Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-10 / 186. szám

Szeged, 1917. augusztus ló. DÉLMAGYAKOÉS'/IAÖ Román politikus nyilatkozata az aktuális nemzetiségi1 kérdésekről. — A románok és az általános választójog. — Milgsn célokért küzdenek a románok. — — A Délmagyarország kiküldött munkatársától. — ii. Arad, augusztus 9. Mielőtt átadnám ismét a szét dr. Goldis Lászlónak, hogy folytassa érdekes nyilatkozatát a román nemzetiségi kérdésről, egy esetet akarok megírni, mely szerdán délelőtt Aradon történt. Szerdán volt ugyanis dr. Barabás Béla aradi (főispán installációja, melyen megjelent a város egész előkelősége. Ott volt természetesen Goldis is, a'ki figyelmesen hallgatta a főispán beszédét. Amikor a főispán erős hangsúlyozással azt mondta, hogy a románok hallgassanak, mert semmi létjogosultsága nincsen a román nemzetiségi pártnak. Goldis ájultan esett össze az izfaiamtól, a székéről lefordult és csak jóval később orvosi segéllyel té-i magához. Az első cikkemben rau emiitett beszélgetés során még több, az aktuális politikai témákra vonatkozó k?*c:ést intéztem Goldúshoz. Részletes, va'ósággil önáilo ícuegetésekii'A beillő válaszom4 sikerült nyernem, amelyeket itt közlök: Második kérdésen Oj'.i:shoz igy szólt: Mit várnak a romé v-k választójogtól? n~ általános — A felelet erre a kérdésre — (felelte Goldis — egyrészt igen nehéz, másrészt igen könnyű. Nehéz azért, mert hiszen formailag csak az összes románok válaszolhatnának. Könnyű azonban a felelet azért, mert hiszen nyilvánvaló, amennyiben tény, hogy a románok kívánják az általános választójogot, ami elvitázlhatatlan, akkor ők azért kívánják, mert valami iát várnak dttól. Hogy én személyesen mit várok az általános választójogtól, arra sokkal határozottabban és alaposabban felelhetek. Éri az általános választójogtól Magyarországnak regenerálását váram a civilizáció irányában: a mélyebb és szélesebb műveltséget, a mélyebb és szélesebb szabadságot. Azon tudományos megállapításra helyezve ez irányú meggyőződésemet, hogy az emberi társadalom fejlődése egyenes arányban áll a műveltséggel és a-szabadsággal, azt tartom, hogy minél iti'kább joga lesz az egyes embernek befolynia azon társadalom vezetésére, amelybe ő tartozik, annál inkább közeledhetik az ílielő társadalom az ő céljához, amelyet az emberi civilizáció tüz ki. Természetes, hogy ebben a fejlődésben része iesz nemcsak a magyarságnak, hanem a többi magyarországi népeknek is. Ha a magyarság a civilizáció magasabb fokára emelkedik, teljes lehetetlenségnek tartom, hogy a civilizáció ezen fokától távoltarthassa a vele egy államot alkotó többi népéket és igy természetszerűleg a magyarságnak kultwá lis és politikai megerősítésével párhuzamosan be fog következni a románságnak is kulturális és politikai megerősítése. Azt gondolom, hogy az igazságot legjobban illusztrálom a ténnyel, ihogy 1848-ban nem lehetett a jobbágyság alól csakis a magyarságot felszabadítani, hogy ugyazon világnézlet ellenállhatatlan ereje folytán fel kellett szabadítani a jobbágyság alól a nem magyarajka népeket is. A jobbágyság felszabadítása megváltás volt a nem magyarokra nézve is. Fellendült a magyaroknak nemzeti kulturális, gazdásági élete jés ugyanakkor fellendült ugyanez irányban a nem magyaroknak élete is. Találkozik-e olyan dőre poigára ennek az országnak, aki azt mondta, hogy a magyarságnak kárára volt. hogy vele egy időben ha talán nem is olv ütemben, fejlődtek az uj világnézlet következménye alatt a magyarországi nem magyar népek is. A civilizációnak épen az egyik legremekebb sajátossága az. hogy minél szélesebb rétegekre terjed, annál inkább nver intenzivitásában is és igy magának a társadalomtudománynak teljesen megállapodott tanúságai szerint is, a magyarságnak saiáíos érdeke, hogy a vek egy államalakulatba", élő nem magyar népek szintén erősödjenek a civilizációban, ami egyet jel őrit a műveltséggel és a sabadsűggal. — A politika az emberi érdekeknek a harca az érvényesülésért és igen különösnek látszik, de a tény az, hogv az érdeke a közti küzdelem mindig az érdekek kielégítésével kell, hogy végződjék. Csak arról lehet szó, hogy milyen érdekek állanak inkább az emberi civilizáció szolgálatában és melyek vannak azzal ellentétben. Amazok minden esetre és minden körülmények között győzni fognak, emezek — habár néha igen lassan, — de okvetlenül megszűnnek és eltűnnek az emberi tudat felszínéről. — Az általános választójog Magyarországon minden esetre meg fogja teremteni a nem magyar népeknek jobb botdogte lási lehetőségét. De ugyanakkor a körülményeknek el nem maradható hatása következtében fokozottabb mértékben meg fogja teremteni a magyarság nagyobb boldogulásának lehetőséget. Az emberi természettel jönnének ellenkezésbe azok, akik a magyarok nagyobb boldogulását féltik a nem magyar n'épek kisebb boldogulásától. Sokkalboldogabb Magyarország lesz, amelyben a nem magyar népek gazdagabbak műveltebbek, szabadabbak, politikailag erősebbek lesznek, mert mindez az erő. műveltség