Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-10 / 186. szám

Szeged, 1917. augusztus ló. DÉLMAGYAKOÉS'/IAÖ Román politikus nyilatkozata az aktuális nemzetiségi1 kérdésekről. — A románok és az általános választójog. — Milgsn célokért küz­denek a románok. — — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — ii. Arad, augusztus 9. Mielőtt átadnám ismét a szét dr. Goldis Lászlónak, hogy folytassa érdekes nyilat­kozatát a román nemzetiségi kérdésről, egy esetet akarok megírni, mely szerdán dél­előtt Aradon történt. Szerdán volt ugyanis dr. Barabás Béla aradi (főispán installációja, melyen megjelent a város egész előkelősége. Ott volt természetesen Goldis is, a'ki figyel­mesen hallgatta a főispán beszédét. Amikor a főispán erős hangsúlyozással azt mondta, hogy a románok hallgassanak, mert semmi létjogosultsága nincsen a román nemzetiségi pártnak. Goldis ájultan esett össze az izfa­iamtól, a székéről lefordult és csak jóval később orvosi segéllyel té-i magához. Az első cikkemben rau emiitett beszél­getés során még több, az aktuális politikai témákra vonatkozó k?*c:ést intéztem Goldús­hoz. Részletes, va'ósággil önáilo ícuegeté­sekii'A beillő válaszom4 sikerült nyernem, amelyeket itt közlök: Második kérdésen Oj'.i:shoz igy szólt: Mit várnak a romé v-k választójogtól? n~ általános — A felelet erre a kérdésre — (felelte Goldis — egyrészt igen nehéz, másrészt igen könnyű. Nehéz azért, mert hiszen for­mailag csak az összes románok válaszol­hatnának. Könnyű azonban a felelet azért, mert hiszen nyilvánvaló, amennyiben tény, hogy a románok kívánják az általános vá­lasztójogot, ami elvitázlhatatlan, akkor ők azért kívánják, mert valami iát várnak dttól. Hogy én személyesen mit várok az általá­nos választójogtól, arra sokkal határozot­tabban és alaposabban felelhetek. Éri az általános választójogtól Magyarországnak regenerálását váram a civilizáció irányában: a mélyebb és szélesebb műveltséget, a mé­lyebb és szélesebb szabadságot. Azon tudo­mányos megállapításra helyezve ez irányú meggyőződésemet, hogy az emberi társada­lom fejlődése egyenes arányban áll a mű­veltséggel és a-szabadsággal, azt tartom, hogy minél iti'kább joga lesz az egyes em­bernek befolynia azon társadalom vezetésé­re, amelybe ő tartozik, annál inkább köze­ledhetik az ílielő társadalom az ő céljához, amelyet az emberi civilizáció tüz ki. Ter­mészetes, hogy ebben a fejlődésben része iesz nemcsak a magyarságnak, hanem a többi magyarországi népeknek is. Ha a ma­gyarság a civilizáció magasabb fokára emel­kedik, teljes lehetetlenségnek tartom, hogy a civilizáció ezen fokától távoltarthassa a vele egy államot alkotó többi népéket és igy természetszerűleg a magyarságnak kultwá lis és politikai megerősítésével párhuzamo­san be fog következni a románságnak is kul­turális és politikai megerősítése. Azt gondo­lom, hogy az igazságot legjobban illusztrá­lom a ténnyel, ihogy 1848-ban nem lehetett a jobbágyság alól csakis a magyarságot fel­szabadítani, hogy ugyazon világnézlet ellen­állhatatlan ereje folytán fel kellett szaba­dítani a jobbágyság alól a nem magyarajka népeket is. A jobbágyság felszabadítása meg­váltás volt a nem magyarokra nézve is. Fellendült a magyaroknak nemzeti kulturá­lis, gazdásági élete jés ugyanakkor fellen­dült ugyanez irányban a nem magyaroknak élete is. Találkozik-e olyan dőre poigára ennek az országnak, aki