Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-14 / 189. szám

4 4 DÉ-LMAG'V ATtORSZ A ti. (Fölkiállások: Nincs!) Németországban .sincs iKÍ.ség, de urai kevés vau, ahhoz mindenki egyenlő .irányban juthat hozzá. Nálunk legkisebb a liadisególy, Szegeden még mindig 63 fillér, noha Ausztriában már 3 korona. Ez Tisza István országa. Mi ezt az országot nem akarjak, mi a magunk országút akarjuk. Lelkes „éljen" fogadta ezeket a szavakat is, majd általános figyelem közt lio.hányi Dezső szólalt föl, akinek beszédébe gyakran riadt bele lelkes és hangos éljenzés. Ezeket mondta: Tisztelt népgyűlés! A népek sorsdöntő utján lángbetiikkel két szóval van megírva a kibontakozás: Népjogot, világbékét! Ali azért jöttünk el, hogy bajtársi jobbunkat nyújtsuk a két kérdés kivívásához. Joggal nyújtsuk, mert becsületes bajtársi kéz. Ez a kéz már harcolt akkor is az általános választójogért, amikor ebben a kérdésben kizárólag, mint sziklán az erőd, egymaga hirdette az eszmét, mely a világbéke érdeke. A népek a számadást már lezárták. A viláirjiáboru egy síknek hírnevet és dicsőséget, százaknak és ezreknek vagyont és jólétet, millióknak pedig szenvedést és nyomort hozott. Éppet^ ezért milliónyi ember érdeke fűződik ahhoz, hogy legyen meg a világbéke, mely nz emberiséget a szabadsághoz, a kulturális fejlődéshez és a magasabb boldogság utjailu z fogja vezetni. A választó jogot vasmarokkal kell kiküzdeni. Mikor mi ehhez a küzdelemhez testvéri jobbunkat nyújt .íuk. akkor olyan kéz jut küzdelembe, amely a , íüzpróbát tűzben, vészben és viharban régen j kiáltotta már. (Éljenzés.) Kiálltuk a tüzpróbát akkor, amikor a gázbombák rágalmait szórták felénk. Kiállottnk akkor, amikor rendőrkardok világítottak bele a választójogi harcba. Kiáltottuk akkor, amikor az egész fegyveres erő került velünk szembe és a gépfegyverek gyilkoló szikráit lövelték felénk. E harcokban kiérdemeltük legnagyobb Károly-ki tüntetést, a Mária Terézia-rendet. Nem küzdöttünk hiába és most születik az a kor, amely uj és jobb jövőt hoz: ott állunk már a küszöbén. A mi szövetségünk annál értékesebb, mert nemcsal; mi képezzük a népjogok tényleges sorhadseregét, sorkatonoságát, hanem azért is, mert mi képezzük a világot, a mindent föntartó munkát. Országok összeomolhatnak, nemzetek megszülethetnek, de amig ember él, a munka lesz az a diadalmas erő, amely országokat kelthet és újból j hatalmassá tehet minden máson "keresztül. (Helyeslés.) — Nemcsak a szabadság van jó kézben, épp ezért a munkásságnál, hanem a világbékének is a dolgozó milliók kezében van a helye. A háború lehet érdeke a hadvezéreknek, császároknak, egyes gazdag embereknek, akik időnként a béke ellen újra folytathatják harcukat, a népek millióinak azonban sohasem lesz érdéke, hogy háború legyen ember és ember között. Ezután azt fejtegeti, hogy a sovinizmus mesterséges szitása milyen káros hatással van a békére, majd igy folytatja: — Tőlünk féltik a hazát, pedig erre ezer évvel ezelőtt lett volna szükség, amikor Magyarországon be nem telekkönyvezett föld /olt eiéy Akkor még mi is tudtunk volna néhány holdat betelekkönyveztetni, de fajdalom, nekünk és néhány millió ember számára egy nemzeti dallal, szép altató muzsikával teszik kötelességünkké, hogy telekkönyvi kivonat nélkül is szeressük a hazát. .Pedig tőlünk a hazát azért sem kell félteni, inert azt pár száz évvel ezelőtt bőven eladták, következő századokon át pedig kisajátították. Mitőlünk a hazát félterii nem kell. Ha én gyűlölném és utálnám a hazát, akkor azt mondtam volna, hogy ne legyen választójog, legyen izzó elégedetlenség, legyen gyűlölet és annak tüzében pusztuljon el ez a ha/a. Ali éppen azt akarjuk, hogy hazánkat alátámasszuk hogy erős és hatalmas legyen. Fölajánljuk ehhez millió munkásnak tudását, erejét ér munkáját, hogy ezt a hazát hatalmassá, gyönyörűvé, európai szintűvé tegyük. Ez az a hazagy iilölet ? (Élénk helyeslés.) — Én magamban sokszor gondolkodtam*, hogy nem volna-e jobb Tiszát továbbra is uralmon hagyni? Nern volna-e jobb a világháborút még egy évig föntavtani"? Tisza és még egy évig tartó világháború megdönt eme mindent, de az összeomlásból csak egy politi- j kaikig iskolázott, érett nép tud ismét kiemelkedni. Mi lehat nem vagyunk elég erősek az összeomláshoz. Ezután azt fejtegeti, hogy a, nép politikai isméi etchiek fejlesztése szempontjából is szükség van az általam* választójogra. Szereti Kossuth Lajos szellemének bizonyos részéi, de az is bizonyos, hogy 48 óta ez a szellem nagyon .sokszor elszunnyadt ebben az országban és nekik kellett a szunnyadást fölébreszteni. tnlpraállitani és- harcba küldeni.