és gazdagság ismét a magyarságnak lesz nagyobb hasznára; mintahogy például egy uralkodónak is sokkal nagyobb erőforrása a gazdag és müveit alattvalók, mint a nyomorult, szegény nép. Nem lehet tehát ellentmondani azon magyar politikusoknak, akik szerint az általános választójog a nem magyar népeknek megerősödését is létre fogja hozni. Ez igaz. De épolyan igaz az is. hogy a magyarságiíak ntím kára. hanem óriást haszna lesz ebből. Ennek részleges kimutatása, bizonyítása történetesen hosszabb fejtegetést igényelne, amely nem félthet bele egy akármilyen hosszadalmas interjú keretébe. De aki a dologgal közelebbről foglalkozni fog, az minden esetre be fogja látni, hogy milyen gazdasági megerősödést fog jelenteni a munkásságra, kisiparra, a kereskedelemre, a nagyiparra, sőt a nagytőkére is az, iha az ország nem magyar népei is a civilizáció létráján egy-két fokkal feiebb fognak emelkedni. Ismétlem tehát, az általános választójogtól az egész magyarságnak regenerálását váróm, az emberi civilizáció irányában és ettől hiába iparkodnék bárki is az országot visszatartani, mert azt követeli az emberi fejlődés törvénye és a magyarság olyan szerencsés volt, ihogy minden időben meg tudta érteni az idők szellemét és kizárólag ez a magyarázata, hogy egy arányiag igen kicsi nap egy ezredéven át államalakulatát Ifenti tudta tartani. Ha most bekövetkeznék az a lehetetlen körülmény, hogy sikerülni fog a magyar népet az idők szellemének megértésétől megfosztani, ez volna Magyarországnak a legnagyobb szerencsétlensége, mert elkövetkeznék a stagnálás, szenvedés, sőt — rneníS' Isten — maga a pusztulás. — A most megvalósítandó választójog közvetlenül milyen változásokat fog előidézni a románság politikai helyzetében, azt egyelőre nincs módomban meghatározni, mi vel a kormánynak a választójog kiterjesztésére vonatkozó javaslatát precízen nem ismerem, mert nem tudom, hogv mint fogja megvalósítani és hogy fog eljárni a kerületek beosztásánál. — A román nemzetiség jobb politikai érvényesülése esetén, milyen célokért küzd éné első sorban? — A válasz erre a kérdésre bentfoglal' tatik az előbbeni kérdésben adott válaszomban. A választójog által megteremtendő nagyobb politikai érvényesüléssel egy irányban fog haladni a románság fejlődése a műveltség terén is, amely azután okvetlenül maga után fogja hozni azt az állapotot, a midőn a románság életfeltételei magának a románságnak kezében lesznek letéve. Hogy egészen röviden és plasztikusan fejezzem ki a románságnak politikai aspirációit Magyarországon, azt kell kijelentenem, hogy a románság követeli és követelni fogja azon nagy elv 'megvalósítását, hogv bármely átkvnalakutatbón mindén nép a maga nyelvén, s a magja feijtájiabelí álial műveltessen az elemi iskoláztatástól kezdve a legfelsőbb íenintézétig. Minden nép a maga nyelvén és a maga fajtájabetije által közigdzgatMssek, minden nép felett a maga nvelvén és a maga fajtájabélie áltat történjék az igazság, otgáItatás. Minden képnek megadassák a politikai érvéiny&sülhdlés módja és lehetősége a maga számarányához mérten. Ezek képezik tulajdonkénen a magyarországi román népnek a politikai programját. — Ez a politikai program teljes össz:hangzásban van a civilizáció követelményeivel és' törvényeivel. Igen természetes, hog$ ezen követeléseknek életbe léptetése, keresztel vitele a jövőben nagy nehézségekbe fog kőzni. Amint egyáltalán nehézségekbe iittezik az embereknek kormányzása, összetartása, a nagyobb boldogság felé való vezetése, de azért van a politika, azért vannak íz államférfiak, hogy megküzdienek a nc~ kézségekkel és az én erős meggyőződésem, rogy ezen kérdéseknek lehetséges olyan megoldását találni, amely abszolúte semmi!éle sérelemmel a magyarságra nézve nem iá". Egyes osztályoknak és egyes embereknek "érdekei valószínűleg szenvedni fognak és ezek az Osztályok és egyének azok, akik leginkább megfújják a sovinizmus réztrombi. táját a románság politikai követeléseivel szemben. De erős a meggyőződésem, hogy ezen különleges érdekeknek'elejtésével a mavarság általános érdeke beláthatatlan mértekben teljesülni fog. Berezeg István. Aradról a következő részleteket jelentik még a Goldis-esetről: Barabás Béla, Arad főispánja most tartó ita székfoglalóját a törvényhatósági bizottság közgyűlésén. A főispán székfoglaló beszédében foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel is. A főispán (beszédét a városháza karzatáról végighallgatta Goldis László, aradi görög keleti szentszéki titkár, országgyűlési képviselő is, aki az izgalmak hatása alatt elájult, (Barabás Béla nyilatkozatának a nemzetiségi kérdésre vonatkozó része itt következik-: — Kötelességemnek tartom röviden rátérni egy mindenki által került kényes kérdésre: a nemzeti kérdésre. Azt mondanák talán itt, hogy Aradon nincsen nemzetiségi kérdés, hanem a megyében van. Én megfordítom a- dolgot és kijelentem, hogy a megyében nincsen nemzetiségi kérdés, mert nagyon téved az, aki a nemzetiségi kérdést öszszecseréli a román nép gondolkozásával, A