azt mondta, hogy a magyarságnak kárára volt. hogy vele egy időben ha talán nem is olv ütemben, fejlődtek az uj világnézlet következménye alatt a magyarországi nem magyar népek is. A civilizációnak épen az egyik legremekebb sajátossága az. hogy minél szélesebb réte­gekre terjed, annál inkább nver intenzivi­tásában is és igy magának a társadalom­tudománynak teljesen megállapodott tanúsá­gai szerint is, a magyarságnak saiáíos ér­deke, hogy a vek egy államalakulatba", élő nem magyar népek szintén erősödjenek a civilizációban, ami egyet jel őrit a műveltség­gel és a sabadsűggal. — A politika az emberi érdekeknek a harca az érvényesülésért és igen különös­nek látszik, de a tény az, hogv az érdeke a közti küzdelem mindig az érdekek kielégíté­sével kell, hogy végződjék. Csak arról lehet szó, hogy milyen érdekek állanak inkább az emberi civilizáció szolgálatában és melyek vannak azzal ellentétben. Amazok minden esetre és minden körülmények között győz­ni fognak, emezek — habár néha igen las­san, — de okvetlenül megszűnnek és eltűn­nek az emberi tudat felszínéről. — Az általános választójog Magyar­országon minden esetre meg fogja terem­teni a nem magyar népeknek jobb botdogte lási lehetőségét. De ugyanakkor a körülmé­nyeknek el nem maradható hatása követ­keztében fokozottabb mértékben meg fogja teremteni a magyarság nagyobb boldogulá­sának lehetőséget. Az emberi természettel jönnének ellenkezésbe azok, akik a magya­rok nagyobb boldogulását féltik a nem ma­gyar n'épek kisebb boldogulásától. Sokkal­boldogabb Magyarország lesz, amelyben a nem magyar népek gazdagabbak művelteb­bek, szabadabbak, politikailag erősebbek lesznek, mert mindez az erő. műveltség és gazdagság ismét a magyarságnak lesz na­gyobb hasznára; mintahogy például egy uralkodónak is sokkal nagyobb erőforrása a gazdag és müveit alattvalók, mint a nyo­morult, szegény nép. Nem lehet tehát ellent­mondani azon magyar politikusoknak, akik szerint az általános választójog a nem ma­gyar népeknek megerősödését is létre fogja hozni. Ez igaz. De épolyan igaz az is. hogy a magyarságiíak ntím kára. hanem óriást haszna lesz ebből. Ennek részleges kimuta­tása, bizonyítása történetesen hosszabb fej­tegetést igényelne, amely nem félthet bele egy akármilyen hosszadalmas interjú kere­tébe. De aki a dologgal közelebbről foglal­kozni fog, az minden esetre be fogja látni, hogy milyen gazdasági megerősödést fog jelenteni a munkásságra, kisiparra, a keres­kedelemre, a nagyiparra, sőt a nagytőkére is az, iha az ország nem magyar népei is a civilizáció létráján egy-két fokkal feiebb fog­nak emelkedni. Ismétlem tehát, az általános választójogtól az egész magyarságnak re­generálását váróm, az emberi civilizáció irányában és ettől hiába iparkodnék bárki is az országot visszatartani, mert azt követeli az emberi fejlődés törvénye és a magyar­ság olyan szerencsés volt, ihogy minden időben meg tudta érteni az idők szellemét és kizárólag ez a magyarázata, hogy egy arányiag igen kicsi nap egy ezredéven át államalakulatát Ifenti tudta tartani. Ha most bekövetkeznék az a lehetetlen körülmény, hogy sikerülni fog a magyar népet az idők szellemének megértésétől megfosztani, ez volna Magyarországnak a legnagyobb sze­rencsétlensége, mert elkövetkeznék a stag­nálás, szenvedés, sőt — rneníS' Isten — ma­ga a pusztulás. — A most megvalósítandó választójog közvetlenül milyen