ismét erős tüzérségi harcba ment át, anélkül, hogy eddig ujabb támadásra került volna a sor. LUDENDORFF, első föszállásaiester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály - *-U WwilfcM