-•»-- Én nem vagyok dinasztikus érzelmű, a népek szabadságát," demokráciáját nem a mmiárkiató! várom. Egyet azonban : .• m tagadhatok, hogy IV. Károly, amikor királlyá proklamálták és azután is, a jobban kiterjesztő népjogokat hangoztatta, Széchenyi, .Deák, Kossuth után parlamenti életűnkben kellett volna annyi erőnek lenni, hogy ne fölülről jöjjön a népjogok kiterjesztésének megvalósítása, mikor a világ összes népei, nemzetei közölt a magyar van legbátrabb a demokráciában. Ostorcsapásként vágták arcunkba, begy magyarok, legyetek demokratábbak, mint a királyotok. Amikor ez a nemzet a maga jogait kiépítheti '.'-3 amikor a király rámegy erre az útra és belpolitikai kérdések dolgában egész szabad kezet ad, akkor ez a nemzet beszél, vitatkozik, ahelyett hogy többet követelne, mint anienynyit Bécsben akarnak neki adni. Én azt hiszem, hogy a fölülről jött ostorcsapás és alulról a milliók erejének föltolulása következtében eljön az a pillanat, amely meghozza a népszabadságokat. Most még éppen emiatt hisznek a munkások a politikában, ha azonban nagyon- sokáig késnek, aminek kell jönni, akkor cselekedni fognak és akkor tudiák azt, hogy ki kell adni milliók számára a parancsszót. (Éljenzés.) — A magyaroszági munkásokra nemcsak Bécsben figyelnek, hanem az egész világon* És ha -mi idejében ki nem kényszeritjük az általános választójogot, altkor a. népek nemzetközi Ítélete fogja azt fölvenni! A magyaroknak az általános, egyenlő, titkos, községenkinti választójog megadandó. Ma nincs olyan kis állam, amelynek sorsával ne törődjenek. Ala egy ország stttbadsága nem országos, hanem nemzetközi kérdés, mutatja a világháború mai állása. Meg kell érteni, hogy 8 millióan vagyunk, tiz millió magyar volt, Szeged, 1917. augusztus 14. de most már csak nyolc millió van a statisztika itt nyújtja a rétest. Vagy mi legyünk -a legdemokratikusabb nép és akkor bennünket szeretet fog körülvenni, vagy reakciósak maradunk és akkor u történelem elsöpör bennünket. Válasszatok! Nagy az idő, olyan nagy, amilyen még sohasem volt ezer esztendő alatt! Aleg kell mutatni, hogy észbe és erőre kaptunk. Itt van a polgárságnak a gondolkozó része, itt van a dolgozó része és á dolgozó munkásosztály, dia ez a három összefog, megteremtjük az uj Magyarországot. Percekig tartó zajos éljenzés és taps után Vámbéri Melanie mondott tetszéssel kisért beszédet, melyben a háború dolgozó nőire hívta föl a figyelmet és választójogot követelt a nőknek is. Dr. Balassa Ármin volt az utolsó szónok. A következőket mondotta: Polgártársak!" Az országos demokratapárt nevében, a párt vezérének, az Ester. házy-kormány választójogi miniszterének: Vázsonyi Vilmosnak (hosszas éljenzés) zászlóját hajtom meg önök előtt, amidőn az előterjesztett határozati javaslatnak elfogadását kérem. A demokrata-párt létalapja a polgári jogegyenlőségben gyökerezik; a dolgozó magyar polgárságnak pártja Kossuth I ajos 48-iki demokráciái alkotmányának tovább épitő pártja, az általános, egyenlő, titkos. községenkinti. a nőkre is kiterjedő választójogban ismeri föl azt az eszközt, a mellyel a nép a maga politikai erejét beviheti a magyar alkotmányba és a salát sorsának urává teheti magát. (Éljenzés.) Azi akarjuk, hogy mire elhamvadnak a világmáglyának egekig csapkodó lángjai, mire bezáródnak a világmészárszékeknek kapui és visszatérnek közénk a harctereken élve maradt véreink, ne kelljen szégyenleni magunkat renyheségünkért, hanem önérzettel mondhassuk nekik: előkészitettük számotokra az uj világot, amelyben fölépíthetitek velünk együtt jövendő boldogságtok templomát, hogy kevesebb szenvedés árán elérhessétek mindazt, amit a hazától, államtól, nemzettől, az élettől, a kötelességeit becsületesen teljesítő minden állampolgár joggal megkövetelhet. (Éljenzés.) A szavazati jog nem azoknak a tulajdona, akik a iog gyakorlásában már benne vagyunk. Ez a jog a magyar alkotmány joga. A honosságról szóló törvény első szakasza mondja, hogy a magyar szent korona országaiban az állampolgárság egy és ugyan az. Ugyanezt az elvet fejezi ki a nemzetiségi törvény. A világháború századunk uralkodó eszméjévé érielte a népeknek a politikai jobbágyság, a vagyoni rabszolgaság alól való fölszabadulásának eszméjét, a népszuverénitás eszméjének a szervezett polgárság politikai erejével, a demokrácia erejével való diadalra juttatását. A választójog kérdését véglegesen meg kell .oldanunk, ha nemzetünket az összeomlástól megmenteni akarjuk. A megoldás módija pedig:, az előterjesztett határozati javaslatban követelt választói jognak törvénybe iktatása. Balassa beszédével a nagygyűlés viharos éljenzés közben véget ért. ÜÉ fonyó Sominál jggL —-