változásokat fog előidéz­ni a románság politikai helyzetében, azt egy­előre nincs módomban meghatározni, mi ­vel a kormánynak a választójog kiterjeszté­sére vonatkozó javaslatát precízen nem is­merem, mert nem tudom, hogv mint fogja megvalósítani és hogy fog eljárni a kerüle­tek beosztásánál. — A román nemzetiség jobb politikai érvényesülése esetén, milyen célokért küzd éné első sorban? — A válasz erre a kérdésre bentfoglal' tatik az előbbeni kérdésben adott válaszom­ban. A választójog által megteremtendő na­gyobb politikai érvényesüléssel egy irány­ban fog haladni a románság fejlődése a mű­veltség terén is, amely azután okvetlenül maga után fogja hozni azt az állapotot, a midőn a románság életfeltételei magának a románságnak kezében lesznek letéve. Hogy egészen röviden és plasztikusan fejezzem ki a románságnak politikai aspirációit Magyar­országon, azt kell kijelentenem, hogy a ro­mánság követeli és követelni fogja azon nagy elv 'megvalósítását, hogv bármely át­kvnalakutatbón mindén nép a maga nyel­vén, s a magja feijtájiabelí álial műveltessen az elemi iskoláztatástól kezdve a legfelsőbb íenintézétig. Minden nép a maga nyelvén és a maga fajtájabetije által közigdzgatMs­sek, minden nép felett a maga nvelvén és a maga fajtájabélie áltat történjék az igazság­, otgáItatás. Minden képnek megadassák a politikai érvéiny&sülhdlés módja és lehetősé­ge a maga számarányához mérten. Ezek ké­pezik tulajdonkénen a magyarországi ro­mán népnek a politikai programját. — Ez a politikai program teljes össz:­hangzásban van a civilizáció követelményei­vel és' törvényeivel. Igen természetes, hog$ ezen követeléseknek életbe léptetése, keresz­tel vitele a jövőben nagy nehézségekbe fog kőzni. Amint egyáltalán nehézségekbe iit­tezik az embereknek kormányzása, össze­tartása, a nagyobb boldogság felé való ve­zetése, de azért van a politika, azért vannak íz államférfiak, hogy megküzdienek a nc~ kézségekkel és az én erős meggyőződésem, rogy ezen kérdéseknek lehetséges olyan megoldását találni, amely abszolúte semmi­!éle sérelemmel a magyarságra nézve nem iá". Egyes osztályoknak és egyes emberek­nek "érdekei valószínűleg szenvedni fognak és ezek az Osztályok és egyének azok, akik leginkább megfújják a sovinizmus réztrombi. táját a románság politikai követeléseivel szemben. De erős a meggyőződésem, hogy ezen különleges érdekeknek'elejtésével a ma­varság általános érdeke beláthatatlan mér­tekben teljesülni fog. Berezeg István. Aradról a következő részleteket jelentik még a Goldis-esetről: Barabás Béla, Arad főispánja most tar­tó ita székfoglalóját a törvényhatósági bizott­ság közgyűlésén. A főispán székfoglaló be­szédében foglalkozott a nemzetiségi kérdés­sel is. A főispán (beszédét a városháza kar­zatáról végighallgatta Goldis László, aradi görög keleti szentszéki titkár, országgyűlési képviselő is, aki az izgalmak hatása alatt elájult, (Barabás Béla nyilatkozatának a nemzeti­ségi kérdésre vonatkozó része itt következik-: — Kötelességemnek tartom röviden rá­térni egy mindenki által került kényes kér­désre: a nemzeti kérdésre. Azt mondanák ta­lán itt, hogy Aradon nincsen nemzetiségi kérdés, hanem a megyében van. Én megfor­dítom a- dolgot és kijelentem, hogy a me­gyében nincsen nemzetiségi kérdés, mert na­gyon téved az, aki a nemzetiségi kérdést ösz­szecseréli a román nép gondolkozásával, A

Next

/
Thumbnails
Contents